|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:24 - |
Séta a fák között, mely minden helyet körbevesz... Madarak zenebonája, zsákmány léptei... Nyugodt egyedüllét vagy kellemes beszélgetések helyszíne ez
|
[3397-3378] [3377-3358] [3357-3338] [3337-3318] [3317-3298] [3297-3278] [3277-3258] [3257-3238] [3237-3218] [3217-3198] [3197-3178] [3177-3158] [3157-3138] [3137-3118] [3117-3098] [3097-3078] [3077-3058] [3057-3038] [3037-3018] [3017-2998] [2997-2978] [2977-2958] [2957-2938] [2937-2918] [2917-2898] [2897-2878] [2877-2858] [2857-2838] [2837-2818] [2817-2798] [2797-2778] [2777-2758] [2757-2738] [2737-2718] [2717-2698] [2697-2678] [2677-2658] [2657-2638] [2637-2618] [2617-2598] [2597-2578] [2577-2558] [2557-2538] [2537-2518] [2517-2498] [2497-2478] [2477-2458] [2457-2438] [Korábbi]
*Teljesen elszédül a keringőzéstől. Leborul bátyjáról, s a hátára gurulva kiterül a földön.* Győztünk! *Lihegi, pedig ő csak kapaszkodott. Ám mikor ismét zörög a bokor..hát milyen sok dolguk van nekik, szörnyvadászoknak. Feláll, de nem megy közelebb, izgatottan suttog Dil után.* Jóó, kapd el! Én itt megvárlak! *Lecsüccsen fenekére, és testvérét figyelve elkezd álmodozni. Már tudja is, mit mond anyucijának, aki agyon fogja dícsérni... mert Ő fogott egy..egy..szörnyet! Ő a királylány, tehát övé a dicsőség.* Akkor Dil nekem dolgozik..én vagyok a főnöke.. *Töpreng félhangosan, ám visszafojtott lélegzettel figyeli a vadászatot.*
|
*Most, hogy már hugija is belecsimpaszkodott, együtt keringőzhetnek egy fa körül, egészen amíg ki nem fullad. Aztán lihegve leül, remélhetőleg Hil is elengedi.* Huhh, ez szoros volt, de megint győzedelmeskedtünk a szörnyek felett! És nem kell megenni a szörnyeket, a vadászatkor mindig el kell őket üldözni, különben egy idő után nem lehetne vadászni, mert elfogynának a szörnyek, és az tök uncsi lenne. *Zörgés hallatszik egy közeli fa felől. Most egy mókus ugrál le a fáról, látszólag céltalanul körbe-körbe sétálgat, majd lecsüccsen, és szimatolni kezd. A kicsiket, úgy tűnik, nem veszi észre.* Egy újabb ellenség! Viszek a bundájából maminak, és büszke lesz ránk! Most pedig lopakodjunk oda! *vezényel, és már indul is újdonsült zsákmánya felé. Kissé vigyázatosabban lépdel, mint az előbb, bár most is sikerül egy-két reccsenős ágra lépnie. Kezd belejönni ^^* Vigyázz, szörny, jövünk! *suttogja, közben ha kell, bevárja hugicáját*
|
*Fejét félrebillentve nézi a csatát. Mikor bátyja visszaüget, zavartan pislog rá.* A vadászat nem az, amikor a szörnyet el is kapjuk és megesszük? Vagy akkor téged egyelek meg? *Tátja el a száját, mikor bátyja felpattan, azt is teljesen félreérti. Ő is feláll, s rémülten körbenéz.* Bátyust megszállta egy szörny!!! Egy ÁÁÁÁÁÁ szörny!! Csak a királylány segíthet! TÁMADÁÁÁÁS! *Elrugaszkodik, s igyekszik rávetni magát Dilettora, még tűhegyes fogaival is belecsimpaszkodik, nehogy le tudja rázni. Persze bátyja ügyesebb és erősebb, nem biztos, hogy sikerül :P* Megmenteleeek!
|
Hátizééé... Most bekerítettük *okoskodva bólogat.* Azt hiszem mostmár elkaphatjuk. MEGVAAAAAAAGY! *és egy csatakiáltással a madárra ugrik... Ugrana, ha eltalálta volna. A repülő szörny kicselezve ellenfelét kereket old.* Győzelem! *kiáltja a győztes, és felszegett fejjel sétál hugicájához.* Látod? Így kell vadászni! Van még kérdés? *letottyan, várva a kérdéseket, egyenesen a környéken található egyetlen fenyőtűbe.* ÁÁÁÁÁÁÁ, megtámadtak! *ijedten felpattan, és körbe-körbe kezd rohangálni , mert nem látja támadóját.*
|
*Nehézkesen, de felzárkózik bátyója mellé. A jelentésre nagyot bólint, bele is szédül. Az izé elűzve..* Másik szörny? *Kapja fel fejét, izgatottan hátracsapja a füleit, s bátyója után lépked. Mancsa nem csap semmi zajt, ösztönszerűen kerüli ki a leveleket, ágakat, és mindent, ami zajt okoz //puha léptek//. Vidáman, feneke és orra az ég felé áll. Nem is tudja, hogy mit csinál, így nagyra kerekedett szemekkel oldalra sandít Dilre, persze jó hangosan.* Hogyan kell vadászni? Te tudod? *Huppan le fenekére, s bambán a zsákmányra vigyorog.* Gyeree ideeee! Én, a királylány parancsolom neked! Gyere ide! *Ismétli durcásan, és konokul*
|
//Jó távol a másik csapattól//
*Vidáman ugrál még mindig a pillangó nyomában, szeme rajta, így nem veszi észre az "eléugró" gyökeret, és átbukfencezik rajta. Elterül a földön, de rögtön fel is pattan.* Ki akadályoz vadászatomban? *kapja fel a fejét, és morog a vakvilágba. Hugija remélhetőleg pillanatokon belül utoléri, akkor is, ha kissé lemaradt. Csak most eszmél fel, hogy már messze vannak otthonról* Ki fogok kapni anyutól... *nyöszörög, de hugijának máris bátor arcát mutatja.* A szörnyet elüldöztem. *Ki is húzza magát, majd hegyezni kezdi fülét. Fentről madárcsicsergés hallatszik, majd szárnysuhogás, és máris a közelben csemegézik egy másik szörny, ami most esett le az égből.* Gyere hugica, osonjunk oda, kerítsük be, és kapjuk el! *és már lopakodik is közelebb, lehetőleg minden zörgős levélre rátaposva.*
|
*Spunk egy közeledő farkas hangos lépteinek zajára lesz figyelmes pár másodperc múlva a puha tappancsok Shan mellé huppannak. Spunk mint egy felbőszült bika úgy ugrott el eddigi helyéről egyenest az érkezővel szembe. Torkát egy hangos morgás hagyta el. Senkitől nem tűri el, hogy párja közelébe léphessen és kitudja, hogy nem-e akar támadni a fehér farkas. De amikor az megszólal abbahagyja a morgást és inkább csak csönde marad a kis hülyeség után, hisz csak nem árthat nekik ez a fiatal farkas. Szemében bocsánatkérés csillogása tűnik fel. Shanre néz és halkan megszólal, de ezt már Luna Monnak mondja*-Üdv! Bocsáss meg az előző morgásért, de hirtelen jöttél és esetleg bánthattad volna Shant is...Én Spunk vagyok, ő Shan-*Mutatott orrával párjára. Türelmesen nvár míg Luna meg nem szólal.*
|
*Luna magányosan bandukolt az erdőben. Régen találkozott már farkassal. Az utolsó emléke, amiben farkas is szerepelt, az anyjától való elválás.*~·Már majdnem másfél éve... Azóta egy farkast sem láttam. Sem anyát, sem apát, sem a többieket.~*Mikor Luna a szüleire gondolt, mérhetetlen szomorúság bontakozott ki szívében.*~Olyan egyedül vagyok. Hiányoznak a szüleim, a tesóim, és a barátaim, még az ellenségeim is hiányoznak! Meg a kicsik... Nem is gondolok rájuk. Csak szomorú leszek. ~*Luna pofiján egy könnycsepp gurult le. Nem is gondolt többet rájuk, inkább gyorsabb iramra váltott. Ekkor megérezte az oly ismerős ám régen érzett szagot.*~Farkasok! Annyi hónap után. Újra farkasok közt!~*Luna egyre gyorsabban futott, és már sokkal erősebben érezte a szagot mint azelőtt, már olyan közel ért hozzájuk, hogy a hangukat is hallotta, és nem sokkal később már látta is őket. Elrugaszkodott, és pár másodperccel később Shan mellett landolt puha mancsain. Méltóságteljesen megállt és körbenézett.*Üdv, én Luna Moon vagyok. De szólítsatok csak Lunának.*Luna még egyszer körbenézett. Mikor Wexyre pillantott, elmosolyodott.*~Ez a kölyök olyan mint...~*Lunának megint a múltja jutott eszébe.*~Nem szabad erre gondolnom... Már kezdtem boldog lenni. És erre megint eszembe jut a múlt.~*Luna kis híján már megint sírni kezdett.*~Nem szabad sírnom. Most találkozunk először és én majdnem sírok.~*Luna le tudta fékezni az árként zúduló érzelmeit, és türelmesen várt a többiek válaszára.*
 |
*Összerezzent ahogy Shannon hozzászólt, majd kihúzta magát.*Üdv Shannon én Gwin vagyok.Örülök, hogy megismertelek.*Eszébejut, hogy az őz még betemetetlenül hever a jukban. Odasétál, majd földdel és hóval bekaparja.*~Nemis rossz. Jól fog majd ez egyszer jönni.~*Leheveredik az őz maradéka fölé és érdeklődve nézi a többieket.*
|
*Shan boldogan játszadozik párjával, de közben folyamatosan figyeli Rancourékat (azaz Rancourt :p) és megtörténhet, hogy a hím észreveszi Shannon szemében a huncutságot.De Shan gyorsan visszazöttyen a földre, és eszébe jut Spunk meg a kölykök...Megnyalintotta párját, hogy erősítse magába ezt az érzést.Majd a levegő egy ismerős szagott hozott felé.*~Wexy~*Őrült vágtába kezdett kisöccse írányába.Majd mikor már csak 1 méter volt köztük, rávetődött, és leteremtette.*-Wexy, úgy szeretlek!*És arconnylaintotta a csöppséget.Jelezve, mennyire imádja :)*-Képzeld:nagybácsi leszel.*Majd eszébe jutott, mekkora súlyt helyezett a kis hímre azáltal, hogy ráfeküdt XDGyorsan leszállt róla, és üdvözlően bólintott Gwinnek és Sessynek.*-Shannon vagyok, Wexy nővére.
|
*Spunk gyorsan követi Shant és egy pőárt(?) vesz észre maguk elött, a szemkontaktusból azt veszi sézre, hogy Shan ismeri őket, de p nem ismerte ezélrt résen volt, ha esetlg azok támadnának, de nem támadtak zért csak lassan Shan utá baktatotts elkedte jászani, úy nézhettek ki mint kt eleve kisfarkas, de a szold kúlső zért egy felnőtt érző szívet takart Spunkban,mitán befejeztk egy nyalintást adott Shannek:P*
|
*Wexy kicsit csodálkozott Gwin havas ötletén, de mivel már negyon szomjas volt, megkóstolta a havat.*Köszi Gwin! Ez nagyon finom!*Wexy elmosolyodott, majd tovább ette a havat. Mikor befejezte, nózija nővére szagát észlelte.*Shan! A nővérkém a közelben van! Éljen!*Wexy örömében felugrott, ám amikor visszaérkezett a földre, a havon megcsúszott és hasra esett, ám hamarosan felállt és örömében párszor körbeugrálta a nagyokat. Kicsit idegesítő, örömteljes visító hangokat adott ki, tönkretéve ezzel a körülötte lévők idegeit. Mikor végképp kifáradt a nagy ugrálás és visítás miatt, lihegve ledőlt az átfagyott földre.*
 |
*Rancour kis félrekacsintását szótlanul figyeli, eddig sem foglalkozott túl sokat a hím és közte levő..hm..valamin, ezután sem fog. Elvégre Ranc a főnöke :PP. Vagy valami olyasmi.* Nagy munka? *Heveredik le vigyorogva a hím mellé, hangjából kisüt az irónia* Igen, persze, neked biztos nagyon sok dolgod van. *Komolyodik el, még bólogat is egy keveset, közben mancsával pofozkodásszerűen kezdi bökdösni a másik mancsát* Csak nehogy megszakadj a sok munkától. Mit kezdene a farkasnép a védelmezőnk nélkül? *Háth, jó kedve van 8). Szórakozottan a hátára fordul, mint egy kiskölyök, még a farkincáját is megcsóválja. Élvezettel húz magához egy szép levélkét, s elmerül annak rágcsálásában.*
|
A vidráknak repülni?*csak vigyorog, mikor a kellemes, bélelt helyről esik szó egyetértőn bólint*Hát mit ne mondjak, ilyen puha bundája sincs minden hímnek...*Shanra kapja a pillantását, kacéran végigméri, mint kereskedő a vásári lovat. Feltérképezi. ~Csinoska..~ Lenyalja a pofáját, aztán lekászálódó takarója után néz, amolyan "naa" pillantással.*Szia*köszön azért Shannak, hangjába belevegyíti lefegyverző mellékízét, meg a pillantásába is... Minden hímek réméhez közelít Spunk kedves párja... A mosolyt hasonló mosollyal viszonozza, aztán mikor félrevonulnak visszatér tekintete Hraura. Így persze nem állt fel ;) A hátára fordul, mellső lábát lustán elfektetve figyeli*Hüm.. Hát egy tavaszi szellő.. Gondoltam pihenek egyet a nagy munka közben*hogy milyen nagy munkáról az jó kérdés, de persze bármikor előad egy szép mesét az őrzők rengeteg melójáról, és arról a veszedelmes medvéről, amit úgy kellett kiűznie a területről, nehogy elegye a farkasok zsákmányát.. De még mekkora medve volt.. :O :))*
|
*Cseppet sem az a sértődős fajta, a kedves kijelentésre mégis kihúzza magát.* Hát, a Vidráknak illik repülni tudni, nem? Na meg élvezetes szárnyalni, ha ilyen kellemes, kibélelt helyre érkezek.. *Húzza szélesebbre vigyorát, Shan érkezésére lemászik a biztos talajra, bundájából kecsesnek is nevezhető mozdulattal rázza ki a faleveleket.* Ó, jó újra látni *Nyelve végigsiklik pofiján, felidézve Sinda játékát vigyora már füléig húzódik. Na egen, beszélnie kell majd testvérével is. Az nem lesz kellemes. Elégedetten veszi észre, hogy a páros félrevonul. Ha Rancour addigra már felállt, igyekszik egy kisebb szökkenéssel visszadönteni a levélkupacba. Ha nem, csak odaüget hozzá ártatlan jókedvvel ;)* Na és mi szél hozott erre?
|
*Lassú léptekkel megérkezik a fák közé.Felméri a terepet, és szimatolni kezd.Hraut vélte felfedezni a levegőben és egy ismerős idegent.Hátra néz Spunkra, aki egyiküket se ismeri :p*-Spunk, maradj mellettem.*És lassan közeledni kezdett a kedves párhoz, akik véletlenül se voltak félreérthető pozicíoban ^^*-Hát, sziasztok!Rég láttalak...*Néz Rancourra, akivel tulajdonképpen csak egyszer találkozott a tavacskánál.Majd meglökdösi Spunkot.*//NÉMA SZÓ//Gyere, hagyjuk őket magukra...//Nem bírja megállni, hogy ne mosolyodjon el.Tudni illik Shannonak Rancour is tetszett a pasizos korában XD De most pár méterel egy fa tővéhez elment, és leült.Megnyalintotta Spunkot, és játékre ösztönözte a hímet.(Márha ott van :P)*
|
*Rezegteti a füleit ugyan, de nem figyel. Már... Lecsukja szemeit, sóhajt egy jó mélyet, aztán kellemes hortyogásnak adja át magát, csak amolyan csendesen, kellemesen. Az se zavarja, hogy egy hangyamenet kinézte magának a bundáját, és rajta keresztül araszolnak el a bolyhoz. A csiklandozás csak még mélyebbé teszi a nyugalmat. Jaj ez kell neki... Valamit hall. Lustán felnyitja egyik szemét, de nem zavartatja magát. Illatok.. Na ez már igen. Elfullad, amikor a repülő test ránehezedik, reflexből nyílnak fel szemei, épp odakapna, mikor pofin kapja egy ragadós nyelv. Így azonban csak kaffant egyet, hunyorogva pislog a hátán időző nőstény felé*Szervusz, Vidrahölgy, repülni tanulsz?*Rövid farkasvigyort húz pofijára, s közben egy pillanatra sem tűnik úgy, mintha le akarná tolni magáról Hraut. Odadugja hozzá az orrát, röviden megnyalintja a szájánál a nőstény pofiját, aztán csak figyeli őt valami furcsa derűvel*
|
*Mancsai alatt szinte alszik a természet, kecses, már-már fürgének nevezhető léptekkel kacskaringózik a fák között. Bundáját néha végigkarcolja egy nagyobb faág, de különösen nem aggasztja. Most jobra, itt balra, egy éles kanyar és.. igen! Orra megrándul, a földhöz lapulva kúszik a hím felé, a kellő távolságot elérve izmai megfeszülnek,erejét beleadva rugaszkodik el a földtől. S ha szerencséje van, Rancourra érkezik. Ha nincs, akkor valószínüleg a lendülete tovább sodorja, így egy kellemetlen találkozásban részesül - a talajjal. Ez esetben rögtön felpattan* Megpróbálhatom mégegyszer? o:P *Ha viszont az expedició sikeres, egy arcon nyalintás nem maradhat el. Csak a szeretet jeleként ;)*
|
*Lassan, halkan lépked. Nem használja képességeit, nyugodtan és céltalanul ballag. Két ifjú segítője elvégzi helyette, amit kell. A szél felborzolja szőrét, végigfut a hátán, illatokat és szagokat sodor felé. Mélyet szippant belőle, de kíváló szaglása ellenére sem óhajtja megállapítani, ki jár erre és miért. A száraz avar ropogossá fagyott levelei megadják a hangot lépteinek, és már-már élvezi, hogy ennyire vissza tud térni a sebezhető farkas részéhez. Bár tulajdonképp mint mindenkinek, neki is megvan a maga rejtett gyenge pontja, melyet nem fürkészhet ki senki. Legfeljebb elmondhatná, ha akarná. De úgyse mondja el.. ;) Egy szusszanással ledobja magát egy nagy adag levélkupacba, a felszálló levelek billegve visszaszállnak a bundájába, egy az orrára is. Nem fújja le. Kissé kancsítva meglesi, aztán kényelmesen lustálkodva figyel. Meg-megrezzenti fülét, a hideg olykor végigfut testén, de bundája remekül szigetel. Szagok ezrei birizgálják a zajokhoz hasonlóan érzékeit, mégis minden olyan békés.. Már csak valaki társasága hiányzik.. Vagy nem*
 |
*Nemigazán tudja, hogy mit mondjon Wexynek.*Én is három éves vagyok és szép, bár hideg nap van ma. De van egy tippem . A hó olyan lesz mint a víz, ha a szádba veszed. Igaz, nagyon hideg, de olyan ,mint a víz. *Majd bekap egy falat havat. Szinte égeti a száját, olyan hideg, de aztán megenyhül és lenyeli.* A patakok ilyenkor befagynak.*Elmosolyodik a kölyök játékossága láttán.*
|
[3397-3378] [3377-3358] [3357-3338] [3337-3318] [3317-3298] [3297-3278] [3277-3258] [3257-3238] [3237-3218] [3217-3198] [3197-3178] [3177-3158] [3157-3138] [3137-3118] [3117-3098] [3097-3078] [3077-3058] [3057-3038] [3037-3018] [3017-2998] [2997-2978] [2977-2958] [2957-2938] [2937-2918] [2917-2898] [2897-2878] [2877-2858] [2857-2838] [2837-2818] [2817-2798] [2797-2778] [2777-2758] [2757-2738] [2737-2718] [2717-2698] [2697-2678] [2677-2658] [2657-2638] [2637-2618] [2617-2598] [2597-2578] [2577-2558] [2557-2538] [2537-2518] [2517-2498] [2497-2478] [2477-2458] [2457-2438] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
