Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:24 - |
Séta a fák között, mely minden helyet körbevesz... Madarak zenebonája, zsákmány léptei... Nyugodt egyedüllét vagy kellemes beszélgetések helyszíne ez
|
[Későbbi] [2437-2418] [2417-2398] [2397-2378] [2377-2358] [2357-2338] [2337-2318] [2317-2298] [2297-2278] [2277-2258] [2257-2238] [2237-2218] [2217-2198] [2197-2178] [2177-2158] [2157-2138] [2137-2118] [2117-2098] [2097-2078] [2077-2058] [2057-2038] [2037-2018] [2017-1998] [1997-1978] [1977-1958] [1957-1938] [1937-1918] [1917-1898] [1897-1878] [1877-1858] [1857-1838] [1837-1818] [1817-1798] [1797-1778] [1777-1758] [1757-1738] [1737-1718] [1717-1698] [1697-1678] [1677-1658] [1657-1638] [1637-1618] [1617-1598] [1597-1578] [1577-1558] [1557-1538] [1537-1518] [1517-1498] [1497-1478] [Korábbi]
*Végre meglátja Tssát.* Üdvözöllek Tasa! Rég láttalak!* angja nyugodt és kedvesen cseng. Kissé ugyan nehezen de felül, és fejethajt a hím előtt... Tiszteli Tasát mint Shirot, és kötelességének érzi, hogy kimutassa tiszteletét. Majd a bokorban meglátja Agyart, és gondolja, hogy találkozott már Tasával, pár kissé "durvább" köszönéssel...*
|
*Halkan felszisszen* Ugyan már kölyök.. Hisz ezt még te sem hiszed el.. Azt ajánlom, vigyél egy kis több tiszteletet a hangnemedbe. Nem tudom, mit szólnál hozzá, ha véletlenségből rajtad függene a falka sorsa.. ami annyit jelent hogy; te jársz vadászni, te vigyázol a farkasokra, te őrzöd a határokat és te neveled a kölyköket.. Végülis minek beszélek neked? Te azt se tudod mennyi az annyi.. Ha nem veszed észre, hol a helyed, úgy kireppensz a falka köreiből mint egy vándormadár.. *Gúnyos mosoly kíséretében talpra szökken. Nyugodt, megfontolt léptekkel faképnél hagyja Agyart. Egy biccentéssel elsétál Kiara mellett* Kiara.. *Megáll Windy előtt. Orra szinte súrolja a nőstény orrát. Felvonja szemöldökét, halkan felmordul* Ki vagy te idegen és mit keresel itt?
|
Agyar meg valaki ott van a bokor mögött.*Mondja kedvesen Kiarának.Vissza gondol a tegnapra.Nem is zavarja őt a múlt.Csak egy kicsit*
|
Neked csak Agyar úr...*szűri fogai közt egy fennsőbbséges, lenéző pillantás kíséretében*Vedd észre, hogy csak azon múlik a vezérséged, hogy jó a kedvem... És mert nincs kedvem a falka gondjait a nyakamba venni.*hangjából szinte csöpög a gúny...*
|
*Nem érti Windyit... Nem lát senkit, hisz teljes sötétség van, és Taso mivel egy bokor mögé bújt nem látta, és hangját se hallotta...* MondWindy, te kihez beszélsz?* Kérdezi meglepetten...*
|
Ki ez az idegen?*Kérdezi majd oldalra dönti fejét*Hello!Windy vagyok!És te ki vagy?*fehér bundáját fújja a szél.Kissé didereg de kibírja*~Vajon ki lehet?~
|
Szia Lyv!* Kiállt utána, és még jobban Louphoz bújik. Windynek pedig szerencséje, hogy nem közeledik, hisz Kiara akkor többet is csinálna puszta morgáson kívül... Nem akar vetéjtársakat, és még meg kell szereznie egy szívet is, és egy másik farkassal a sarkában ez elég nhéz lenne...*
|
*Ly már nagyon fáradt volt és egyre laposabbakat pislogott. Nagyot ásított, majd felállt. *Én most megyek kialszom magamat. *azzal elügetett.*
|
*Éppen azon vagy, hogy lelapuljon mikor egy feneket lát. Csalódott sóhaj tör fel belőle. Felül, felhúzza egyik szemöldökét és végigméri a mellette ülő Agyart* Azt ajánlom fogd be a fecsegőd, Agyar.. ne akard hogy csak a szőrszálaidat találja meg a barátnőd.. *Sosem állt rokonszenvben a hímekkel, főleg nem az ilyen tiszteletlenekkel. Hamar dühbe gurul, néha akarva, néha akaratlanul. De az biztos, hogy ha Agyar nem vigyáz, könnyen kitéphetik a szőrszálait.. Egyenként..*
|
*Nem látja Tasot, de érzi a szagát, de nem tudja kivenni, ki lehet az, hisz szimata sose volt olyan jó... Kissé idegesebben néz körül, hátha megtalálja a szag gazdáját, ami mellé most még egy csatlakozik...*
|
*Hangos csörtetéssel érkezik a hím mellé, hanyagul leteszi mellé a fenekét, vigyorogva végigméri*Na mi van, Taso... Kukkolunk? Had lám mit nézel annyira...*Elnéz a nőstények felé, majd kissé lemondóan elhúzza a száját*A te ízlésed se a mai...
|
*Felébred*Jó reggelt!Illetve estét!*Mosolyog lágyan.Látja hogy eléggé messze van Louptól.De nem mer vissza menni.Mert tudja mi várna rá egy ídősebb és tapasztaltabb nősténytől ha egy hímről van szó.De feladni nem fogja.*
|
*Halk, hallhatatlan, észrevehetetlen árnyként, szinte a semmiből tűnik fel a hím alakja. Tartása méltóságteljes, büszke, ellentmondást nem tűrő. Jelenségétől még a fák, bokrok lombjai is alrébb húzódnak, utat engedve az izmos, edzett testnek. Szemei acélszürkén dacolnak a szembe fújó esti szellővel. Tekintete komolyságot, szigorúságot sugall. Ezek a szemek pillantják meg a két nőstényt. Felriad gondolataiból, melyek messze elkalandoztak a tengeren túlra. Mély, szívből jövő sóhajjal ül le így pihentetve fáradt lábait. Nincs kedve a társasághoz, így inkább egy bokor takarásából, tapasztalt, védő szemekkel figyeli a farkasokat*
|
Rendben! *mosolyodik el ő is, majd felemeli a fejét. Beleszimatol a levegőbe hátha jár arra valaki más is rajtuk kívül.*
|
Én csak azt tanácsolom, bízz bennem, és csak akkor mondj le a hímekről, ha a második is csalódást okoz! De ne feledd! Kor, vagy ilyesmi nem számít, csak a szeretet a fontos...* Hangja kellemes melegséget sugároz... És még mindig kedvesen mosolygott...*
|
Remélem tényleg igazad van! *néz kicsit laposabban. ~Csak ne kísértene Taza képe~ rázza meg a gondolat. De Kiarára tekintve ezek a gondolatok szertefoszlanak. Örül hogy itt az erdőben lett egy barátja, akivel tud beszélgetni. A hegyi falka mindig rohan és sose ért rá.*
|
Ne félj, nincs messze a boldogság, és ne feledd, a kr, meg ilyen kis apróság nem számít...* Hangja kedves és melegséget sugárzó... Arcára kedves mosoly húzódik, és ő is mancsaira teszi fejét...*
|
*Lefekszik, keresztbe teszi mellső mancsait és ráhajtja a fejét és nagyot szusszan.* Még nem sok hímmel találkoztam errefelé. Csak Darknessel meg Bravvel. De Darknak már ott van Kineko, Brave meg túl fiatal és... jaj de útálom ezt az érzést! *kiált fel és fordul hátára és mancsait a levegőbe lendíti.*Biztos vannak hozzámvalók is. Valahol valamerre. Csak azt nem tudom hol.
|
Ha egy olyan hímet talász, akiben nem csalódsz örökre elfelejted majd a szörnyű emlékeket, ne feledd! És itt épp vannak ilyen hímek...* Arcára újra titogzatos mosoly húzódik...Ő is felnéz a tömkeleg madárra, melyek zajoan csivitelnek illetve hápognak, majd a horizont felé rölülnek...* Az estében távoli farkasvonítások hallhatók, és denevérek röpköftek a fák között...*
|
[Későbbi] [2437-2418] [2417-2398] [2397-2378] [2377-2358] [2357-2338] [2337-2318] [2317-2298] [2297-2278] [2277-2258] [2257-2238] [2237-2218] [2217-2198] [2197-2178] [2177-2158] [2157-2138] [2137-2118] [2117-2098] [2097-2078] [2077-2058] [2057-2038] [2037-2018] [2017-1998] [1997-1978] [1977-1958] [1957-1938] [1937-1918] [1917-1898] [1897-1878] [1877-1858] [1857-1838] [1837-1818] [1817-1798] [1797-1778] [1777-1758] [1757-1738] [1737-1718] [1717-1698] [1697-1678] [1677-1658] [1657-1638] [1637-1618] [1617-1598] [1597-1578] [1577-1558] [1557-1538] [1537-1518] [1517-1498] [1497-1478] [Korábbi]
|