Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:24 - |
Séta a fák között, mely minden helyet körbevesz... Madarak zenebonája, zsákmány léptei... Nyugodt egyedüllét vagy kellemes beszélgetések helyszíne ez
|
[3397-3378] [3377-3358] [3357-3338] [3337-3318] [3317-3298] [3297-3278] [3277-3258] [3257-3238] [3237-3218] [3217-3198] [3197-3178] [3177-3158] [3157-3138] [3137-3118] [3117-3098] [3097-3078] [3077-3058] [3057-3038] [3037-3018] [3017-2998] [2997-2978] [2977-2958] [2957-2938] [2937-2918] [2917-2898] [2897-2878] [2877-2858] [2857-2838] [2837-2818] [2817-2798] [2797-2778] [2777-2758] [2757-2738] [2737-2718] [2717-2698] [2697-2678] [2677-2658] [2657-2638] [2637-2618] [2617-2598] [2597-2578] [2577-2558] [2557-2538] [2537-2518] [2517-2498] [2497-2478] [2477-2458] [2457-2438] [Korábbi]
*Mikor Shiro befékez elé, kevesen múlik hogy orra esik. Lelapul. Feszült figyelemmel követi a vezér minden mozdulatát. Nem szakad el tőle, mint egy szorossabb árny követi őt.. De aztán megáll. Most kezdi úgy érezni, hogy fordult vele a világ* Mi..mi..mi az hogy elkéstünk?! De..de.. én akartam megölni, nem pedig egy idióta kapaagyú kétlábú! *Furcsa fordulatot vethet a vezér szemében e kijelentés. Hisz eddig a kölyök nagy emberbarát volt, most pedig szinte vicsorog a sok emberszagra. Igaz, hogy életében jelentős szerepet játszott egy kisfiú, de nem hagyja hogy legféltetteb álma egy ,elkéstünk,-el le legyen zárva* ~Na nem!~ *Orrát a földhez nyomja. Előtör belőle a kölyökkori makacsság, kitartás és ellenszegülés. Ha Shiro páros lábbal repíti ki Kukutyinba, akkor is megkeresi álmai netovábbját, azt a hímet akit ha megtalál csak azért is cikkcakosra tép.. de ez ráér.. Magába szippantja mélyen az emberszagot. Elhatározottan emeli fel fejét. Ahogy a fekete nőstényre néz, az láthatja szemében a jól megismert, kitartó lángot* Megkeresem! Ha velem jösz, ha nem *Kivételesen elfelejti hol a helye, s hogy kivel beszél. Csak Agyar jár a fejében. Bár nem emlékszik, hogyan találkoztak, sőt a múltjára sem emlékszik, mégis érzi nem szabad elengednie ilyen könnyen, harc nélkül őt. Megfontolatlan, sietős, ideges léptekkel indul a keréknyomok után..*
|
*Moon mellett rohan, vágtájába beleadja minden erejét, szívét szorongatja a félelem... Egy fél hosszal a nőstény érkezik meg az erdő azon pontjára, mely bűzlik az emberszagtól... Egy ügyes manőverrel befékez Moon elé, elállva így a továbbvezető utat, összehúzott szemekkel jelez, hogy maradjon nyugton... Az éles szag szinte csípi az orrát, lehasal, majd közelebb kúszik, szemei a környéket pásztázzák... De sehol senki. Sem fülei, sem orra nem adnak jelzést emberről, így feláll, odaüget, ahol a szagok összeérnek. Vérnyomok és letaposott fű, de... Agyarnak hűlt helye... Keréknyomok vezetnek kifelé az erdőből a tó felé vezető úton, mely a faluban végződik.*Azt... Azt hiszem...*képtelen kimondani gondolatait, balsejtelmét beigazolódni látja...*Elkéstünk.*hangja földöntúlinak tűnhet, gyenge és nehézkes...*
|
*Megrázza a fejét. Nem tudja sírjon vagy gyilkoljon* Tehát becsapott.. finoman szólva átejtett, kihasznált.. egy idióta pisztrángnak nézett.. hogy sejthettem volna.. azon se lepődnék meg, ha kiderülne, nem is vagyunk egy pár.. illetve mindegy.. ezek után úgysem leszünk azok.. elmegyek innen.. nem érdekel hova, de minél messzebb attól a hímtől.. *Hangja csalódottan, de elhatározottan cseng. Már épp lépne egyet, hogy elindítsa vándorútját, mikor megüti fülét a vonítás. Bevillannak neki az Agyarral együtt töltött percek képei.* ~Megnézem mi történt.. az elmenés megvár..~ *Shirora néz, de akárhogyan próbálja, nem tudja eltitkolni az aggodalmat, mely szívében lobbant.. Elrugaszkodik és beszökken a fák közé, egyenesen a hang irányába*
|
*Előbb Moonhoz fordul, szeme szomorúan csillog*Azt hiszem igen...*sóhajt*Semmi köze a vezérséghez. Csak vezér SZERETNE lenni. Te alvezér vagy. Mégha velem bármi történne... Akkoris Kineko lenne a vezér, az utódom.*Windyre néz, némileg szelídebben, megcsóválja a fejét*Windy... Üdvözöllek a falkában. A te fela...*szava elakad, szinte megdermed, ahogy minden érzékével jel után kutat, hogy mi történt... Az elcsörtető hímet valami megrémülő zsákmányállat mozgásának vélte, de a vonítás félreismerhetetlenül...*Agyar!*Moonra néz, szíve már húzza a hím felé, tudnia kell, mi történt... De a nősténynek szüksége van rá, és az sem egy utolsó dolog, hogy Windy is itt van...*
|
*Ennyit épp elég volt hallania ahhoz, hogy tudja, lebukott... De még milyen csúnyán... Ahogy meghátrál levelek ropognak a talpa alatt, majd egy száraz gally hangos reccsenéssel kettétörik mancsa alatt... Eszeveszett rohanásba kezd, majd egy nyugodt helyen átgondolja, hogyan békítse meg a két nőstényt...~Csak vicceltem... Igen, ez jó duma..~Már épp hangosan is kimondaná, hogy vajon mennyire tűnik valódinak a hangzása, mikor felfogja agya is, elkalandozó gondolatai közé belevág az emberszag... Egy éles, megtörő vonítás, majd néma, szívfájdító csend...*
|
~Már mióta akarom kinyögni!Nem megy!De menni fog Windy bátorság!*Mintha valami belső hang szólalt meg volna benne*Shiro!*Szól a vezérnek*Befogadnál?*Megkönyebbül*~Ez az!Kimondtam!Éljen!~*Egy kiss vigyor jelenik meg az arcán.Nagyon örül hogy kinyögte ezt a szót!
|
Akasztófára való? Mi rosszat tett? Netán én mondtam rosszat? A barlangban fekszik.. *Felszökken. Éles fantáziája már pattog is mint egy gumilabda. * Gyilkolt? Ölt? Mart? Evett? Elment? Megcsalt? Elárult? Át..átvert?! *Utolsó kérdésére kikerekedett szemeket növeszt. Farkát maga alá húzza, szemei rémülten csillognak* Ugye..ugye nem vert át?!
|
*Elég látványosan szalad fel szemöldöke, majd ismét csak végigméri a kis nőstényt, morrant egyet*Még semmit sem mondtam, és máris menni akarsz?*Moonra néz, szavai hallatán felszalad ínye, mély, öblös morgást hallat*Azért ezt nem vártam volna tőle...*igyekszik megőrizni hidegvérét... Legalább amíg Windyről kiderül, hogy mit akar...*Moon, ezt még megbeszéljük... Merre az az akasztófáravaló?*időközben persze Windy válaszát is várja első kérdésére*
|
Jobban? A fejem mint egy görögdinnye ami lassan kezd szétloccsani.. de azért jobban, köszönöm.. *Egy kicsit eltöprengve mári végig Windyt, aztán Shirot. Nagyot nyel, de inkább lenyeli kérdését, és egy másikat tesz fel* Ki az a Tia? *Tovább elmélkedik. Már muszály kinyögnie zavarba ejtő kérdését..* Ha.. Ha Agyar a vezér, miért téged keresnek fel a csatlakozni vágyók? *Kissé oldalra biccenti fejét. Egyre jobban kezd összezavarodni..*
|
E-e-e-elné-é-ézést!Én enm loptam!De hogyha itt sem fogadnak be*Elakad a szava*Akkor kénytelen vagyok elmenni!És itt kel hagynom Loupot!*Loup felé néz*Tudod,nagyon szeretem és nem élném túl ha elkel mennem!De lehet hogy nem szeret.*Szomorkásan lehajtja a fejét*Sajnálom!Hát akkor viszlát!Köszönöm az edigi itt töltött ídőt!Köszönöm!Mert gazdagabb lettem egy életre szóló szerelemre!
|
*Összehúzott szemei mögött agya berzenkedni kezd... Két érv csap össze benne. Fellángol benne némi védelmezni akarás, pátyolgatás, ahogy a kis gyámoltalan nőstényt nézi... Viszont ésszerű gondolat, hogyha befogadja, kevesebb lesz a zsákmány, még kevesebben ehetnek majd, és talán Nekonak sem jut majd elég... ~Neko...~ A gondolat villámként hasít tudatába, mintha ezer éve nem látta volna... Szemét egy pillanatra sem veszi Windyről, mintha egy pillanatra görcsösen megrándulna a rátörő aggodalomtól és rossz gondolatoktól, majd ezt leküzdve a fehér nőstényre mered, szeme szinte tüskeként döfik át...*És mivel magányos vagy, úgy gondolod, hogy jogod van idejönni lopni? Esetleg csatlakozni szeretnél?*szemei egyre szúrósabbá válnak, ebből zökkenti ki az érkező Moon. Érzi, ahogy ránehezedik a nőstény súlya, és ez cseppet sem boldogítja... Egy rövidke percre kiesve a szigorú, fürkésző vezér szerepéből Moonra néz, kedvesen végignyalja a fejét*Jobban vagy, Moon?
|
*Összehúzott szemei mögött agya berzenkedni kezd... Két érv csap össze benne. Fellángol benne némi védelmezni akarás, pátyolgatás, ahogy a kis gyámoltalan nőstényt nézi... Viszont ésszerű gondolat, hogyha befogadja, kevesebb lesz a zsákmány, még kevesebben ehetnek majd, és talán Nekonak sem jut majd elég... ~Neko...~ A gondolat villámként hasít tudatába, mintha ezer éve nem látta volna... Szemét egy pillanatra sem veszi Windyről, mintha egy pillanatra görcsösen megrándulna a rátörő aggodalomtól és rossz gondolatoktól, majd ezt leküzdve a fehér nőstényre mered, szeme szinte tüskeként döfik át...*És mivel magányos vagy, úgy gondolod, hogy jogod van idejönni lopni? Esetleg csatlakozni szeretnél?*szemei egyre szúrósabbá válnak, ebből zökkenti ki az érkező Moon. Érzi, ahogy ránehezedik a nőstény súlya, és ez cseppet sem boldogítja... Egy rövidke percre kiesve a szigorú, fürkésző vezér szerepéből Moonra néz, kedvesen végignyalja a fejét*Jobban vagy, Moon?
|
*Most, hogy nem emlékszik az év világon semmire, bizalmatlanabb lett mint volt. Szédelegve evickél az avarban, feje túlságosan sajog az ép gondolkozáshoz, mégis egy neven töri az agyát* Tia.. Tia.. *Minél jobban próbál emlékezni, annál nagyobbat csalódik.. nem ugrik be neki semmi.. Megtorpan Shiro mellett, látja hogy éppen ,,végzi a dolgát,, de azért leül mellé. Zavaros tekintetét az idegen nőstényre emeli, kihúzza magát már amennyire ép csontjai engedik, és kissé, megpróbálva nem feltűnően de Shironak támaszkodik..*
|
Őőő...Windy vagyok!Elüldöztek a falkámtól és ide tévedtem.De véletlen volt!*Füleit hátra csapja,farkát behuzza maga alá és vár*~Jaj ne mit mondjak!Mit mondjak!?Te jó ég!Itt a nagy pillanat és mindjárt elszúrom!Micsoda egy balek vagyok!~
|
*Lassú szuszogása azép lassan felgyorsul, a fekete farkas maga is talpra kecmereg. Kelletlenül kirázza bundájából a leveleket és a koszt, majd nyújtózik egyet, lehunyt szemmel és kiadós ásítás kíséretében...~Ennyit a pihiről...~Orrába belevágott a tegnap látott fehér nőstény szaga, és úgy érezte, ideje utánajárni a dolognak... Sebes vágtával rohan a szag felé, ám léptei még így is viszonylag hangtalanok... Egy erőteljes ugrással ellöki magát a talajról, és Windy elé érkezik, ínyét felhúzva kivillantja halálos agyarait...*Nocsak, a néma fehér farkas...*szűri fogai közt. Az egész éjszakai csüggedt, eredménytelen keresés még mogorvábbá tette...*Akkor most meséld el végre, hogy mit keresel itt, és egyáltalán ki a csuda vagy... Épp itt az ideje.
|
*Felhúzza a fejét és egy hatalmasat ásít*Ááá...Jó reggelt!*Mondja fríssen és üdén*Jó reggelt Loup!*Megnyalja Loup pofiját*~Olyan furát álmodtam!Az volt hogy itt járt Shiro!~*Megnézi a nyomokat*~Te jó ég!Tényleg itt járt!~
|
*Fáradtan üget a fák között, egész éjjel talpalt, de Agyart mintha a föld nyelte volna el... Azért remélte, hogy ilyesmiről szó sincs... Lemondó sóhajjal, megállt, majd leült, végül elnyúlt a ropogó levélhalmon. ~Kipihenem magam és visszanézek Moonékhoz... Merem remélni, hogy nem esett baja...~Sárga szemei körbejárnak, majd fejét a lábára fekteti. Szemei még így is nyitva, minden érzékszervével a környezetét figyeli... Mindig is utálta a meglepetéseket... Okkal.*
|
Ezek megőrültek.. *Elnéz a barlang felé* ~Mi van arra? Hm.. nézzük meg..~ *Valami belső erő sugarán célba veszi a balrangot. Nyújtott lépésekkel tűnik el a fák között*
|
Moon nem én felderítő vagyok és te vagy Moon*Sóhajt aztán Shiro után megy*Shiro várj meg....Moon tarts ki hívunk segítséget és el ne feletkezz mit mondtam neked a barlangról*Kiabál hátra miközben Shiro után megy...Aztán rövid időn belül a szürke farkas képe eltűnik a fák közt*
|
ÉÉrtem.. tehát én Moon..alvezér.. te Shiro, vezér, te Spirit, vadász. Értem! *Heves bólogatásba kezd* Ó ugyan! Hagyjatok! Tudom merre van a barlang! ~Ezek megőrültek.. én? alvezér? na jobb lesz ha eltűnsz innen..~ *Sietős léptekkel indul útnak a tó felé, remélhetőleg arra van a barlang*
|
[3397-3378] [3377-3358] [3357-3338] [3337-3318] [3317-3298] [3297-3278] [3277-3258] [3257-3238] [3237-3218] [3217-3198] [3197-3178] [3177-3158] [3157-3138] [3137-3118] [3117-3098] [3097-3078] [3077-3058] [3057-3038] [3037-3018] [3017-2998] [2997-2978] [2977-2958] [2957-2938] [2937-2918] [2917-2898] [2897-2878] [2877-2858] [2857-2838] [2837-2818] [2817-2798] [2797-2778] [2777-2758] [2757-2738] [2737-2718] [2717-2698] [2697-2678] [2677-2658] [2657-2638] [2637-2618] [2617-2598] [2597-2578] [2577-2558] [2557-2538] [2537-2518] [2517-2498] [2497-2478] [2477-2458] [2457-2438] [Korábbi]
|