|
Témaindító hozzászólás
|
2005.09.13. 19:43 - |
Az Odú a megfáradt farkasoknak kényelmes, biztonságos menedéket nyújt. Itt nőnek fel az apróságok és itt folynak a fontosabb tanácskozások.
|
[707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
*Egy vidám, hidegebb kis szellő bekukkant a barlangba, és játékosan futkos a falakon. Majd szemet vet az egyik alvó benti farkasra, és pajkosan végigfut hátán, és megcirógatja orrát. Erre a hím bátyadtan kinyitja szemét, majd szeme nyitva marad a kinti tájat látva. A farkas elé hihetetlenül szép hótakaró "díszeleg" mindenhol. A lehullott leveleket betemedte a hó, és a fák csupadz ágain is megtelepedtek a pelyhek. Az érdektlen, kopasz fák immár csodás látványt nyújtottak. Fallennek úgy tűnt, minrha porcukorral szórták volna be őket, jó vastagon, úgy, mint a talajt. Majd feltápászkodik kényelmes helyéről, és kifele indul. Amint kiér mancsába belenyilal a mély hótakaró hideg érzése, de nem zavarja, annál inkább élvezi a hideget, ami felgyorsítj kissé lelassult vérkeringését. Ügetni kezd, és tappancsai alatt vidáman ropog a frissen esett hó. Az árgyas rengetegbe veszi az irányt...*
|
~Szemtelen kis korcs...Szemtelen kis korcs...*Tudta,hogy dühét nem szabad kimutatnia,ezért szájából egy hang,annyi sem áradt a külvilág felé,de szemeivel szinte ölni tudna~Majd én megmutatom...Megmutatom*Tudta,hogy ha kimutatja haragját..gyengének,vagy mifélének mutatkozni,ezt még apja mesélte neki egyszer..ő sem mutatja ki soha ha valami nincs ínyére.Mindíg minden esetben ügyelnie kell szülei intő szavaira.Majd kitekint az odúból~vagy talán nem minden esetben..majd holnap*s ezzel gyorsan anyához iszkol és rácuppant az finom tejecskére
|
*A farkincahúzásra elkezd tolatni mígnem nekimegy Zairának és a fenekére huppan* Örök életedre itt akarsz maradni? Nyuszi! *Már maga a szó nem tudja mit jelent, de egyszer hallotta nővérétől. Hátha ezzel sikerül vérig sérteni Zairát..de ha nem, hát tesz rá még egy lapáttal* Kis anyuci kedvence.. *Veti oda félvállról miközben talpra kűzdi magát. Küszködve a hasra eséssel, diadalmas léptekkel vánszorogna el anyjához, mikor eszébe jut hogy anyja nincs itt. Hát kihez bújjon akkor? Mi van ha Zaira este megeszi? Gyorsan odaiszkol nővéréhez és odabújva hasához lehunyja szemeit*
|
*Zairát most egy csöppet sem érdekli az,hogy a hím ISMÉT megalázza magát,hanem,hogy a számára még tiltott út felé veszi az irányt.Ezért utánna rohan és ha sikerül elkapja Valdó farkát és úgy húzza befelé-Anya szerinte veszélyes! NEm mehetsz ki...*szűri meg fogai között a fennhangzó mondatokat...
|
*Úgy összegörnyed Zaira szavaira, mint akit lopáson kaptak. Duzzogva pillant a földre miközben mancsaival aprókat üt a földbe* Nem fog kirakni.. *Suttogja már szinte csak magának. Feláll, s kíváncsiságban tündöklő szemeit újra a bejáratra mereszti* Mi van odakint? *Álmélkodva indul futásnak aminek a vége, hogy elbotlik jobb melső mancsában és naaagy bukfencsorozatokat hányva érkezik meg az odú szájához. Nyüsszögve rázza meg buksiját és hátrapillant Zairára. Menti a menthetetlent, büszkén kihúzza magát mintha semmi sem történt volna..*
|
*Zaira rettenetesen meglepődik a puszin,majd szemei melyekből már most kiolvashatók valós érzelmei megenyhülnek véglegesen.-Anyukád a legszebb farkas?? és akkor én ki vagyok?*emeli fel a magasba aprócska,de annél szebb fejét és lemászik a hímről.Nemhiszem,hogy anyukád kiarakna..Hiszen az én mamám a Falkavezér..És ha rosszul viselkedsz akkor ők raknak ki téged a családoddal együtt!*vakkant a végére Zaira,mondatai épp oly méltóságteljesek,mint aprócska léptei,ilyenkor szeme előtt mindíg apja hősies és méltóságos testtartása dereng.
|
*Egy pillanatra hátracsapja füleit, mintha bűnbánóan megadná magát..De amint eljutnak füléig Zaira szavai, összehúzza az érdeklődő szemeket* Anyum a leggyönyörűbb farkas az egész inuverzusban! Ha meghallja hogy bántani akarsz, kirak téged ebből a meleg, nagy izéból, királyláááá... *Mondatát nem tudja befejezni mivel ledöntik ülő helyzetéből. A hátára feti magát, apró farkincája erősen kezd mozogni felkavarva egy aprócska porfelhőt. Szája vigyorra húzódik ahogy a rajta tehénkedő nőstényt figyeli. Reflexből, mintha anyja lenne képen nyalja falkatársát*
|
-Igazán???*lobbanak fel Zaira még Kéken csillámló szemei és önkétlenül morogni kezd,kivilantva aprócska fehér fogait..-Akkor majd most megmutatom neked,hogy kivel szemtelenkedj!*És megpróbálja rávetni magát Valdóra,ez egyben játék,hiszen a harag az ugrásnál kiveszent abból a két gyönyörű szempárból
|
Az nem biztos..királylány.. *Hangsúlyozza ki az utolsó szót, bár legbelül kissé megszeppent Zaira válaszán. Hisz ha az ő apja a falkavezér..* Tudd meg hogy az én papám az egész un..univer.. az egész inuverzusban a leghírhedtebb hiúzölő! És ha meglátja a te papád, akkor az én papám jól fejbekólintja! *Lelankadt testartása újra büszkévé válik ahogy kihúzva magát, de behúzott farokkal pillant a kisnőstényre*
|
*Zaira felhúzza orrát arra,hogy a kis kölyök nagynak akar mutatkozni előtte.ezért gőgösen felhúzza orrát és kecses léptekkel körbejárja a kihúzott testtartású MINI hímet.majd lomposodó farkincájával orron dörgöli.-Lehet,hogy te előbb születtél,de az én apukám erősebb a te papádnál,mert az én apukám a falkavezér!*mondja és erőteljesen megnyomja minden egyes Valdóra lesúlytó szót,majd elégedetten vigyorog
|
*Beszélgetések zaja keveredik álomképeivel. A hatalmas rét és nagykori, büszke, vezér énje egy szempillantás alatt feltűnik. Felnyitja kékségben tündöklő szemeit. Buksiját felemelve mancsairól pillant nővérére és Zairára. Körbenéz, de anyját nem látja sehol. Kikerekedett szemekkel pislant az odú szája felé* ~Anyuék eltűntek!! Hol van a vacsiiim? Aput akaroom~ *Apró szemeiben sorban jelennek meg a könycseppek. Nyüszülve kűzdi talpra magát és elindul a bejárat felé. Útja közben sokszor botlik hasra saját lábaiban, de pár perc alatt már ott csücsül az odú szájában. Tátott szájjal pillant kifelé. Furcsa kalandvágy kezd újjálenni rajta. A belebbenő szellőtöl viszont visszatántorog. Vacogva gyalogol visszafelé* Hideeeg.. *Gondolkozik immár hangosan is. Hirtelen megpillantja ismét Zairát. Oldalra dönti fejét, majd kis töprengés után odaüget hozzá kisebb-nagyobb szerencsével* Én születtem itt legelőször! *Dicsekszik félig kilógó nyelvel. Ezt csak nagy pofija mondta, fogalma sincs igaz-e, vagy sem. Kihúzva magát ül le Zaira előtt*
|
Lehet igazad van. Bár ahogy akkor rám nézett nem vagyok benne teljesen biztos, hogy még mindig szeret.*hajtja le fejét.* Ezek után biztos Valdó lesz a kedvence én meg csak a kolonc.*és egy könnycsepp jelent meg szemecskéjében. Szomorúságából csak az zökkentette ki, hogy Zaira, meginvitálta magukhoz, igaz Valdóval együtt, de a tesókre is gondolni kell. Valdó mellé ügetett, majd biztatásért visszanézett Zairára, hogy jön e segíteni.*
|
-Szerintem ez volt a baj..Anyu aztmondta,hogy kint rengeteg veszély fenyeget,és soha ne mennyek ki egyedül.Lehet a te mamád is ezért mérges.De biztos szeret*mosolyog megértően-gyere oda Shedanhoz és mamihoz! nehogy megfázzal! hm..szerintem vigyük oda valdót is*kuncog fel édesen,ahogy látja,hogy a kicsike Valdó ott vacog egymagában.Majd fogait megcsattogtatja
|
Nem kinn annál a nagy vízizénél, valami forrásféleség lehetett.*de nem akart erről beszélni. Hatalmasat ásított a témán, majd lekucorodik a földre. Egy hideg fuvallat fújt be az odúba. Megborzongva keresi tekintetével szüleit, de sehol senki. Szívesen odabújna Tia mellé is de ez csak Zairán múlik. Megborzong egy kicsit a hideg érintésre.*
|
-Nemhiszem,hogy azért haragszik..Hol védted meg őt?Itt a barlangban?*kérdez és ásított egyett,majd anyja pocakja felé lesett sandán...~finom tejecske...nagyon finom tejecske*és megnyalta száját kivillanva aprócska fogacskái
|
-Mami azért haragszik, mert meg akartam védeni őt! Biztos megsértődött, hogy ő is meg tudja magát védeni.* pici szája lefelé görbül.* De majd megmondom neki, hogy én csak játkból akartam megvédeni. A repülésről még se anyu se apu nem tud.* jegyezte meg sunyin.*
|
-Igen te vagy a falkavezér lányának a legjobb barátnője :)*Húzza ki magát büszkén-azaz nekem.
*majd ő is elszomorodik..olyan szépen repült a magasban az madár,és úgy irigyli..
-Miért haragszik rád a mamád?*dönti oldalra kis buksiját és úgy figyeli Nievét.-Anyu már nem haragszik rám a tegnapi miatt,de aztmondta nagyon buta voltam..
|
Akkor én leszek a falkavezér lányának a legjobb barátnője!*kiáltott fel örömében.* Ugye? *nézett Zairára kérdő szemekkel. Lelógatja a buksiát a szomorú hír hallatán, hogy nem tudnak repülni.~Pedig már úgy beleéltem magam.~ szipogott párat. * Még nem hallottam azt a történetet.*jelentette ki kicsit szomorkásan.* De majd megkérdezem aput* sóhajtott egyet* vagy anyut. Bár ő most haragszik rám.* kettyent el egy kicsit.*
|
*Zaira csak gúnyosan végigvárta a kacajt
-A falkavezér lányát nem nevetheted ki!Én leszek a te úrnőd!Nem nevethetsz ki*szipogot egy kicsit,mert ő még törékeny..majd ő is nevetni kezd,de testtartása dicsővé válik.Majd felnézz a sziklára ahonnan lezuhantak.Nem tudja eldönteni,hogy engedjen a kisértésnek,vagy hallgasson Tia bölcs szavaira...majd megrázza magát és fejét a magasan felemeli.
-Nem Nieve..Mi nem tudunk repülni.az a farkas nem is farkas volt,hanem egy madár.Anya mentett meg minket és nélküle...hogy is mondják...úgy végeznénk mint..ki is volt az a farkas...félfülű...grrr..nem emlékszem! mint az a farkas.Te még nem hallottál róla?*kicsi nyelve fürgén pergett cuki szájában és próbálta dicső vezér módjára mesélni a történteket.
|
*Elmosolyodik amikor meglátja Zairát és picin farkincáját mintha felhúzták volna úgy csóválja.* De jó hogy ébren vagy! *mondja mosolyogva.* Így legalább nem kell felkeltselek.* és játékosan megpróbálja meghúzni Zaira fülét, a csetlent botlott mondat előtt, de amikor meghallja a "támadás" abbamarad, félrebiccenti fejét, és gúnyos mosoly csúszik pofájára. Miután jól kikacagta magát, megpróbálta folytatni.* Na tegnap neked sikerült repülni? * kérdezte kíváncsian.* Én azt hiszem tudtam. Legalábbis nem lett belőlem palacsinta. És ugye megpróbáljuk mégegyszer!*könyörgütt* Azthiszem elaludtam repülés közben az unalomtól.
|
[707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
