|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:22 - |
A sziklák igen messze esnek a barlangtól, csak tapasztalt, az erdőt jól ismerő farkasok találnak el ide. Az idősebbek ide járnak pihenni... Nem is ok nélkül. Ha kiállsz az egyik sziklára, lehunyod a szemed, a szellő belekap a bundádba, úgy érezheted magad, mintha repülnél... Alattad hosszú, végeláthatatlan kékség terül el... Az óceán.
|
[383-364] [363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
*Ő visszament a barlangba, mert már nagyon álmos volt.*
|
*Szemei egyre jobban kikerekednek, ahogy Agyar közelít a sziklákhoz.* ~Rugaszkodik..már csak pár méter.. Ne Istenem!!~ *Látva, hogy Agyar fékez, újra levegőt vesz.* ~Fékezz.. Lassabban.. Lassabban vagy lecsúszol!~ *Hangosan felnyüszít* Agyar!! *Ugrik fel, szinte azonnal. Megfeledkezve minden gondjáról, nyújtott, hosszú lépésekkel rohan Agyar felé. Szíve repíti oda. Megpróbálja elkapni Agyar farkincáját, hátha hátra tudja húzni..Még nem késő..*
|
*Elhátrál, lendületet vesz, majd nekirohan a szikláknak... Szeme a célra tapad, mint valami elérhetetlen csodára... Hirtelen ugrik be szeme elé egy rakat kölyök... Kis vinnyogó kupac, mely mellett ő állhatna...~De mindben lenne elkorcsosult kutya...~Egy óvatlan pillantást vet Moonra... Nagy "hiba"...*A jó égbe tiszta hülye vagyok!*Hirtelen veti meg lábait a szikla szélénél... Még csúszik kicsit, majd mellső mancsai lecsússzannak és ő is nekiindul lefelé...*
|
*Lefekszik, majd vágyakozva nézi az óceánt, ahogyan a partot mossa. A falkában nincs sok hím, és senki nem illik hozzá. Szomorú lesz. Nővére, és Neko is olyan szerencsések, hogy egy igaz társra leltek. De ő, mint mindig egyedül maradt. Az óceán egyre nagyobb hullámokat csap a partra. A hold bevilágította a vízet, és csodaszépen csillogott...*
|
*Tekintetét újra Agyarra emeli. Nézegeti, és vár, hogy Agyar mit cselekszik. Maga alá húzva lábait próbálja felnyomni magát, de ehhez túl fáradt. Erőlködik egy kevese,t majd elengedve magát nézegeti Agyart..*
|
*Gyönyörködve eltátja száját, majd megrázza fejét, hátrálni kezd ~Ne áltasd magad, Agyar... Senki vagy és az is maradsz mindörökké~ Rákészül egy kiadós futásra, melynek végén eldöntheti, élni akar-e vagy inkább megkönnyíti a saját dolgát... Megbabonázva nézi a sziklákat...*
|
*Szeme találkozik Agyar tekintetével. Mintha megbabonázták volna, tekintetét belefonja Agyar szempárjába. Csak nézi a szemeket.. Hope hangja visszatérití a valóságba. Hopera pillant* Neked is eljön majd a párod, hidd el!
|
*Nem veszi észre Agyart.* A szerelem gyönyörű lehet. Olyan szerencsés vagy Moon, hogy Agyar szeret téged. Olyan erős, és biztosan megvéd mindig. És szerintem hamarosan eljön érted.
|
*Elképesztő, mennyit változott néhány nap alatt... Bukfencet hányt az egész világ... Önmagát korholva sétál már néhány napja... Valamerre... Mióta kijött a barlangból, abból a miniatűr vallatószobából nem találja a helyét...*Egy rühes félkutya vagy, Agyar... Semmi több...*Elhúzza a száját*Hát gyönyörű... Az anyád vezér, az apád egy seggnyaló korcs kutya... Egy ócska, senkiházi kétlábú szolgája...*Szavait hangosan mondja ki maga elé remélve, hogy ezzel megkönnyebbül a tehertől...*Mi lesz, ha mindenki megtudja? Agyar valódi szájhős, hiszen az apja egy nyamvadt kis házikedvenc... Egy utolsó, senkiházi...*elakad a mondat közepén, szeme Moonra ragad, képtelen elmoccani abból a helyzetből, amiben megdermedt...~Nem vagy méltó hozzá, Agyar...~Ez az egy gondolat tombol fejében... Folyamatosan azon volt, hogy elkerülje Moont... Nem mert a szemébe nézni... De mostmár nincs menekvés. Szinte hozzáragadt Moonhoz, nem tudta elszakítani tekintét... Ahogy szívét sem...*
|
Nem, dehogyis. Nincs vele semmi baj.. Csak hiányzik.. Legszívesebben mindig vele lennék.. *Hangja szomorkásan cseng* Meg aztán a falkáért is aggódok.. Már most kezdünk gyengülni, akkor mi lesz télen?..
|
Tán Agyarral van valami baj?* Kérdezi kedveskedve.* Nem vagyok éhes. A héten ettem már egy nyulat!
|
Nincs semmi baj Hope, ne aggódj. *Megnyalogatja Hope fülecskéjét* Nem vagy éhes?
|
Mi a baj Moon? Érzem, hogy nincs minden rendben. Nekem elmondhatsz bármit.* Bújik hozzá.*
|
*Egy alak közeledik felé. Ez világos eddig neki. Felébred benne a remény* ~Agyar??~ *Ám mikor megérzi Hope szagát, szomorúan sóhajt. * Szia Hope.. *Hangja kissé csalódott. Hiányzik neki Agyar* Hogy vagy? Egészen megnőttél!
|
*Átfagyott már, mire elért ide. Meglátja Moont. Odafut hozzá, és hozzádörgölődzik.* Végre látlak!* Nagyon hiányzott már neki testvére. Szinte már csak Moon a legjobb barátnője.*
|
*Eléggé lehűlt már a levegő, főleg hogy közeledik a tél. Egy elég erős léghullám borzol bele a szőrébe, amitől összerezzen. Fogai önkéntelenül is vacogni kezdenek, de túl átmelegítette a hideg sziklák emez részét. Ha felállna, biztos idefagyna. Félig kinyitja összeszorított szemeit, és lenéz a mélységbe. A hirtelen szeme elé táruló hatalmas mélységtől megszédül, így ismét összeszorítja szemeit. Érzi, ahogy a hatalmas hullámok összecsapnak alatta, és néha-néha egy-egy vízcsepp rázuhan. Hallja, ahogy az ég is hangossan dörögni kezd. A jelek szerint szőrnyű vihar készülődik. De ő csak fekszik, az égre bízva sorsát..*
|
*A szél belekap a bundájába.....Odanéz a jól ismert sziklára még most is teljesen meg tudja változtatni kedvét....Egyszer csak a búskomorságból felébred~Nem szabad elvesztened a fejed szedd össze magad és tűnj innen~Bíztatja magát aztán mindha félne Rhadio szellemétől továbbfut*
|
*Darknessre néz*Dark,látom Cupido vadászni ment és a nyila téged talált el...méghozzá rendesen*Mosolyog*Te aztán hűséges tipus vagy....Nekonak jó párja leszel...
|
*a világ összes véres vaddisznójáért sem csalnám meg Nekot!az örökre szól...persze,ha rajtam múlik*vigyorog*majd én elintézem a hiúzokat!*ekkor arca búsra vált
|
*Vigyorogva nézi Dark szerelmes pofiját* Egyetlen tündéreD? Kivel csltad meg Nekot teee?!?! *Kiönti nyelvét Darkra vigyorogva, de aztán kedveskedve elkezdi nyalogatni az arcát* Ne félj, jól van *Spirit mondatára elkomolyodik. Visszafordul a tenger felé és a csobbanásokat hallgatja gondolkodva* Hiúzok? Ezt jelenteni kell Shironak.. Minél hamarabb cselekedni kell! El kell őket zavarni innen örökre! Nem kell, hogy bajuk essen.. elég ha elmennek..
|
[383-364] [363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
