|
Témaindító hozzászólás
|
2005.11.02. 21:07 - |
Egy apró tavacska, mely tél felé sem telik elég sok vízzel, hogy benépesüljön a vízi élet állatvilágával... Csupán moszatok és hínár, mely nem mondható a leghasznosabb farkaseledelnek... Ha egyáltalán ráfanyaladik a farkas, bár az éhezés sok mindenre rákényszerít...
|
[216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
Nem, akkor.. csináld csak,ami a dolgod...és kötelességed. Ha mégis visszajössz, én várni fogok rád...*Feláll, Mikoto szemébe néz és megcsóválja farkát* Találkozzunk.. az erdő határánál.. A fák között... *Képen nyalja a hímet, majd egy fürge mozdulattal elindul vissza, az erdő felé*
|
-Szeretnék veled menni.. .ha nem okoz gondot... -*elkezdi orrával szaglászni Neko orrocskáját... aztán lassan feltápászkodik.... * -És most szeretnél indulni.. vagy esteleg előttre van valami máshoz kedved vagy valami elinzéznivalód esetelg?- *kacéran fürkészi a nőstényt, reménykedve hogy azért annyira nem siet.. bár ha mégis, az sem olyan nagy baj...* -hát.. azt hiszem ..még ma.. el kelene vinnem az öcsém holttestét.. a szüleinek.... de utána szeretnék visszajönni.. bár.. ajj... elég hosszú az út.. és.. de gondolom nem akarsz velem jönni.. és nicns is jogom ezt kérni tőled-
|
Nem a legszerencsésebb, ahogy találkoztunk... *megcsóválja a fejét, és szomorúan sóhajt egyet. Persze,örült a válasznak, de a közelmúlt szomorú eseményeinek emléke mégiscsak rányomta bélyegét a kedélyállapotára. Mancsára helyezi a fejét, és egy darabig némán a tó vizét nézi. A hold nagy félkorongként tükröződik a vizen, a csillagok pedig mint megannyi szentjánosbogárka ringatóznak* Olyan békés itt...Annyira szívesen megállítanám az időt, hogy ne kelljen szembenézni sem a múlttal, sem pedig a kellemetlenségeket is hozó jövővel...*Mikotora néz* Lassan..ideje lenne visszamennem...Ha szeretnéd, szívesen körbevezetnélek az erdőnkben. De ha most inkább szeretnél hazamenni, azt is megértem...
|
*kicsit szomorkásan néz félre... aztán megint a nőstény szemeibe* -Neko.. drága.. .tudod.. ajj... ha tudnád mit jelent nekem az, amit most mondtál.. de.. ajj.. ez egben mást is jelent.. bemutatsz a testvérem gyilkosának.... itt maradok, ahol megölték őt... és mikor visszavisze ma holttestét. .a szüleim egyetlen örököse... a mási körökös gyilkosának lányával marad... de tudod... ez ez mind már nem tud érdekelni... mielőtt ismertelek . .ezen járt volna az agyam. .de. .de.. te TE fontosabb vagy nekem... é ajjj érted.. leyőzöm a büszkeségemet.. ha nem is tudo mtistelni az anyádat.. de nem leszek vele szemteélen. .ezt ígérem.... sem a többi falkataggal... de remélem tudod.. hogy... csak miattad maradok- *megnyalintja a nőstény pofját* -és kérlek... azért mert ezt elmondtam,. .ne érezd rosszul magad... inkább.. ajj.. hát vehetnéd bóknak.. hogy. .enynit érsz nekem. .pedig nem si ismerlek -*mosolyodik el a hím* -én is szeretné mha maradhatnék. .boldoggá szeretnélek tenni.. és engem semmi nem tenne boldogabbá, minthogy veled lehessek. .akárhol. .csak veled.. -
|
Azt hiszem...nekem is szükségem van rád.. *mélyen Mikoto szemébe néz...Majd elgondolkodik.Kisvártatva megszólal* Mi lenne,ha...bemutatnálak anyámnak? Nem szeretnél...Itt maradni?Megmutatnám neked az erdőnket...és...ha megszeretnéd...talán...maradhatnál...*Várakozva és egyben rettegve nézett a hímre, rettegett, hogy visszautasítja, hogy inkább haza vágyik. Bár ezt is megértené, hiszen neki is nehezére esne elhagyni újra az erdőt,főleg, mióta az anyja kérte rá* Szeretném...ha maradnál. Boldoggá tennél vele...
|
-én nem vagyo kerre ismerős.. de felénk is vannak szép helyek..- *mikor Neko megemlíti hogy várják, hirtelen elszorul a szíve* -kérlek ne menj.. maradj velem- *közben megfordul, és mancsát akadályozás céljából a nőstényre helyezi... * -kérlek ne hagyj itt... - *aztán képen nyalja a nőstényt* -tudod.. szükségem is van rád.. hogy. .legye aki mutatja az utat. .aki... vigyáz rám. nem nem. .persze én harcolnék ha megtámadnának minket. .de arra vigyázol, hogy ne tévedjek el. .vagy a falkátok ne támadjon meg engem is.. és.. szükségem van rád. .hogy legyen akivel jól érzem magam.. akit .. sze.. sze.. szerethetek.... - *nem azért dadogott, mert nehezére esett kimondani... hanem... mert egyrészt remeg a boldogságtól, másrészt a félelemtől.. a reakció miatt*
|
*Odasimul Mikotohoz, a fejét a hím hátára hajtja és behunyja szemeit* Tudom, hogy mire gondolsz... azt hiszem,én is így érzek. Pedig...*Hirtelen felkapja a fejét* Pedig...visszavárnak...*Elnéz az erdő irányába* Talán még van egy kis időm...*Visszahajtja a fejét a hímre, és egy mélyet sóhajt*Annyira kellemes itt...Nem sokszor jártam erre...Túl sokan élnek itt, kevés a nyugodt hely. Most szokatlanul kihalt a terep...nem, mintha bánnám..*Kicsit szorosabban simul Mikotohoz*
|
-Persze.. az együtt vadászó pár is nagyon nagyon boldog jövőkép nekem..- *mosolyodik el* ~de csak veled~ *aztán a nőstényhez gördül... a háta a hasához simul.. és úgy néz fel rá... az oldalán fekve* -te meg én.. hát... tudod.. nem ismersz és biztonságba érzed magad velem? ennek örülök... én pedig.. ne msimerlek de örömet okoz élelmet szerezni neked.. és egyáltalán veled lenni.. nézni téged.. beszélgetni.. játszani.. tudod.. ajj szívesen képzelem el veled, hogy örökké folytassuk.. együtt... - *kicsit remeg a zavartságtól.. és furcsállja, hogy ki is meri ondani azt mit gondol*
|
Szóval erről van szó! Hát...én nem tudom, mennyire tudnék nyugton maradni a fenekemen! Mégha egy egész hadsereg kölyökre is kéne vigyáznom...*Elmosolyodik, bár szó,ami szó, nem is tartja olyan visszataszítónak a gondolatot. A mancsát tétován visszahúzza, majd újra kinyújtja a hím felé**Ha te meg én mi? *Hátracsapja füleit és állja a Mikoto tekintetét* Tudod.. tudod... Régebben...Nagyon féltem tőle, hogy a szívembe fogadjak akárkit is. Vagyis...egészen mostanáig nagyon féltem tőle...Olyan sokan hagytak el azok közül,akiket szerettem... De melletted...olyan furcsa, hiszen nem is ismerlek még igazán...mégis annyira biztonságban érzem magam....
|
*gondolkodik. hogy hogy vágja ki magát a helyzetből, de úg érzi legegyszerűbb, ha őszinte* -amig a nőstények vigyáznak a kölykökre.... -*kicsit elpirul.. vagyis a pirulás farkasos megfelelőjét produkálja... aztán mikor befejezte az evst.. a maradékokat egy helyre gyűjti aztán lefekszik Neko mellé, vele szembe és csak gyönyörködik benne* -tudod... nagyon szívesen álmodozom arról, hogy egyszer.. te meg én... ajjj - *aztán nem folytatja.. helyette inkább megnyalintja a nőstény tappancsát és mélyen a szemébe néz*
|
*Egy darabig csak hever az oldalán...nagyokat szippant a kellemes, langyos nyáresti levegőből, majd nekilát az elé tolt falatnak* Köszönöm... igazán kedves tőled...*belfalja... de ezután már végképp tele van a pocakja. Elnyúlik a fűben, nyújtózkodni kezd, hátsó lábacskáit kinyújtóztatja, majd a mellsőket is... és megcsóválja dús, lompos farkát* Amig a nőstények mit csinálnak? *Érdeklődően veti fel a fejét, és kíváncsian fürkészi a falatozó hímet. Mikor a hím hercegnőnek nevezi, szíve megdobban. Utoljára édesapja, Rhaido nevezte így... ó...és mennyire imádta* Köszönöm, már egy falat sem menne le a torkomon... Visszahanyatlik a fűbe, és úgy várja, hogy Mikoto is befejezze az evést*
|
*Mivel látja, hogy Neko már csak a finom részét eszi a halnak, úgy gondolja eleget zsákmányolt mára... aztán a nőstény elé tol egy mási khalat.. és ő neki lát annak, mit a másik meghagyott... talán Neko csodálkozik ezen, de Mikotot ez nem zavarja...* -persze hogy te vagy az ügyesebb - *mondja nevetve két falat között* -de mégis csak a hím dolga az élelemszerzés.. amíg a nőstény... -*elharapja a mondat végét.. vagyis a halba harap inkább, és lógva hagyja a mondatot* -és? ízlik? remélem hogy hercegnőhöz méltó vacsora- *már a nőstényt vizslatja... *~hogy lehet valaki ennyire csodálatos? hogy lehet valaki ennyire vonzó? még nem is ismerem szinte, de már meg akarom szerezni... kell nekem.. és semi máson és senki máson nem jár az agyam.. de vajom miért? ~*mikor végez a maradványokkal, ha Neko befejezte ezt a halat, akkor az utolsó előttit is neki adja... hogy a hasi részt megehesse, majd ismét a maradványoknak lát neki, akár elfogadja a nőstény a halat, akár nem... *
|
De.. én én .. én.. profi halász vagyok.. legalábbis nálad sokkal ügyesebb... csak.. az... az a bálna meg akart ölni! Hiszen te is láttad! *Fájdalmas nyüszögések közepette dörgöli az orrát, majd elgondolkodik* ~"tudod ha esetleg majd... egyszer megengednéd hogy vigyázzak rád... jobban is mint egy barát.. szívesen szereznék neked mindíg élelmet.... " Ezt hogy értette? Hogyhogy... jobban is, mint egy barát...~ *Egy darabig mosolyogva nézi, ahogy sorra dobálja ki a hím a partra a halakat, majd hozzálát egyhez. Mohón befalja, a másodiknak viszont már csak a finomabb, hasi részét majszolgatja* Köszönöm szépen... azért... nem is vagy te olyan rossz halász... *Elégedetten megnyalja a száját, és az oldalára hemperedik*
|
*Látja a nőstény kudarcát, ezért a szájában immár a kiszemelt zsákmánnyal odasiet és a partra segíti... leteszi a mási khalacska mellé ezt is... * -jóétvágyat.. azért én még visszamegyek pár falatért.. azt hiszem kezdek bele jönni... és azt hiszem nem neked való ez a... zsákmányszerzés... tudod ha esetleg majd... egyszer megengednéd hogy vigyázzak rád... jobba nis mint egy barát.. szívesen szereznk neked mindíg élelmet.... -*azzal képen nyalja Nekot* -hogy ne fájjon-*és visszaugrik a vízbe... hamarosan még 3 halat dob a partra.. aztán ő is kikecmereg a mási kfarkas mellé*
|
*Lesüllyed a vízben, majd prüszkölve bukkan fel újra, pár méterre a hímtől. Kicsit lenézően méri végig a parton vergődő kisebb halacskát* Ugyan már... ezzel lakjak jól.. Na most figyelj! *Lebukik egy nagyobb halért, éppen elcsípi, de rossz oldalon, mikor újra feljön a felszínre, a hal őrülten csapkodni kezd a farkával, jópárszor pofán vágva ezzel a kifogóját...Kénytelen némi küzdelem után feladni. Sajgó orral és megtépázott önérzettel kezd el a part felé úszni* A fene.. ez majdnem megölt! *Hüppögve a partra próbál mászni, de túl síkos a talaj, és minduntalan visszacsúszik a vízbe*
|
*megpróbálja beborítan ia vízbe Nekot, de vigyáz rá, hogy ne essen baja a nősténynek* -profik mi? - *neveti el magát* -akkor versenyezzünk halászkisaccony- *most igazán meg szeretné mutatni, mire is képes... aztán kezdetnek kinéz egy közepes méretű halat.. elkezd felé közeledni, majd csattogtat állkapcsával.. meglepődik, hogy egy kicsivel kisebb halacska beleúszok a pofijába.. ijedtében megrázza a fejét, majd elengedi a halat.. szerencséjére az pont a partra vetődik... persze mivel észrevette, hogy a nősténynek szokása, ő is úgy tesz, mintha így szerette volna* -no? hol tartasz? én neked fogtam egyet.. te is adsz nekem enni? -*vigyorodik el*
|
*Mivel a csel nem sikerül, úgy tesz, mintha eredetileg is az lett volna a terve, hogy kissé hevesebben dörgölőzzön a hímhez* Nem, úgy látszik van benned valami, ami vonz *Figyeli, ahogy a hím próbálkozik neki vacsorát szerezni, ezt ugyan értékeli, de azért nem bírja megállni, hogy ne vigyorodjon el* Úgy látom, ma éhen maradunk.. na várj csak... Megmutatom,hogy csinálják a profik*Nagy csobbanással a hím mellett landol a vízben, természetesen elriasztva az összes halat a környékről*
|
*valóban meglepődik, de a lökés nem volt elég erős. a hím már felkészült, arra hogy hasonló meglepetéseket okoz neki a nőstény, és e most úgy sikerült, mintha Neko hozzá bújt volna... mosolyogva gúnyolódik kicsit a hím...* -nocsak.. örülök hogy nehezen szakadsz el tőlem. .én is így vagyok veled... szóval halat szeretnél? rendben... megpróbálkozom a halászattal... - *azzal beleveti magát a vízbe... lebukik, ztán fel levegőért.. majd megint le.. próbálja nyitva tartani a szemét és állkapcsával csattogtatva halat fogni.. néha már egész közel jut a kapáshoz, de még gyakorolnia kell...*
|
*Utban az erdo fele,viz szagat hordja fele a szel,megtorpan,nyelvet logatja.~Pompas..jol fog esni egy kis viz...~A szel mogule fuj,igy nem erzi a masikok szagat.Odauget a vizhez,es lefetyelni kezd belole.Teljesen veletlenul belefetyel egy pici halat is,ami kis hijan a torkan akad.Krakogva kohecsel,konnybe labad a szeme.*-Ehheehhe...miaz,ongyilkosokhha 'alak?!
|
*Kellemes borzongás járja végig, ahogy Mikoto a fülét szaglássza. Elmosolyodik, majd talpra küzdi magát.* Amit csak kívánok... Nooos... *Elmélázva nézi a tavat...És a felszín közelében lustán úszkáló kövér halakat* Szerintem... Ha tudsz halat fogni... *Meglöki a hímet, aki ha nem számít a taszításra, legalább a mellső mancsaival a vízbe kell, hogy lépjen...* Szóval... Ha tudsz halat fogni, akár az is lehet a vacsora *Vigyorog*
|
[216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
