|
Témaindító hozzászólás
|
2006.10.06. 16:34 - |
Egy hegyekre futó ösvény, melynek bejárata az erdő szélénél, a folyam egy partjánál van, s innen vezet felfelé, kikerülve az odút, forrást, völgyet, fel egészen a hegytetőre.
|
[34-15] [14-1]
*Nézi a hímet.*Az jó lenne.*Feleli.*De nem biztos.Sőt.Szerintem inkább falka tag mint tesó.*Mondja nyugottan.*~Hogy lehetek ilyenkor is nyugot?Na de ez a 'híres' Lucy.~*Nevett magában.*De szerintem nagyon ismerős vagy.Szerintem falka tagok vagyunk.*Feleli újra nyugottan.*
|
*~Ki ez a nöstény?Olyan ismerős.Lucy.A neve is.Csak nem..Csak nem a hugom kit halotnak hittem??Talán elmenekült.Vagy, vagy egy volt falka társam?Nem!Éjfél!!Nem!Ő nem lehett az!~*Kiabált magában.*~De.Ő az.....~*És a nöstéyre nézett.De észre vette hogy Magics, Lucy felé ment.Nem zavarta őt.De ha kap Lucytől egy harapást?*Lucy.Lehett hogy zavart az előző kérdésem de nagyon fontos volt.Lehett..Lehett..Na mindegy.*Fejezte be.De végül mégis neki leselkedett.*Lehett hogy falka tagok vagyunk.*Nyögte ki.*
|
*Magics kérdőn néz mindkét farkasra, nem érti a viselkedésüket. De olyan egyformák voltak... még a szaguk is hasonlított... Magicsban kezdett megfogalmazódni egy sejtés, valahol a lelke legmélyén. Tűnődött magában, de nem tudta kideríteni, hogy mi az. Ezért inkább közelebb sétált a nőstényhez, akit láthatóan bosszantott Éjfél kérdése. Nem értette miért van így felhúzva, de nagyon kíváncsi lett.*
|
*Csak nézte Éjfélt.*Miért kérded?Régen volt itt egy kis falka..Néhány tagja volt.De már nyekk neki.Miért??Csak én éltem túl meg egy hím.*Csodálkozott a kérdésen.*~Jó hogy már azt nem kérdezi hogy kit kedvelek közülük..~*És egy bosszús pilanátst vetett a földre.Még a végén ha a hímre vetne ilyen pillantást megölné..*
|
*Ő is nevetett egyett magában.*Szia.*Köszönt ő is.Nem akkart iletlenek látszodni.Hiszen a nöstény eléggé iledelmes volt.*Na és honann jöttél?*Szólalt meg újra.Szórea kelett bírnia a nsötényt.Nem tudta miért.Csak egy megérzés volt.*~Olyan fekete mint én.Olyan ismerős nekem..De honann??~*Tűnödött magában.*
|
*Magics magában nevet a magázáson, hiszen elég furán hangzott ahogy a nőstény lemagázta őt... Noh nem baj... nem igazán zavartatta magát, és a nőstényhez fordult.* Szia. Én Magics vagyok, ő pedig Éjfél. Nem akarunk bántani... És légy szíves ne magázz! Én csak Magics vagyok. *Azzal egy kicsit összeszorítja a száját, hogy a nőstény ne lássa az elfojtott nevetés jeleit.*
|
*Hirtelen egy nöstény tűnik fel az ösvényen.De utáne..utáne gy hím is!!*~Remélem nem akkar semmit.~*És megáll.*Helló.*Köszön szúkszavúan.*~Kik lehetnek ezek?Sohasem láttam őket.Sehol.~*Ide.ode forgatta fejét.De hamar abba is hagyta.*Elnézést.A szokás kötelez.A nevem Lucy.*Mutatkozott be.*És önöket hogyhívják?*Kérdezte meg.
|
*Hirtelen egy nöstény tűnik fel az ösvényen.De utáne..utáne gy hím is!!*~Remélem nem akkar semmit.~*És megáll.*Helló.*Köszön szúkszavúan.*~Kik lehetnek ezek?Sohasem láttam őket.Sehol.~*Ide.ode forgatta fejét.De hamar abba is hagyta.*Elnézést.A szokás kötelez.A nevem Lucy.*Mutatkozott be.*És önöket hogyhívják?*Kérdezte meg.
|
*Látja hogy befutott Éjfél is, és számításai ellenére kis híján nekiütközött a hátsójának. Nézte az ösvényt maga előtt, és várta az idegent. Valószínűleg koroghatott a gyomra, de egy mókussal aligha érheti be... Nem baj, ő tudja. Pofin nyalintotta Éjfélt, majd megunva a várakozást elindult lépésben a kis, havas és csúszós úton.*
|
*Majdnem a nöstény hátsójának sesik.Megérzi miért állt meg.Egy farkas szagát érzte meg.*Egy nöstény...*Szólalt meg.Nem nagyon zavarta.De ha van vele egy jó erős hím is hát.Akkor megvádi Magicst!!*~Az életem árán is megvédem!!~*Döntötte el.Hiszen csak szereti őt.*
|
*Magics hirtelen megtorpant, de próbálta úgy ütemezni, hogy a hím ne fusson bele egyenesen a hátsó felébe. Egy idegen farkas szagát érezte a levegőben, de nem volt különösebben ideges vagy óvatos, hiszen nőstény létére elég megtermett farkas volt, és vele volt Éjfél is. Ezért csak várta, hogy felbukkanjon az idegen. Ha Éjfél odaér, közli vele amit érez, dehát nyilván í hímnek is van orra.*
|
*Lassan megy Lucy.Hamar megcsapja orrát farkasok szaga.Nagyon gyorsan közelednek.*~Talán futnak?De mi elől?Vagy csak úgy játékból?Furcsa..~*De nem zavarja megy tovább.De megkordul a pocakja.:)*~Éhes vagyok!!~*És beleszagolt a levegőbe.Értette már hogy miért futtotak a farkasok kinek egyre jobban erősödött a szaga.*Mukoska..De hol lehett??Nincs messze..*Gondolkodik hangosan.*
|
*Magics mosolyogva nézett a hímre, aztán ő is felállt. Bár eléggé tele volt még az őztől, hiszen csak 2-3 órája ehette meg, de nem akart a hímnek csalódást okozni ilyen szép szerelmi vallomás után, ezért ő is huncutul elmosolyodott, és kedves szemeket meresztve a hímre megszólalt.* Hát jóh. Akkor gyere! * Ezzel játékosan belecsípett a hím oldalába, és elkezdett futni abba az irányba, amerre a mókust érezte.*
|
*Elmosolyodik.*Örülök hogy így érzel.Meghogy hát...Nem is tudtam volna elmondani csak úgy 10 perc múlva.Eléggé szégyenlős vagyok.Talán ez meg is látszodik.Igaz?Na de ez nem számít.csak az hogy szeretlek tiszta szívemből, mindent megtennék érted, és ha megismerlek akkor tuti hogy szeretném hogy a párom legyél.Na ez hosszú volt.*De lassan hogy meg ne ilyessze szerelmét felállt.*Nem is tudom.Én olyan nyami-nyami vagyok.Imádom a hasamat.Magics asszonyom.Megkérdezem.Velem tartana egy isteni vadászatra?*Kérdezi huncutan.*~Igen!!Mond hogy igen!!~*És reménykedve nézett Magicsra.*Érzek egy mokust a közelben.Csak meg fogjuk valahogyan.*És egy mosoly tünt fel pofáján..*
|
*Magics csak egy pofinnyalást adott neki, aztán nevető szemmel nézett rá.* Nem kell elmondanod, én is ugyanazt érzem! *Azzal ő is 'elpirult'.*
|
*Ellazult a 'pusziktól'.*~Jaj..szerelmes vagyok!!~*De nem is kicsit.*Hát tudod örülök hogy így alakult..Talán..Hát.Én nem is tudom hogyan mondjam el az érzéseimet.*És ahogy egy farkas elpiruhat.(ami nem lehetséges)ő megtette.*
|
*Viszonozta a "puszit", aztán mosolyogva fordult a hímhez.* Nem kell meghálálnod. Én mindig itt leszek neked! *Azzal még egy ouszit nyomott a hím pofájára, és a bundájába fúrta a fejét.*
|
*Örült hogy valaki mellette állt.De valami belébújt.A szerelem lángja.A nöstényhez fordult és egy kisebb 'piszit' adott neki.*Nem is tudom hogyan hálálhatnám meg..*jeges szívét egy nöstény kiolvasztotta.*
|
*Magics együttérzően nézett a hímre, hiszen ő is elvesztette a testvéreit. Odabújt a hímhez, és egyszerűen csak ott volt. Ez volt a legtöbb, amit adni tudott. Lelke egy darabját.*
|
*Az utolsó kérdésre úgy ült mint egy szomorú fa.*Volt testvérem.Egy de hát ő nem élte túl a hegyekben.*És egy könycsepp csordult le az arcán.De hamar észbekapott és abba hagyta.*Azt nem tudom miért jöttem erre.Talán bánatomban.Nem is tudom.Talán mert éhes voltam.Na ez kapos kérdés volt!*és probálta elfeéejtetni a nösténnyel azt az egy könnycseppet.*
|
[34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
