|
Témaindító hozzászólás
|
2005.09.13. 19:43 - |
Az Odú a megfáradt farkasoknak kényelmes, biztonságos menedéket nyújt. Itt nőnek fel az apróságok és itt folynak a fontosabb tanácskozások.
|
[707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Anyuuu...anyuuuuu...anyuuuuuuuuu!!! *Egyre hangosodó nyögése hisztivé fajul. Jobbra balra gurulgat miközben nem éppen kellemeset, de álmodik. Fejét is ide oda rángatja, végül nem bírja tovább. Nyüszülve kapja fel buksiját, szemhéjai egy pillanat alatt felpattannak. Zihálva tömköd le torkán egy kis levegőt, s mikor teljesen magához tért, segélykérően hisztizik tovább* ANYÚÚÚÚÚ!!!! ÉHES VAGYOOOK!!*Hangja immáron parancsoló, követelőző. Éhes, szomjas, álmos, kialvatlan, fázik és fél. Ez éppen elég indok arra, hogy magának tulajdonítsa Risszo meleg bundáját és finom tejcijét. Nievének sem ad belőle!!* APÚÚÚÚÚÚÚÚ *A visítozás áttér immár szeretett apucikájára. Nos igen. Shedan bezzeg kimehet a barlangból..látta mikor osont kifelé..és Nieve is járt már kint! De őt senki sem viszi ki.Hát hogyan pofozzon így fel pár hi..húi..úihi..hijúc! Igen, hijúc..anyja hijúcokról beszélt, amik kint ólálkodnak, és meg kell őket verni. Márpedig ő okos és nagy és bölcs és szép és ügyes és aranyos! Úgyhogy..* APUUUUUUU!! VIGYÉL EL HIJÚCT ENNIIII!! *Orrát megrántja, szemeibe könnycsepp gyűlik. Egyedül van. Étlen, szomjan, vacogva, és unatkozik!! Ez kínos. * ANYU APUU!! *Kis, kerek szemeiből apró könnycseppek buggyannak ki. Héj, de ő már nagy fiú! Gyerünk Val, tessék indulni!* Majd én..én kimegyek..megoldom..szip anyu..szip apu.. *Talpra kűzdi magát, hegyes fogait reszketve csattogtatja. Jobb melső mancsát bizonytalanul maga elé teszi..igen, a talaj kemény..a hátsó jön...most a másik első..és a hátsó..aztán a másik hátsó..nem, ez így nem jó. PUFF. Hangos koppanással vágódik hasra saját lábaiban. Sírását gyorsan lenyeli. Koszos lett a bundája!!! Felugrik, s tovább halad. Első, hátsó, első, hátsó..* Az én apám a hijúcölő..hijúcölő..apuci erős..bátor..anyuci meg szép.. *Lassacskán eléri az odú bejáratát. Nagy áhítattal nézegeti a beszűrődő fényáradatot. Mintha valami sárga is próbálna áttörni a nagy fehérségen..Most légy bátor, Valdo! Óvatosan előrébb helyezi tappancsát..mennyivel hidegebb a kinti talaj, mint ez! De eddig sehol semmi különös..nyoma sincs élőlénynek..füleit hátracsapja, felbátorodva, lassan lépeget előrébb..előrébb..* A hatalmas vadász, csendben indul becserkészni áldozatát..wá..wáwáw... *Ismét megcsattintgatja fogsorát. Milyen mókás! Nem is kell ide felnőtt. Ha Shedan is kiment, ő is ki fog tudni jutni! Elvégre sokkal ügyesebb és okosabb mint a kishím..úgyhogy..semmi baj..* De mi van, ha Shedant megette a papája? Nem..az én papám sosem enne meg engem..és legalább Zaira is fel fog rám figyelni, mert bátor vagyok! *Kis szíve erőteljesen tobban. Szemeit összeszűkíti, pofijára farkasvigyor ül. Szerelmes! Hamar visszalép a valóságba, s lopakodva, nagyon lassan, de tovább indul..*
|
*Akela megáll az Odú előtt.~Jobb lesz ha ide nem megyek be.Sőt...Jobb lesz ha minél előbb elhúzom a csíkot~Majd gyors vágtába megy egy darabon,majd megint csak kullog.*
|
*Ködös délután van. Kintről néha hideg fuvallatok fújnak be az odú védelmező melgébe. Bent a fekete farkas,Night már sok hete fekszik itt a földön és várja hogy sebei begyógyuljanak. A harc Mystikkel komoly következményekkel járt. A farkason már nem látszottak a vérnyomok és a legmélyebb sebek is begyógyultak már rajta. Nagyon sok időt töltött a barlangba. Volt mikor végigaludt egy teljes napot. Egy hideg fuvallat havat fújt be az odúba ami Night bundáján állt meg. A hidegre a farkas felnyitotta szemeit~Jaj úgy teszek mint egy élőhalott. Több hete már hogy itt fekszem és elvagyok magamnak. Ideje végre valami izgalmasabb dolog után néznem~Gondolja aztán lassacskán feláll. Először egy kicsit szédül de ez fokozatosan megszűnik. Lassú léptekkel kimegy a barlangból a ködös,havas rengetegbe. Sokat sétál a fák közt és feleveníti régi emlékeit. Lassacskán bandukol és végül az ösvényeknél köt ki*De jó most fordulhatok vissza itt a határ..*Morog magában aztán egy égi hang halatszik fülében*Határ? Miaz nekem? sose törődtem a határokkal miért éppen most kezdeném el?*Kérdi és előrelép*Lehet hogy ez mégse jó ötlet...*Morfondírozik vajon átkeljen-e a határon és egy számára ismeretlen világba menjen vagy ne. Visszanéz majd folytatja*Ugyanmár! Úgyis visszajövök..éppen csak egy kiscit megyek beljebb..*Hitegeti magát majd elindul az Erdő felé. Léptei gyorsulnak. Egyre távolabb kjerül a Hegyek farkasainak birodalmától de ez csöppet sem zavarja. Néhány óra múlva leér a hegyről az Erdő farkasainak csodálatos birodalmába ahol számtalan új dolog várja...*
|
*Nieve az odú szájában ült és nézte a szállingózó hópelyheket. Nem érdekelte, ha egy-egy ráesett az orrára és hideg picit belehasított, a lényeg most számára a csodálatos látvány volt, amit nyújtott.~Én is szeretnék egyszer hópehely lenni. Milyen sok barátom lenne.~ és szájttva figyelte tovább őket. Kis fejecskéjét, az ég felé fordította, amin egy nagyon érdekes dolgott vett észre. Egy nagy korongot. Fehérnek tűnt de valamilyen szinte mégis inkább sárga volt. Egy érzés hasított belé, ami mintha azt mondta volna, el kell hogy jusson oda, ahova az a nagy "izé" vezeti. Menni akart, de nem mehetett. Hátranézett a többi benn szunnyadó farkasra. ~Nem mehetek el! Anyu halálra aggódná magát.~ Majd ha nagyleszek és kimehetek innen, akkor, majd megkereslek!~ fogadkozott a holnak, majd további némaságba burkolózva bámult fel az égre.*
|
*Egy csapásra zuttyan ki az álmok birodalmából. Aggódó szemei kinyílnak, és körbepillant. Szemei elé tárul Zaira.. Megnyugodva felsóhajt. Legalább az egyik már rendben van. Tovább vezeti sárga szemeit, s itt bukkan a képbe Daemia. Nem nagyon kedveli a nőstényt..főleg most, hogy kölyke körül kóvályog. Na mintha másnak engedné hogy akárcsak rá is nézzen kincsére.. Felpattan helyéről és két ugrással a kisnőstény mellett terem. Felvonja ínyét Daemiára, mint egy jelzés képpen, s kedveskedve végignyal Zaira fejecskéjén. Ekkor üti meg füleit Shadow hangja. Mintha évek óta nem hallotta volna.. Ez azt jelentheti, hogy vele van..Shedan!! Szemei összeszűkülnek, hisz nem szívesen hagyná itt Zairát..de muszály Shedanék elé menni..és a kicsivel itt lesz Daemia..és csak pár percre megy ki..* Maradjatok itt.. *Hangja parancsoló, de a választ meg sem várva szökken ki az Odúból. Lépteit az Árnyas Rengeteg felé veszi..anyai szíve húzza előre, de villogó szemei semmi jót nem ígérnek..*
|
*Gondolataiba merülve üget az Odú felé, sok minden érte, ami egészen új, és nem épp a leginkább örömteli számára... Először ez az undok hím. Hogy meri... Hogy meri idedugni a rusnya képét, összeomlasztani a védőbástyáit, és ahogy jön, eltűnik egy szó nélkül! Hogy meri?.... Felmordul, pofijára is kiül az indornak egy sajátos formája...~Ne aggódj... Itt szettenkedik valamerre~~Téged meg ki a frász kérdezett?~~Csak mondtam neked... A kicsike... Tanítászra szorul~ Ahogy a kölyökre gondol új fordulatot vesznek érzelmei. Ő a másik. Még sosem találkozott olyannal, aki érzékelte volna akár csak egy apró percnyire a Kígyót. És ez így volt helyes. Nos, megjelent ez a kicsi és már apróság formájában felvinnyogott a Kígyótól... Nem szereti a változásokat... És most kénytelen jónéhánnyal szembenézni. Helytelen. Belép. Borostyánsárga pillantása szinte azonnal megakad a kicsin. A Kígyó felszisszen, tekeregve körbesiklik Daemia alakján, kiölti nyelvét a kölyökre, majd eltűnik... De ha mélyen a lélekbe lát, még megfigyelheti az apró csírát, mely hatalmas energiával rendelkezik élő és halott felett egyaránt...*
 |
*Zaira mostanában nagyon sok időt töltött az álmaival,kicsi még de annál több és annál színesebb álmai vannak..mikor kicsi volt történt vele valami..valami megmagyarázhatatlan dolog,amit elfelejtett de álmaiban újra meg újra feljött...egy kígyó...és egy gyönyörű ezüstöt nőstényt..pici volt még nem értette mindez mit jelent.Csak egy harapás...hirtelen felriatt nóziját a magasba emelte..végigszaglászta bundáját de nem talált semmiféle sebet rajta..megszeppenve felsóhajtot.az utóbbi időben nem csinált mást,csak evett és aludt evett és eludt..mikor jobban körülnézett Shedant sehol sem találta..sehol az ég világon...orrocskája folyni kezdett mancsai megmerevedtek.* ~ már megint itthagyott ez a pimasz széltoló! ~majd újból körbenézett annyira kicsinek találta az odút..~anya azt mondta,sose mennyek ki felnőtt nélkül...hol egy felnőtt?? ~ pattant fel aprócska még puha mancsaira és végignyalt bundáján...*
|
*Lassú, halk léptekkel közeledik az odú felé. Ora a földet érintve csüng, farka hasa alatt pihen. Mancsait lassan vonszolja egymás után, miközben bundájából még mindig csöpög a víz. Szomorúat sóhajt. Rápillant Zairára.* ~Legalább ő épségben van..~ *Leül az odú szájához, és tekintetét a messze elterülő területre szegezi. Szemei csalódottan megtelnek ismét könnyel, melyeket le is huny. Anyai szíve hangot ad torkának, s mély, hívogató vonítás tör fel belőle. Hangja megrezzent az egész rengeteget, talán még lejut a barlangig is. Fülel. Reménykedik benne, meghallja Shedan vékony hangocskáját, ki nevetve rohan felé. Leheveredik a bejáratba. Testét még mindig szúrkálja a csontig hatoló hideg. Teste lázas forróságban ég, orra szárazabb mint valaha. Fejét mancsaira hajtja, s könnytől fénylő sárga szemeivel megállás nélkül egy apró, törékeny test után kutat. Álmos. Pillái meg-meg remegnek, de nem képes aludni. Láztól nyüsszögve, éberen figyel, miközben hívógatóan egy nevet suttog..* Shedan..
|
*Mély, zavart álomforgatag lappan a sötétedő táj alatt. Az anyuka remegve forgolódik rémálomzápora közepette. Jól esne most Shadow megnyugtató közelsége, hisz milyen rég nem látta..nem érezte az illatát..nem hallotta a hangját.. Felriad. Szemhéjai úgy ugranak fel, mint a rugó. Fejét felkapja mancsairól, és körbenéz. Megnyugodva sóhajt* ~Zaira..Zaira..Valdó..Nieve..rendben, Nieve..She..Shedan????~ *A népszámlálásban valami hiba történhetett. Nyugtatgatja magát, és újra nekifog* ~Zaira..Zaira ittvan..~ *Nyal végig a pici feje búbján* ~Valdó..ő is..és Nieve is.. Shedan i..Shedan?~ *Úgy ugrik fel, hogy oldalába hasít a meghúzódott izom fájdalma. Idegessége egyre fokozódik* Shedan? Shedan, merre vagy???? Shedan!!! SHEDAN!! *Kirohan az odúból, mintha puskából lőtték volna ki. Szemei megtelnek könnyel, ahogy aggodalmasan vágtázik a forrás felé*
|
*Aminr beér az odúba megcsapja a már érzett farkasvér szaga. Meglátja DM-t és Night-ot, és beléhasít a tudat, hogy ők harcoltak a két naygnmacskával.*~Te is leszel olyan vad, és bátor, mint ők! Ne fél barátom, majd teszek róla...~Háhh!*Rázza meg fejét. Ám rögtön megérzi a kölykök szagát is. Lefekszik helyére. És rögtön dédelgetni kezdi a kölykök, és anyjuk szoros kapcsolata, a tej szaga... Erre a meleg és kedves érzésre vad énjét már meg se hallja, újra az ismert Fallen lessz. Elérzékenyülve pillant a kicsikre, emylek anyjuk, vagy testvérük melllé bújtak. Leteszi fejét a földre, és lehunyja szemét, majd megpróbálja elfeledni a völygben történteket...*
 |
*Megnyalja fivére fejbúbját.* Én egész jól. Majdnem eltörtem a mancsát, de ő meg kishíjján kettévájta a fejemet.* enyhén elmosolyodik.* Legalább tudjuk, hát igen* sóhajt fel.* Aludj jól tesó kell a pihenés!* azzal ismét Risszo mellé kucorodott.*
|
Köszi!*Sóhajtja*De legközeleb nem döntetlen lesz.....De egyenlőre így is jó! Mi történt veled? Te hogy boldogultál a másik hiúzzal?*Kérdi majd elengedi magát és szemét lehunyva várja a választ*De legalább megtudtuk hogy él egy vadkan itt...a völgyben...
|
*Füleit fájdalmasan érik a hirtelen hangok.* Ej! Night! Ne olyan hangosan!* tápászkodott fel DM.* Inkább pihenj! * és mancsát bátyja fejére tette.* Biztonságban vagy! Elhoztalak az odúba. Nem lesz semmi baj.* sárga szemei csillogtak a sötétben. Lefeküdt bátyja mellé.*Szép munka volt.* súgta fülébe.*
|
*A farkas arcán a vér mál megalvadt s már úgy feküdt a barlangabna mint aki meghalt. Mystik erős ellenfél volt de túlélte....legközelebb óvatosabb lesz. De helyesn cslekedett mikor a két ciccre támadt mivel a zsákmányt nem vihetik el ők. Night nagyon legyengült. Mikor látta hogy a hiúz elterült az már azt jelentette hogy ennyi volt és büszkén zuhant a hóba....1 vagy két órát töltött a fehér mégis hideg hótakaróban. ha ott maradt volna az se biztos hogy túléli...De lehet hogy most sem...Az odú hiába volt zárt a hideg ki be járkált rajta. Egyzsre csak nagy mennyei fényesség vetődött a farkasra amit nem láthatott senki más. "Hát jó! Night most az egyzser és utoljára megngedem hogy lelked visszatérjen ide halandó testedbe...De ne feledd ez az első és az utolsó alkalom" hallatszott egy meghnyugtató hang s a fényben egy anygal bontakozott ki. Mosolya gyönörű volt...Aztán megjelenik Night is aki közelebb lép testéhez és ezt mondja*Köszönöm*Hallatszik a szó vízhangja az odúban mikor Night kinyitja szemeit...Hol...Hol van az angyal? Hova tűnt? A hiúz? Csak jöjjön ide én esküszöm megölöm...*Mondja a fekvő farlkas...*
|
*Fáradtan kel fel pár óra múlva. Szemei alatt táskák ülnek. Szerencsére ezeket a hatalmas bunda eltakarta. Szétnéz a odúban, hogy betévedt e valaki idegen, de kicsit később már meg is nyugodott, hogy a LÉLEK se járt arra. Fejét visszahelyezte lábaira, de még egy picit ébren maradt, hogy figyeljen.*
|
*Már elfáradt, amikor idáig elcipelte a nála nehezebb bátyját. Az odú bejáratánál eleresztette még egy kicsit Night nyakát és lihegve szétnézett, hogy nem követte e őket még véletlenül sem egyetlen egy hiúz sem. Mikor meggyőződött róla, hogy nem követi őket senki, újra lehajolt agyarait gyengéden Night nyaka köré fonta, és behúzta az odúba. Lehet, hogyha Night felébred fájlalni fogja néhány tagját, de a hó szerencsére puhítótta a kinti terep fájdalmas huppanásait. Az egyik meleg zugig húzta bátyját és valamilyen gömbölyű alakban próbálta meg elhelyezni. Mikor befejezte ténykedését, végignézett családján. Melléjük sétált, majd Risszo mellé kuporodott, megvakargatta kedvese fülét, majd fejét keresztbe tett mancsára helyezte, és az álmok birodalmába vezényelte gondolatait.*
|
*Tekintetét a földre tereli, mintha valami nagyon érdekes futott volna át előtte. ~Én meg azt hittem azért haragszik mert meg akartam védeni!~ szusszant fel magában. Felnézett Risszora, és a tasli akkor döntötte le lábáról. Mosolyogva fordul hasra, majd Risszo mellé ugrik, és hozzábújik. *Megígérem nem megyek sehova nélküled.* és lekucorodik Risszo lábaihoz.~Hacsak Zaira nem talál ki valami érdekes kalandot.~ mosolyodik el egy kicsit sunyin, majd hatalmasat ásít és összegömbölyödik.*Jó éjt mami!* súttogja még a melengető szavakat mielőtt ismét az álmok birodalmába térne.*
|
-Hogy kérdezés nélkül semmiképpen sem mehetsz ki! a hiúzok már mindenütt ott vannak és csöppet sem sajnálnak meg ilyen kis édes teremtést mint te! a világ bármilyen csábító is,nagyon veszélyes.Én már csak tudom*ekkor nagyot sóhajt és kegvesen ad egy pacsit lányának :) ez nagyon édesen nézhet ki egy kívülállónak.-Tudod mikor olyan kicsi voltam mint te én is elcsatangoltam..azthittem jó móka lesz,de eltévedtem és beestem egy gödörbe ahonnan nem tudtam kimázni.éhenhalhattam volna ha a falka nem indul a keresésemre! meg is halthattam volna! nem akarom,hogy veled megtörténjen! nem viselném el és belehalnék ha bármi bajotok esne Valdóval.
|
*Ahogy Risszo eltávolodik tőle először csak néz utána.* Apu a hiúzokkal viaskodik? *csodálkozik azon hogy harcol, meg azon hogy Risszo nem félti. Majd Zairáékra néz.* Néha játszanak velem, de ők is inkább alszanak.* szontyolodik el picit, majd ugrándozva megindul Risszo felé, de amikor kicsit komolyabb hangsúly téved mamája hangnemébe, megállt egyik mancsát a levegőbe húzza, mintha pacsit akarna adni valakinek. Kikerekedett szemekkel néz mamájára.*Mit kell megígérnem?* kérdezi kicsit megszeppenve, és leereszti lábát.*
|
-jól van csöppem mostmár semmi baj sincsen!*nyalogatja meg a kicsit majd szájába veszi és lefekszik.a kicsit lerakja és megvárja,hogy az újból hozzá szaladjon
-Apu még a hiúzokkal van.de mostanában nem kell félteni..Nagyon megváltozott..Valdó azért alszik sokat kicsim,mert még pici,és szüksége van a pihenésre! tudod?*kérdezi meg tőle lágyan és orrát a kicsi orrához dugja.
-Az örökösök sem játszanak veled?szegénykám biztos nagyon unatkoztál! de meg kell valamit igérned nekem!*néz mélyen a kicsi szemébe,ha az még nem futott hozzá oda és nem bújkált valahol anyja bundájában.
|
[707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
