|
Témaindító hozzászólás
|
2005.09.13. 19:35 - |
Az Árnyas rengeteg égig érő fenyőfái közé alig férkőzhet be a napfény. Ideális terep a vadászatra, de zsákmányban nem bővelkedik, csak pockok és mókusok tévednek errefelé.
|
[896-877] [876-857] [856-837] [836-817] [816-797] [796-777] [776-757] [756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
KM: a vaddisznók ugyebár mit sem sejtve makkoznak, és még nem is sejtik milyen halálos veszedelem leselkedik rájuk, habár a koca nagyokat röffentve néha aggodalmasan a farkasok irányába pillant. A nagy termetű hím disznó viszont vígan tömi a hasát.
Hátöööö... Nem nagyon szoktam együtt vadászni... *vigyorog* És haditervet végképp nem tudok... Öööö... Legyünk gyorsak és ügyesek, különben az apjuk ránk támad. Már pár fajtársam jól megjárta a vaddisznóagyarak miatt... *gondolkodik* Te kapd el a bal oldalit.. Én elkapom a jobb oldalit. Egyet meg hagyunk megnőni *megnyalja a száját.* De te mondod mikor támadunk...
|
*Azért neki sem oylan rossz a szaglása, és rögön megérzi a finom vaddisznóillatot. Csábítja az illat, és ő is követi Pride-ot a bokor mögé.*Nah, főnök! Halljuk a tervet.*Suttogja Pride-nak. nagyon izgatptt lesz, mert még nem vadászott eggyütt Pride-al, csak egyedül kisebb zsákmányokra. A szél nekik kedvez, a vaddisznók egyenlőre nem is selytenek a két farkasról...*
|
Jaaaaaaj, hát ha még az orrod sem jó, hát milyen farkas vagy te? *viccelődik* Na gyere, keressünk valamit, mert már nagyon éhes vagyok... *szimatolgatni kezd* Várj csak... *röfögés és csörtetés hallatszik.. nem is olyan messziről...* Vaddisznó.. Nyammi *megnyalja a szája szélét* Gyere, lapuljunk le. Kapjuk el a kis malackákat... Csak az anyjukkal kell vigyázni. *lassan lopakodik a hang irányába, és kikukkant egy bokor mögül. Az anyamalac 3 kicsi disznócskájával békésen makkozik egy tölgyfa alatt.*
|
*El is feledte a furcsa érzést, és vidáman kezdett el ő is vágtázni. Persze beérhette volna Pride-ot, de nem akart rossz élményt okozni neki, ezért csak hagyta, had győzzön, de azért a nyomában maradt. :P Vidáman és gondfeledve vágtatott, a kellemes esti hideg szél hűtötte, lábai ügyesen kerülték ki a fákat. Néhol eltűnt majd újra előbukkant, ha egy fánál haladt el.*
|
Hááát... Valami furcsa érzés végigfutott, de nem nagyon törődtem vele... Talán be kéne mennünk az odúba, hogy megnézzük, történt-e valami *és már indul is az odú felé, szokásához híven hirtelen döntve. Fallen le is maradhat a vágtázó farkas mögött, aki szinte már fél lábbal az odúban van :P* Úgysem kapsz el! *kiált még hátra*
|
*Nem tudott mit mondani, csak mosolygott. Hirtelen ötlött valami az eszébe. Furcsa, hogy csak most gondolt erre.*Te nem éreztél mostanában valami félelmetes dolgot? Valami szörnyűség történhetett a hegytetőn, ugyanis nem tudtam oda felmenni, valami különös erő mindig visszalökött, és azt éreztem, hogy eggyütt fogja megtudni a falka mi történ ott, és össze kell ahhoz gyűlnünk az odúban. Te nem éreztél mostanában semmit?*Kérdezte. Szerette volna megtudni, hogy nem csak bolond elmélye szórakozik vele, hanem valóban történik itt valami.*
|
Segítek, és együtt legyőzzük... *viszonozza a puszikat, majd hozzádörgöli a fejét Fallenéhez* Kitartok melletted, ha mást szeretsz akkor is. Tudom, most engem szeretsz, de később szétválhatnak útjaink, te is tudod... Ahogy most is majdnem szétváltunk. Remélem, ha nem én vagyok az igazi neked, akkor is megtalálod a párodat. ~Húú, egy kis sablonszöveg sosem árt~
|
*Fallen csak áll ott, és egy kerek könnycsepp hullik le arcán.*Pride... Én harcolnék, de nekem túl erős... És én szeretlek... De megpróbálok ellenállni, ígérem! De nállad megértőbbet akkor se fogok látni soha!*Majd hevesen nyaldosni kezdni Pride füle tövét, és egész fejét hálája jeléül.*Ígérem, érted mindent megteszek, és megfékezem a lelkemben lakó gonoszt! Tudod, milyen nehéz lenne egyedül, nekem szükségem van avalakire, mert így sebezhető vagyok! Nem tudok úgy harcolni, és nekem gyönge a lelkem, nem bírom az egyedüllétet!
|
Valami megszállt? *kérdőn összehúzza a szemöldökét, majd megfordul* Hmmm... Ilyesmiről már hallottam... Tényleg az a gonosz éned csalt meg? Akkor nem is csaltál meg? Jaj, Fallen, mondhattad volna előbb is! *dorgálja meg* Hisz ha tudom... Habár... Arról is hallottam, hogy az ilyen "gonosz ének" gyengék. Jobban ellenállhatnál a gyönyörűséges nőstényeknek. Mi lesz, ha ismét megcsalsz? És újra meg újra? Ezegyszer még megbocsátok... De kérlek... Többet ne tégy ilyet... Eleve tilos lemenni a hegyekből... *Fallenhez sétál, és képennyalja.* Többet ne...
|
Pride... Nem én voltam... Valami megszállt, és nem tudtam legyőzni, ezért kell valaki mellém... Ha te elhagysz... Rajtad áll az életem... A másik énem gonosz és vad! És nem találtalak sehol se... A magány megbolondította fiatal elmémet... Bolond lettem, hogy ezt merem tenni... De a magány halálos számomra... Nem akarok semmit se, csak barátokat...*Hangja becsületes, és igazan hangzott. Nem próbálkozott visszakunyizni magát, csupán az igazságot mondta el...*Ezt még csak neked mondtam el...*Tette hozzá...*
|
*megvetően rázta a fejét* Én nem vagyok gyilkos. Nem öllek meg. Szenvedj csak! Gyáva kutya. Most már menekülnél hűtlenséged elől, ugye? Hát csak nyugodtan, de engem hagyj ki belőle. Tégy amit akarsz! Engem többé nem érdekelsz. *hátat fordít egykori párjának. Dühös és szomorú egyszerre, ahogy Fallen is. Úgy tűnik, nincs bocsánat. Hacsak Fallen elő nem rukkol valami jó indokkal...*
|
*A támadás nem volt váratlan, tudta, hogy ez fog történni. De nem kapálózott, nem szólt semmit, ám ez csak a látszat volt. Belül lelke sem hagyott nyugtot a hímnek.*~Hogy tehetted ezt velem? Te szörnyedelem!! MIÉRT? MIÉRT ÉNBELÉM KÖLTÖZTÉL BE?~*S Fallen sírt... Valahogy elszabadult Pride-tól, és odébbvánszorgott, majd lefeküdt a földre.*~MIÉRT KELLETT EZT TENNED? MOST AZ EGÉSZ ÉLETEMET TÖNKRETTED! GYŰLÖLLEK!!! Most persze nem szólsz semmit se!~*Majd megszólalt.*Kérlek Pride, ölj meg!*Ezt még halkan mondta...*Kérlek! Kérlek! Kérlek!*Majd a szavak egyre hangosabbak lettek...*KÉRLEK VESS VÉGET NYOMORULT ÉLETEMNEK, MERT NEM AKAROK ITT TOVÁBB ÉLNI!!!!*Kikiáltotta önútálatát, és új cél lobbant fel benne, mégpedig az, hogy elpusztítsa ezt a gonosz ént, ami tönkretett midnent. Zokogásban tört ki, vonított amilyen hangosan és szánalmasan tudott. A düh és a szomorúság gyötörték, és nem tudott mit tenni testével.*
|
*Egészen idáig követi Fallent, remélhetőleg észrevétlenül, majd hirtelen eléugrik, és letámadja.* Nem is láttál még szebbet nála! UGYE? TE HŰTLEN KUTYA! TE DÖG! HÁNY NŐSTÉNYNEK MONDTAD MÉG UGYANEZT?? HÁNYSZOR CSALTÁL MÁR MEG? ÉS ÉN HÁNYSZOR BOCSÁSSAK MEG?? ELEGEM VAN!! GYŰLÖLLEK! *majd az ordítozást abbahagyva ráveti magát Fallenre, és tépi ahol éri, márha Fallen el nem ugrál támadásai elől.*
|
*Egy régi árny tűnik fel a fák között. Fallen az... Megváltozott... Eltűnt valahová, hogy összeszedje gondolatait, hogy megváltozzon. A tél kemény hidege megedzette a testét, tavasszal pedig újra felszedte régi pocakját, amit télen elvesztett. Vastag bundája hullani kezdett. Megizmosodott kissé. Talán még maga se tudja hová tűnt el ilyen hosszú időre, csak a lelke érzi a változást, de most visszahívta valami kellemes, régi érzés. A vonzódás ezekhez a hatalmas fákhoz, és kedveséhez is. Rég látta Pride-ot, és hiányzott neki. De nem érzi a szagát sehol, és kissé kétségbe esik. De még érzi a falka illatát, és ismerősek a szagok. Hívja az odú, de a pihenés előtt más dolga van. A hegytető mindennél jobban hívja... Elindul hát a hegytető felé, mancsai villámgyorsan érnek földet, és repülnek a levegőbe, vad vágtája közben, és eltűnik az égig érő fák között...*
|
*Fürge, ruganyos léptekkel szeli át a Rengeteget, egyenest az Odú felől jövet. Bundájába belekap a szél, amint nesztelen léptekkel lopakodik előre. Halk, s észrevétlen, mint mindig. Hirtelen vág bele a felismerés: kölykei is erre csatangolnak. Szíve nagyot dobban, amint Zaira alakját véli felfedezni Shedannal együtt. Lelassít, végül meg is áll a két fiatal előtt, gondos arconnyalintásban részesítve őket, ha nem futnak el* Kincseim, minden rendben? Menjetek be szépen az Odúba Risszohoz, és bármi történjék, ne tágítsatok onnan, megértettétek? *Szeretetteljes tekintet követi az újabb arconnyalást, amint fejét sorban kölykeihez dugva hátrébb lép* Én most körbemegyek, ellenőrzöm a határokat. Ha apátokkal találkoztok, szóljatok neki, hogy beszédem van vele..ha a többi falkataggal, akkor mindenki menjen az Odúba! Köszönöm.. *Mély biccentés, s továbbszökken. Hangja ugyan enyhén megremegett, semmivel sem mutatta idegességét. Nyugodt.. *
|
*Ha minden igaz,akkor Valdóval erre szaladnak..tapancsaik egyszerre dobbanak a földön Zai nyelve kilógva a pofájából..Régen rohangált már együtt testvérével,bár ez most mégsem játék..Nem akarja,hogy szülei tudjanak a dologról,hiszen ha kiderül,hogy megint halucinált,akkor vajon,hogy fognak reagálni? Fogalma sincs..Mindenestre mozdolódik valami..van valami a levegőben...Mikor kezd fáradni,az árnyas közepén lefékez a gyors ügetésből és sétálni kezd,majd várja,hogy Shedan és megálljon...*
|
*Akela a hegytetőről ide téved.A fák között meglát egy nyulat.Lelapulva megbújik egy bokor mögött.A nyulat közeledni látja.Mikor biztosan tudja,hogy el fogja kapni,ráveti magát.A nyúl nem bír szabadulni.Akela nem akar neki tovább fájdalmat okozni,ezért elharapja a torkát.Mivel épp semmi dolga nincs,lefekszik és elfogyasztja zsákmányát.~Megszomjaztam.Keresek egy tavat vagy folyót~ Gondolja magában és tovább áll.*
|
*Ahogy a terület ezen részére téved egyre több falkatag, a mókus megérzi, és egy villámgyors ugrással eltűnik a fák lombkoronáinak gondos takarásában. Szomorúan sóhajt egyet, de mivel az ő orráig is elhatol Tia és a többiek illata, gyorsan nyakon csípi a kölykét, és elindul egy kerülőúton vele a barlang felé. Jobbnak látja, ha nem kísérti a sorsot, és elkerüli a párját...Hátha megbékél, mire visszaérnek...* Ne hie ho aádda ó enne alákoi.... *motyogja Shedannak, és menet közben hátracsapja a füleit. Igyekszik halkan járni, de mivel közel sem olyan jól lopakodik, mint Tia, valószínű, hogy a nőstény minden igyekezete ellenére észre fogja venni, hogy a két csavargó éppen a barlang felé iszkol*
|
*Risszo prüszköl egyet,amikor homok érkezik nózijába,és mikor a tűhegyes fogok fülére zárulnak megrántja fejét,és orrával lök egyet Valdón...Minden haragja elszállt,majd ha jön Darkmoon ő megszidja a kölyköt...*
~Igen...majd Darkmoon..én én..én nem szidom meg...elvégre megvert egy fát...~
*Majd bájosan elmosolyodik..*
-Édesem az egy fa...nem mozog,nem bánt...csak termést hoz és békésen növekszik...Ha akarnád sem támadni vissza..-
*szónokol aranyosan,fejét felszegve és észre sem veszi,hogy Valdó rég letámadta Nievét,majd lefekszik a hűs földre és nézi a játszadozó kölyköket*
|
*Feje a földön, szemecskéit eltakarja fülecskéje, nóziján mancsa, popsija az ég felé áll farkasszemet néve a közeledő Risszoval* Edd meg a mamit! *Kiált fel mérgesen, amint a szuszogás eljut hozzá, s hátsó lábával leleményes pormennyiséget rúg anycija orra alá. Mikor aztán a mancs ledönti hátáról, s érkezik a nyalás, kihúzza magát, mancsait felhúzza, sőt, a balt anycija nózijára rakja* Képzeld mami, találkoztam egy izével! Kilencen voltak..de én győztem *Sármos vigyorral dönti oldalra buksiját. Nieve szavaira kinyújtja nyelvét egyenesen nővérkéje felé* Ööö a óot, őée! /köszönöm a bókot, nővérke :P / *Gyorsan kapja vissza kintmaradtnyelvét s bájosan pislantva tekint mamijára. Hirtelen ugrik fel, s hogy tűhegyes fogát Risszo fülébe marva játékra tudja hívni* És képzeld mami! Megvertem egy olyat! *Pillant hősiesen a fa felé. Elrugaszkodik, s támadást indítva Nieve ellen megpróbálja rávetni magát*
 |
[896-877] [876-857] [856-837] [836-817] [816-797] [796-777] [776-757] [756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
