|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:22 - |
A sziklák igen messze esnek a barlangtól, csak tapasztalt, az erdőt jól ismerő farkasok találnak el ide. Az idősebbek ide járnak pihenni... Nem is ok nélkül. Ha kiállsz az egyik sziklára, lehunyod a szemed, a szellő belekap a bundádba, úgy érezheted magad, mintha repülnél... Alattad hosszú, végeláthatatlan kékség terül el... Az óceán.
|
[383-364] [363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
A hal és az egér neked nagy? Olyan kell, ami a falkának is elég. Ha már vadászni indulunk, hogy pocsékoljuk az energiánkat, akkor legalább valami igazán nagyot fogjunk el. Mondjuk egy gida, vagy vadkan, vagy szarvas vagy elefánt vagy a mókus még belefér vagy esetleg.. *Még mielőtt szóáradata beindulna lenyeli a mondat végét. Kissé elbillenti oldalra a fejét, hogy szemre vegye Agyart* Mi történt veled, faág állt a gerincedbe? Esetleg szellemet láttál? Áhhá, tudom ám! Biztos egy nőstényt figyelsz ilyen nyitott szájjal! *Durcásan elfordítja a fejét* Mert nektek, hímeknek mindig csak a nőstényeken jár az eszetek.. Nem ám vadásznátok és őrködnétek, hanem folyton csajoztok így-úgy *Mérgesen ül le háttal Agyarnak. Éles fantáziája rögtön beindul. Sajnos szaglása nem éppen kitűnő..Nem zavartatja magát, levegővétel nélkül kezdi el felsorolni az okokat, amiért a hímeket nőcsábásznak lehet nevezni. Levegőt csak akkor vesz, mikor nem jut eszébe több dolog. Morcosan felhúzza orrát, jelezve, hogy ő igenis meg van bántódva*
|
Mit szólnál valami nagyhoz? Például egér, hal, pocok, mókus...*felsorolását egy szag szakítja félbe... Ledöbbenve megáll, nyáltermelése beindul, szép ívesen kicsorog a szájából... Moccanni sem mer, nehogy elveszítse az édes szagot, melyet kívételes szaglása jelez neki...*
|
*Hátrapillant töprengve Agyarra* És hova menjünk vadászni? Valami nagyot kéne elfogni ami elég lesz a falkának! *Töprengett tovább. Saját gyomra korgását meg sem érezte, annyira elmélyülten gondolkozott mekkora zsákmány lenne elég a falkának..*
|
*Mikor Lyvera eltűnik a látómezejéből, majd az orrából is, megkönnyebbülten sóhajt*Atyaég...*dünnyögi az orra alatt, és Moon után siet, orrával begyűjti a különböző szagokat... Nem azt spec. nem tudja, hogy mennyi köze van Moonnak a hegyekben élőkhöz... Sőt. Csak annyit tud, amennyit látott, és az elég csekély...*
|
Vadászat! *csillan fel szeme.* Nagyon jó ötlet.*és maga körül megfordulva ugrándozott.* Öööö.... hava is megyünk vadászni? *jutott eszébe hogy még nem ismeri a terepet és nem a legjobb vásárra vinnie a bundáját, mondjuk egy ilyen sziklán.* Azt hiszem jobb lesz ha én még egy kicsit szétnézek itt. Nem akarlak bajba sodorni titeket.*szomorúan feltekintett, majd a sziklák mentén haladva az erdőségek felé indult, hogy felfedezze a területet. Meg hátha találkozik valamilyen érdekes falkataggal. Titkon ő is vágyott egy igazi farkashímre aki vigyáz rá és óvja, de még ezt nem akarta magának beismerni, még nem. És egy utolsó ugrással eltűnt Moon és Agyar szeme elől.*
|
*Újra levegőt vesz. Boldogan sóhajt. Végre megtudott valamit a fentiekről* Örülök hogy csatlakoztál! *Mosolyodik el. Agyar kijelentésére lefagy a mosoly az arcáról. Szeme élesen megvillan, ahogy Agyarra név* ~Tudja, mennyire fontosak nekem a hegyekben élők, és legalább most az egyszer..mindegy, Moon.. hagyd csak..ő is hím..~ *Lehunyja szemeit pár pillanatig, s miután kinyitja már eltűnik szeméből az éles villanás* Igazad van..menjünk..biztosan éhesek vagytok.. *Mormogja, és tovább indul*
|
*Hőzöngve, de csukott szájjal hallgatja a két nőstény beszélgetését, főképp Moon felé lövell gyilkos pillantásokat ~Ceh... Mire rá nem tud venni...~ Gyomra hangosan megkordul, mire fészkelődni kezd...*Jól van, ha megvolt a pletykaparti, mehetnénk végre vadászni...*morogja nem túl kedvesen...*
|
*Lyvera kicsit meglepődik, hogy egy ilyen fiatal farkas, hogy tud ilyen gyorsan beszélni.* Kicsit veszedelmes a hegyekben, a napokban valami medvefélét láttam valamelyik nap arrafelé. Tiáék egész jól vannak és nincs semmi bajuk. És üzenni...*eltöprengett*... nem...nem üzentek semmit.*próbált ugyanolyan sorrendbe felelni, ahogy azt Moon kérdezte.* De még mindig nem értem miért olyan fontos ez.
|
*Légzése leáll, szívdobogása megsokszorozódik* És milyen a hegyekben? Hogy vannak Tiáék? Nem betegek? Jók a körülmények? Hiányzunk nekik?Nem üzentek valamit?? *Borítja be kérdésáradatával Lyverát. Izgatottan megbökdösi az orrával Agyart, mintha ez valami hatalmas szenzáció lenne*
|
Azt te ne akard megtudni, hogy mi lesz akk...*elakad a mondat közepén, kissé kelletlenül, de befogja a száját... Merthogy a kedvesség távol áll tőle... Akkor inkább nem mond semmit. ~Méghogy egy nőstényhez... ÉN... Ceh....~Moon elég régóta nem tartozik nála a nőstény kategóriába. Moon több minden földi lénynél... A boldogság forrása...*
 |
*Félrebiccentett fejjel figyeli Moont és mosolyog.* Én Lyvera vagyok. És egy fekete farkas mondta, hogy csatlakozhatom, de azért köszönöm, hogy te is megkérdezted. A hegyekből? * válla mögött eltekint a távoli hegyekbe.* Igen onnan jöttem. De miért ilyen fontos ez?
|
*Finoman, de figyelmeztetően oldalba löki Agyart, ezzel jelezve hogy kedvessebben* Én Moon vagyok. Nem akarsz csatlakozni a falkához? *Ahogy Lyverát figyelgeti, furcsa szagok jutnak el az agyához. Szívverése megsokszorozódik, izgalommal teli, remegő hangon megszólala* A.. a hegyekből jöttél?
|
Mert ha nem?... Akkor mi lesz? *kérdezi nyugodtan és felhúzza szemöldökét.* Csak nem megharapsz? ~Kell ez nekem? Már megint szívatok egy hímet. Na de olyan jól esik!~ elmosolyodik, és lehuppan fenekére.*
|
*Elbűvölte Moon kedvessége.* Szia! Még csak most érkeztem, és szétnézek egy kicsit a terepen. Ti kik vagytok? * közben fél szemmel a hímet fürkészi. Valami furcsát lát benne, ami ami nem farkas, hanem valami más.*
|
*Amint a nőstény a tulajdon orra elé kerül összehúzza szemeit, majd felmordul*Állj félre, nőstény...*szűri fogai közt megvető pillantásokkal fűszerezve... Vézna, soványka alakját méginkább kihúzza, lenézően méricskéli Lyvet*Addig amíg szépen mondom...
|
*Fél szemmel Agyart figyelgeti. Szemeit összehúzza és kérdezne valamit amikor orrába csap egy ismeretlen nőstény szaga. Megtorpan. Amikor meg is pillantják szemei a nőstényt, eldönti oldalra a fejét* Szia *Mondja barátságosan, és szemeivel fürksézni kezdi a számára idegent, hogy honnan jöhetett*
|
*Ahogy Lyvera észreveszik, hogy le akarják rázni, feláll és feléjük kezd ügetni. ~Nem úgy van az, hogy csak így semmibe néztek~ és gyorsít léptein. Majd tőlük két méterre lefékez és a hím szemébe néz.~Remélem hogy vigyáz rá, és nem jár úgy ez a szegény nőstény mint én!~*
|
*Ahogy haladnak egyre közelebbről érzi a nőstény szagát... Ám az emberszag csalókának tűnik, és azt engedi feltételezni, hogy farkas mellett talán ember is van... Finoman észrevétlenül próbálja másfelé terelgetni Moont, hogy még véletlenül se keresztezhessék az "ember legjobb barátjának" útját... Nem is hinné, mennyire rosszul gondolja, de már egyszer pórul járt azzal, hogy nem figyelt az ember szagára. Még egyszer nem akarja vásárra vinni a bőrét..*
|
*Elmosolyodik, és feláll. Nyújtózik egyet, fürgén szökdécselve indul Agyar után. Mellé szökken, és a tájat fürkészve tovább megy. Fejében éles sípszó visszhangzik, egy megérzése bajt sejt. Beleszimatol a levegőbe, de nem érez semmi különöset. Talán valami halvány szag..egy halvány.. Nem törődik vele. Amíg Agyar itt van, úgysem történik semmi baj.. Készenlétben léve tovább halad Agyar mellett*
|
[383-364] [363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
