|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:24 - |
Séta a fák között, mely minden helyet körbevesz... Madarak zenebonája, zsákmány léptei... Nyugodt egyedüllét vagy kellemes beszélgetések helyszíne ez
|
[Későbbi] [2437-2418] [2417-2398] [2397-2378] [2377-2358] [2357-2338] [2337-2318] [2317-2298] [2297-2278] [2277-2258] [2257-2238] [2237-2218] [2217-2198] [2197-2178] [2177-2158] [2157-2138] [2137-2118] [2117-2098] [2097-2078] [2077-2058] [2057-2038] [2037-2018] [2017-1998] [1997-1978] [1977-1958] [1957-1938] [1937-1918] [1917-1898] [1897-1878] [1877-1858] [1857-1838] [1837-1818] [1817-1798] [1797-1778] [1777-1758] [1757-1738] [1737-1718] [1717-1698] [1697-1678] [1677-1658] [1657-1638] [1637-1618] [1617-1598] [1597-1578] [1577-1558] [1557-1538] [1537-1518] [1517-1498] [1497-1478] [Korábbi]
*Shirot figyeli minden idegszálával. Lassan kezdi megérteni, mit is akar mondani Shiro. Kikerekedett szemekkel végiggondolja a dolgot. Nem szólal meg, a meglepődöttség elvitte a hangját. Csöndben gondolkozik.. Beletelik egy kis idő, mire képes megszólalni. Hangja lágy és megértő* Nem ítéllek el. Mindenki szokott butaságokat csinálni. És.. Agyar.. ezt tudja?
|
*Mintha megkönnyebbülve Moon közelségétől, ismét belefog, a szavak nehezen jönnek szájára...*Kérlek... Ne ítélj el ezért...*összeszorítja szemeit~Ideje abbahagyni a köntörfalazást...~*Moon, néhány éve annak, hogy Rhaido... Szervezte a Nagy Csatlakozást, és hetekig nem láttam... Itt az Erdő alatt van egy falu.. Rhaido gyakran le oda csirkét lopni, reméltem, hogy ott megtalálom... Nem is értem mi ütött belém... A kutyák koslattak utánam, és nekem szükségem volt valakire...*hangja elcsuklik, lesüti tekintetét, próbálja összeszedni gondolatait...*
|
*Egy ideig csak nézegeti Shirot, de aztán megmozdul. Odalépdel Shirohoz, és mellé fekszik szorosan. Megnyalogatja Shiro arcát, és kíváncsian figyel. Néha - néha körbenéz, de aztán tekintete újra Shirora esik*
|
Lehet*bólint, hangja mintha kissé kesernyés lenne... Lefekszik a földre, orrát belenyomja a szénába, melankólikus állapotba esik, amint felidézi a régi emlékeket.. ~Rhaido...~Sóhajtva megszakítja merengését, most nem ezért jött...*Moon én... Rég volt...*nehézkesen kezd neki, int fejével, hogy feküdjön le mellé, vagy csak üljön le...*
|
*Meglepődve lépdel be Shiro után. Beleszagol a levegőbe és kitágult szemekkel körbenézelődik. * Azta.. Ez nagyon jó hely. Igazán meghitt. *Rákérdezne, hogy itt szoktak - e Rhaidoval lenni, de nem akarja felzaklatni a régi sebeket* Tehát te mégiscsak ismered Agyart?
|
Menjünk be...*bök fejével a bokros rész felé*Ez nem olyan dolog, amiről mindenkinek tudnia kellene...*Odasétál hozzá, majd orrával elhúzza egy bokor ágai és odébb nyomja, míg kényelmesen be tud jutni a barlangszerű képződménybe... Odabent a gyér fény egy aprócska barlang alakját rajzolja ki, itt-ott rágcsáló vagy nagyobb emlős csontjai, az egyik sarokban száraz fű egymásra dobálva... Még mindig érezni Rhaido szagát...*
|
*Visszaemlékszik, miket is mondott neki Agyar* Nem, azthiszem semmit sem mondott. Miért kérdezed? Csak nem ismered őt? Naa!! Moond eel! *Kinyitja a szemeit és Shiro mellé szökken*
|
Semmi sem mondott a kölyökkoráról?*Megrázza a fejét, egyrészt hogy megszabaduljon a szemét elvakító esőcseppektől, másrészt lemondólag...*Biztos tévedek... Biztos...*Nem vág be az erdőbe, az erdő szélén halad, követve a barlangot alkotó sziklavonulatot. Nemsokára a vonulat lejteni kezd, majd füves, fás, bokros rész takarja le a maradék köves részt.. Shiro ezt veszi célba*
|
*Shiro után baktat. Imádja az esőt. Olyankor mindig tud gondolkozni, és sosem érzi magát magányosnak* Hogy mennyit tudok Agyarról? Csak annyit, hogy egy beképzelt, nagyképű hím. De olyan imádnivalóó!! *Összeszorított szemekkel álmodozik, de közben próbál nem lemaradni*
|
*Kiüget a barlangból, kutatón körbenéz, de semmi különös nem zavarja az erdő békéjét... A madarak is hallgatnak, az eső kopogása a sziklákon az egyetlen neszforrás...*De utálom az esőt...*morogja, majd gyors léptekkel a fák felé siet*Gyere... Van egy hely, ahol nyugodtan beszélhetünk... Mielőtt megtalálnánk Agyart azt szeretném... Te mennyit tudsz róla? A múltjáról?
|
*Éhezve bandikol, amikor meglát egy őzbakot, de nincs ereje elfogni. Inkább egy kisebb zsákmány után néz. Meg is lát egy figyelmetlen pockot. Kiara ész nélkül rávetette magát. Szerencsére éppen elkapta, amikor elfutott volna a pocok. Kiara gyorsan megette. Kínzó éhsége még nem csillapodott, de legalább már van egy kis ereje. Visszamegy a barlangba.*
|
*Akela a földhöz simulva kúszik egy nyúl irányába.A nyúl épp egy bokor alatt,a szőrét tisztogatja.Akela nem bírja tovább,kezdi őt is gyötörni az éhség.Előugrik,és egyenesen eltalálja a nyúl nyakát.Amíg él,menekülni próbál de nincs esélye.Feladja.Akela gyorsan visszamegy sáros bundával.Bármit megtesz,csak éhen ne haljon.És visszamegy a barlangba.
|
*Az éhség már nagyon gyötri ezért most nem akar már mástól függeni. ~Én is tudok magamnak vadászni! ~ Már nem függ annyira senkitől. Tud magáról is gondoskodni. Majd meglát egy jó húsban lévő nyulat. Fehér bundája erősen kitűnik a zöld és barna levelek közül. Hope lelapul, és hamar ráugrik. Egy erős harapással végez vele. ~Anyunak elég baja van nélkülem is, és miért nyaggatnám, ha magam is tudok vadászni.~ Elviszi a zsákmányát a barlangba...*
 |
*Akela tovább követi a hímeket.Az utasításokat is rendesen csinálja.Néha azért hátra pillant (mert ő van leghátul) hogy nem követi-e valaki.Szerencsére nem.
|
*agyar csit...figyelj...a tappancsaidat óvatosan emeld és a hasad épp,hogy csak súrolja a talajt...nah gyerünk próbáld meg*sajnálta agyart,hogy ilyen szerencsétlen..ahogy magyarázott neki eszébe ötlött,hogy mlyen lenne apának
|
*Akela is a hímek nyobán van.Ő is a földhöz lapulva figyel,bár ész élkül támadna*
|
*Szíve szerint átcsörtetne a bokron, és letámadná a sutát... Na de kíváncsi, mi sül ki Dark módszeréből... Próbál hasonlóképp simulni a talajhoz, de csak növeli a zajszintet...*
 |
*Szíve szerint átcsörtetne a bokron, és letámadná a sutát... Na de kíváncsi, mi sül ki Dark módszeréből... Próbál hasonlóképp simulni a talajhoz, de csak növeli a zajszintet...*
|
*Darkness elismerően biccent Agyar felé...*remek*suttogja most óvatosan lopakodjunk közelebb...-ezzel a földre hasal és kúszik egy bokor biztonságott nyújtó takarásába...minden porcikája a földhös simult miközben ellopakodott odáig
|
[Későbbi] [2437-2418] [2417-2398] [2397-2378] [2377-2358] [2357-2338] [2337-2318] [2317-2298] [2297-2278] [2277-2258] [2257-2238] [2237-2218] [2217-2198] [2197-2178] [2177-2158] [2157-2138] [2137-2118] [2117-2098] [2097-2078] [2077-2058] [2057-2038] [2037-2018] [2017-1998] [1997-1978] [1977-1958] [1957-1938] [1937-1918] [1917-1898] [1897-1878] [1877-1858] [1857-1838] [1837-1818] [1817-1798] [1797-1778] [1777-1758] [1757-1738] [1737-1718] [1717-1698] [1697-1678] [1677-1658] [1657-1638] [1637-1618] [1617-1598] [1597-1578] [1577-1558] [1557-1538] [1537-1518] [1517-1498] [1497-1478] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
