Témaindító hozzászólás
|
2005.09.13. 19:39 - |
A hegyeken rengeteg ösvény cikázik keresztül, de a terep nagyon nehéz, ráadásul nem tudni, melyik bokorból vetődik elénk egy éhes hiúz!

|
[295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
*Puha, hangtalan léptekkel igyekszik fölfelé. Néha a karmai segítségére is szorul, a meredek talajból kiálló gyökerekbe kapaszkodva jut egyre följebb. Hátrapillant, hogy megvannak-e még a kölykök. Még a rossz szimatú macskák is megérzik, hogy a terület bűzlik a farkasoktól...*

|
*Biccent a nősténnyek* Megtiszteltetés a nyeszlett hím kifejzés számomra.. *Hatalmasat nyel. Szemeiben az egyszerű kis nőstény gyönyörű angyallá változik. Nyel még egyet, és feláll* Veled mehetek? *Hangja lágy és ábrándozó. Gyorsan rázza meg a fejét, próbálva ellenkezni a dobogó szívének..* Akarom mondani..megyek én is a Völgybe.. *Hangjában még mindig bújkál az álmodozó hangnem, de már sokkal szilárdabb, határozottabban cseng. Erőt véve magán feláll, ügyet sem vetve zsibbadó oldalára Daemia után szökken*
|
Ha már idejöttem, nem hagyhattalak itt...*morogja lemondóan*Habár ütközik az elveimmel, hogy egy nyeszlett hím életét mentsem meg...~Bizony... De szegítheti a tervünket..~~Kértelek, hogy fogd be...~*továbbra is ücsörög, a nap egészen érdekes megvílágitásában hirtelen gyönyörűnek tűnhet a hím szemében... Különlegesnek és angyalian ártatlannak...~Mi járhat a fejében?~gondolja elmélyedve a hím alakjában, majd feláll, és elindul vissza, a Völgy felé. A hím különös vonzást érezhet arra, hogy vele menjen... ~Az elsző lépész...~~Utolsó figyelmeztetés~~Jól van na...~Daemia maga nem tud erről a "bűverőről", csak egy gondolatot követ... A gyomrát.*
|
~És még engem piszkálnak a modorom miatt?~ *Megkönnyebbült sóhaj tör fel belőle, miután már nem érzi magán a köveket* Köszönöm.. *Maga alá húzza lábait, és talpra kűzdi magát. Oldala zsibbasztóan fáj, lábai remegnek. Kirázza bundájából a port, és kissé eldöntve fejét Daemiát figyeli* Az adósod vagyok.. *Préseli ki a szavakat. Sosem szokott ilyeneket mondani, de mi mást tehetne. Megmentették a nyanvadt kis életét* ~Na élsz te nagyranőtt óriásbaba.. Most mit fogsz tenni? Elfutsz a problémáid elől, vagy visszamész és tovább szenvedsz?~ *Hátrapillant, majd az ösvény tetejére. Töprengve pislog Daemiára, és leül*
|
Nem muszáj...*morogja, érzi, ahogy a méreg végigfut a gerincén, és eltömíti agyát...*Hogy nem muszáj... Mond már meg kedves elveszett farkashím, ki a halál fog téged kiszedni innen, ha én nem?~Milyen pontoszan fejezed ki magad...~~Fogd be...~*Körbejárja a halmot, majd nekidurálja magát a hím oldalát szorító sziklának... Meglepő könnyedséggel löki le, majd szép sorban elhordja a kupacot. Dolga végeztével leül úgy, hogy a hím láthassa, ezüstös bundáján végigsöpör a szél... Az erőlködés legkisebb jele sem látszik rajta, mégcsak zihálni sem zihál..*Gyerünk, kölyök... Kapard föl magad, mielőtt én rángatlak talpra. Nem jó helyen fekszel.
|
*Szemeivel felidézi az előző pár percet. Tökéletesen érzi, ahogy kisebb kődarabok helyezkednek a nyakán, ami kissé nehezíti a beszédben* Nem muszály..kiszedni innen..elfekszek egy ideig itt.. *Egy elég nagy méretű szikla fúrodott bele az oldalába. Alig láthatóan mozog, jelezve, hogy a farkas még lélegzik. Lábain, szabadon maradt testrészein is helyezkedik pár elég nehéz kődarab ami akadályozza a mozgásban a farkast. Egyetlen szabad része, csapzott farka, amit nemrég tépett meg egy medve. Néha-néha fel le emelgeti, tekintetével Daemiát fürkészi, már amennyire belefér a látókörébe* ~Ismerős..Talán láttam már erre. ~ *Ismét lehunyja szemeit, és türelmesen, mozdulatlanul fekszik tovább*
|
Ha meghaltál volna, arról én is tudnék*morogja hidegen, majd elhúzza az orrát~Hím...~ Hátrál néhány lépést, majd elgondolkodva figyeli a kövek helyezkedését... //Kérnék helyzetleírást, melyik kő, hol van stb. :)//*Azt hiszem nekem kell arról gondoskodnom, hogy itt is maradj...*Nem nagyon füllik hozzá a foga, hogy egy hímet segítsen ki...*
|
*Bökdösés, nőstény szag* ~Meghaltam?~ *Szemei megrebbennek, félig kinyitja az egyik szemét* ~Fa..fű..föld..kő..nő..nőstény?? ~ *Kinyitja mindkét szemét, oldalába újra éles fájdalom hasít* Meghaltam? *Hangja rekedt, néha néha megremeg a fájdalomtól. Kíváncsi szemekkel pislog körbe*
|
*Erőteljes ugrásokkal indul meg lefelé, érzi, tilos lépést tévesztenie, mert akkor elragadja a mélység... Különös érzése támad, mintha a környezet nem egészen így nézett volna ki legutóbb... Sőt... Ahogy halad lefelé figyel minden neszre, hangokra, szagokra, mozgásra... De semmi... Leérve azonban egészen különös felfedezést tesz...~Egy farkas...~ Átszökken a kőhalom felett, majd a másik oldalról közelítve szagolgatni kezdi a kiálló részét, melyet a kövek nem temettek maguk alá... Bökdösni kezdi, hátha ki tud szedni belőle valami életjelet...*
|
*Erőteljes ugrásokkal indul meg lefelé, érzi, tilos lépést tévesztenie, mert akkor elragadja a mélység... Különös érzése támad, mintha a környezet nem egészen így nézett volna ki legutóbb... Sőt... Ahogy halad lefelé figyel minden neszre, hangokra, szagokra, mozgásra... De semmi... Leérve azonban egészen különös felfedezést tesz...~Egy farkas...~ Átszökken a kőhalom felett, majd a másik oldalról közelítve szagolgatni kezdi a kiálló részét, melyet a kövek nem temettek maguk alá... Bökdösni kezdi, hátha ki tud szedni belőle valami életjelet...*
|
*Az ösvény legtetején állva pillant le* ~Húú apám, ez meredek..Beszari cicus vagy te, Wolf! Ne nyávogj mint egy lemezjátszó, indulj!~ *Jobb melső mancsát felhúzva, három lábon szökdécselve indul el lefelé. Nem tudja, hova megy, nem tudja, jól teszi-e, de meg kell tennie. Néha-néha kibillen egyensúlyából* ~Héé! Ne add fel te vinnyogó kislány! Indulj tovább vagy fordulj vissza!~ *Hátrapillant, fel az ösvény tetejére. Nagyot nyel, s továbbszökken. Egész testsúlyával ránehezedik egy hatalmas kőre, ám az hirtelen megmozdul. Még idejében hátrébbugrik, és csak figyeli a lefele guruló követ. Lábai alatt a többi kő is megremeg. Hátrapillant, pupillái kitágulnak. Az ösvény összes köve támadást indított ellene. Mint a lavina zúdulnak lefelé* ~Mi ez?? Ösvény, vagy sziklabemutató??~ *Még jobban felhúzza fájós mancsát, elrugaszkodik és nyújtott szökkenésekkel indul el lefelé* ~Balszerencsés balek vagy Wolf!~ *Már talán az utolsó 3 szökkenés következne, mikor lábai félrecsúsznak. Egy nagyobb fajta kő billenti hátsón, amitől előrerepül, egyenesen le a biztos talajra. Megkönnyebbülten sóhajt* ~Lent vagyok..~ *Ám hirtelen a zajra felkapja a fejét.* ~O-O!~ A fentről megindult kövek, mint a hó temetik be a farkas testét.. Kis híján telljesen eltemetik, ám ekkor szerencsére elfogynak a kövek. A farkas testébe éles fájdalmak hasítanak. Szomorúan, és lemondóan sóhajt. Gyomra összeszorul, torkaszaakdtából elenged egy hangos, szomorú vonítást. Nem segélykérő, nem hívó, inkább búcsúzó. Lemondóan sóhajt, segítségre nem számít. Teste néha néha megremeg az éles fájdalmaktól. Lehunyja szemeit, és elengedi magát. Várja élete utolsó percét, a végzetét..*
|
*Megkönnyebbül. A távolnól vészjósló nyávogások hallatszanak. Ő is Lyvera után fut.*

|
*Megkönnyebbül. A távolnól vészjósló nyávogások hallatszanak. Ő is Lyvera után fut.*

|
Jaj te! *fordult vissza lemondóan. Azr hitte legalább benne van egy kis bátorság.* Versenyezzünk visszafelé! *és a rengeteg felé szaladt*

|
Várj Lyvera!* Rosszat érzett. Valami itt volt... Valam nagy... Csak a levegőt szimatolta. Nyomasztotta a veszély érzése.*

|
Mert Shadow megtiltotta? Egyrészt nem vagy egyedül. Másrészt, mióta félsz te egy másik farkastól? *hegyezte fülét, majd tovább indult lefelé.*

|
Ment szépen lassan Lyvera után, majd megtorpan.* Lyvera, nem szabad lemennünk!

|
*Mancsait vágták a kisebb éles kavicsok. Megállt és felnézett Buckra.*

|
*Mika lassan de óvatosan baktat felfelé*

|
*Lassan ereszkedik le. Vagy itt éhenhal, vagy széttépik az ottani farkasok, de inkább tépjék szét, minthogy éhenhljon. Az nagyobb megaláztatás lenne számára...*

|
[295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|