|
Témaindító hozzászólás
|
2005.09.13. 19:33 - |
A völgy zsákmányokban bővelkedik, de az éhes farkas jobb, ha éjszakára időzíti a vadászatot, mert a hatalmas nyílt terepen nincsen rejtőzködési lehetőség.
|
[546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
*Sokáig kémlelte a falkát,és látta továbbállnak...* ~Vagy mégse?~ *Hirtelen feltűnt Calyp is és az egyik falkatag belebotlott.Beszélni kezdtek valamiröl,vagyis csak motyogtak valamit.Aztán az hopp és ott volt egy második hím is.* ~Biztos a nőstény testvére.~ *Akaratlanul is közelebbmerészkedett,a hold mindent megvilágított,tisztán lehetett látni.Most se tudta szó nélkül hagyni a dolgot... * ... ez a ti területetek? *Kérdezte félénken,és a két falkatagra szegezte tekintetét.* ~Lehet jobb lett volna csendben maradni?Nem szeretek harcolni,remélem ők sem....~ *Calypot is szemmel tartotta,aki kicsit furcsán kémlelte Flowert.Shina magában mosolyodott el.Tekintete hirtelen megváltozott,biztonságban érezte magát...* ~ Gint ha nem idegesítem nem bánt,Calyp se támad ok nélkül,Flower sem tűnik vérengző fenevadnak,csak az a hím... bár az is csak védi testvérét.~ *Töprengett el saját gondolatain.Felmérte a helyzetet.* ~ Én se tűnök veszélyesnek,pedig ... aki ismer tudja :P ~ *Kihúztamagát,fejét felemelte,szőrébe belekapott a szél,ami igen csípős volt,de Shina nem fázott,mert már foltokban látszott rajta a téli bunda.*
|
*Elmehet? Tényleg elmehet? Óó persze, bátyója kíséretével. Így mindjárt más.. nem mondhatni, hogy csalódott, inkább beletörődő tekintettel néz családja után. Sunyi oldalpillantás Hugera, szemei játékosan megcsillannak, és gyorsan eloson. Ezek szerint sikeresen, bár apró előnyétől dagadó jókedve nem tart sokáig. Különleges nózija megremeg. A szag, a jel, amit érzett!* ~De merre?~ *Mint a hold küldötte sugallat érkezik a válasz. A lassan beszökkenő hímre meglepetten megtorpan, egyik mellső mancsát felhúzva tartotta, mint aki lépés közben dermedt szoborrá. Füleit hátracsapja, farka észrevétlen kezd lefelé vándorolni, fejét magasra szegi. Borostyán lélektükrei csillogva merednek a fekete hímre. Hirtelenjében nem tudja, mit mondjon, a feltett kérdés elszáguld fülei mellett, mégis..* Flower *Motyogja nem félve, inkább csak zavartan, mint aki tényleg nem fogja fel a helyzetet. Kíváncsian végigméregeti a hímet* Kihez van szerencsém? *Surranás hátulról, megtántorodik, amint a szürkésbarna hím bevetődik elé, mellkasa Huge oldalához simul, fejét a hím hátának döntve suttog a füleibe, színe //kaméleon// a sok újdonság hatására már vészesen beleolvad a környezetébe.* Huge, nincs baj
 |
~Körbe akar nézni?~ *Meglepve pislog a mellé furakodó hugicájára. Megrázza a fejét, de nem teheti meg azt a pofátlanságot, hogy közbeszól. Nem helyesli az ötletet, nagyon nem. Hogy érzi-e Shinát Gint és Calypot? Meglehet. De őt más nyugtalanítja. Nem a farkasoktól fél, csupán attól, hogy testvérének baja esik. De megvédi őt, bármi áron.* //Néma szó// Anya.. //Néma szó// *Folytatnia se kell az üzenetküldést, rögtön érkezik is a válasz. Jelezve, hogy felfogta mélyen meghajol, szemei elszántan csillognak. Végre egy feladat..végre megmutathatja, mit tud ő.. végre; bizonyíthat. Mire felnyílnak szemhéjai, a vér meghűl ereiben. Flo már elindult, őt pedig lehagyta. Ez nem is lenne baj, de.. egy árnyalak. A hold sugárzó fénye nem csal. A huga és egy..árnyalak?! Tarkóján felborzolódik a szőr, felvont ínyei alól előtörnek az agyarak. Elrugaszkodik a talajtól, szökkenve érkezik meg Flower elé, kis híján fellöki, ahogy megpróbál betolakodni elé, kidüllesztett mellkassal, támadásra készen. Nem szól semmit, Calyp mégis sejtheti, hogy bármire képes testvére biztonságának érdekében..*
|
*Mások is vannak itt. Tapasztalt vezérként érzi, de nem törődik a zajokkal. Még nem..Meghitt pillantásokkal figyelgeti az alvó kisnőstényt. Érzi kétoldalról kölykei előrenyomulását, nemsokkal késöbb pedig még a barnás nőstényt is látja rohanni. Flower felé fordul, tekintete most sugall először aggodalmat. Szíve szerint rávágná, hogy nem. Egyszerűen tudja, hogy veszély fenyegeti őket, ha összeakadnak azokkal, akiket megérzett, de nem.. meg kell engednie. Nem is tudja miért, de meg kell.* Jól van Flo, legyen. Körbenézhetsz a területen.. *Megvárja, míg megfontolt szavai elérik a hatást, ám az örömkitörés előtt folytatja* ..de Huge is veled tart *Sejti, hogy ez igencsak illúzióromboló lehet, ám ez van. Nem lesz ostoba, hogy elengedjen egy fiatal nőstényt sötétedéskor egy ismeretlen területen. Kell mellé egy hím is. Ha nem is lesz meg a független szabadság, a feltétel feltétel. Sőt. Ez kijelentés volt, nem kérdés vagy óhajtás. Kijelentés. Óvatos ügetéssel Hrau után megy, ha a fiataloknak nem tetszik, akkor nem mennek sehova. Legidősebb lánya után, magasra szegett fejjel, Minorral belép az odúba*
|
*Nem tud mit kezdeni Huge szeretetkitöréseivel. Túl sokáig kóborólt egyedül, s elfelejtette, mit kell ilyenkor csinálni. Inkább némán lépked tovább, bár kifinomult érzékei nem találnak nyugalmat. Szürkés pillantását körbefuttatja a tájon. Valaki, vagy valakik figyelik őket.. ebben teljesen biztos. Kirázza fejéből a rossz gondolatokat, bátyja és huga előrerohanásával nem tud mit kezdeni. Míg ezt megbeszélik, sürgető pillantást vet Wasterre, majd megnyújtva lépteit felzárkózik. Besoroz az élre, bocsánatkérő, szelíd mosolyt eresztve anyja felé* Gyertek, már látom az odút.. ne szakadjatok le! *Kecses léptekkel bevárja azokat, akik jönnek az odú szájánál, mielőtt magabiztosan be nem lépne a meghitt kuckóba..*
|
*Engedelmes ő, mint egy bárány. Vár, amíg szépen bekerül a sor legvégére, figyelmét azonban rögtön le is köti a játék. Menet közben próbál minél több fűszálat kitépni egyszerre. Nem figyel fel a közelben levő ismeretlenekre, csupán az egyre inkább testén eluralkodó fáradtságot érzi. Jó lenne már szundizni egyet egy békés, jó helyen.. Szorgalmasan üget, Flo előretörésével nem tud mit kezdeni. Figyelmesen hallgatja nővérkéje szavait, és akármilyen bugyuta, a következtetést levonja. A nőstény nagyon is megbízható, de egyedül nem fogják elengedni járőrözésre. És ki más menne vele mint Huge? Sóhaj szakad fel tüdejéből. Őt mindig mindenből kihagyják :(*
|
*Repül, szárnyal mint a szél.. vagy valami olyasmi. Nyiffanva érkezik meg anycija hasikójához. Miért kell mindig dobálni?? Ő nem egy rongybaba. Finya husi ide vagy oda, neki most tejci kell.. jóízűen venné el vacsorácskáját, mikor ismét felemelik. Játékos morranással pofoz bele a levegőbe, de be kell látnia, hogy ez a nap igen fárasztó volt* Szeretlek mami.. *Halk nyammogással lehunyja szemeit. Pár percen belül már csak halk, de egyenletes szuszogására lehet felfigyelni* //Min innentől NJK (Nem Játékolt Karakter) ;) //
|
/Erdő->Folyam folytatása/
*Már egy napja vándorolt, de közben rengeteget pihent.Végül itt vetett véget útjának.*~Rengeteg szag.S mind farkasé...~ *Egy látszolag szerelmes farkaspárt, és egy falkát pillantott meg.Tetszett neki ez a hely.De az egyik falkatag ismerős volt számára.*~Igen, vele harcoltam!~*Végig /PUHA LÉPTEK/ képességét használta.Majd mikor jobban körülnézett a szerelmes nőstényről is eszébe jutott, hogy ki.* ~Vele is harcoltam...A döntőben.~ *Örült az új "ismerőseinek" , akik pár méterrel voltak tőle.De most inkább az egyik csinos idegen Haru falkájában lévő nőstény keltette fel figyelmét.Tetszett neki.Vele egykorú lehetett, azaz 3 éves.A nőstény elé szökkent, de szép lasan, hogy az ne ijedjen meg.Lassan, kecsesen felfeldte kilétét, és a nőstényhez somfordált.* Ki vagy szépségem? *Egy kedves mosoly a nőstény felé, hogy nem harcolni, támadni akar csak ismerkedni.Barátkozni.A fejétől a farkáig végigmérte Flowert, és várta a reakcióját, hisz elég meglepő lehet egy bájos hím udvarlása :p*
 |
*Hallotta Gin szavait,már majdnem összeált elméjében a kép,csak pár aprócska szó hiányzott,de akkor feltüntek az árnyak...igen hangos árnyak,érezte a szagukat,hallotta a hangjukat,és mostmár látta is őket.Ginre nézett aki kész volt támadni ....* ~Várható volt,ez semmit nem tud megoldani harc nélkül ....,de mikor nem ideges jófej...~ *Shina nem szerette a harcot,inkább békésen próbálta megoldani a bajokat.* ~Ez nem falkaterület tudtommal,remélem nem támadnak... ~ *Gondolatmenetét félbeszakította a hím hangja "Fuss" Kicsit zavarodott képet vágott..* Hova fussak,és miért?Nem szokásom elfutni csak úgy,ez nem az ő területükez a terület senkié.És szerintem nem támadnak,vagyis nemtudom.* ~Szégyen a futás és fárasztó.~ *Mosolyodott el a nőstény,majd tovább kémlelte az idegeneket.Ekkor meglátott egy ismerős nőstényt...*~ Hraurie ő is ott volt a tónál...~ *Bár harcolni nem látta,mert arra nem volt ideje,de azt gondolta róla,hogy nem a kedvenc hobbija az öldöklés.A hold bevilágította az egész tájat,minden jobban kivehetőbb lett.*
|
*Olyan kétségbeesett volt most, nem tudta mit mondjon.*Tudod, oylan nehéz ez. Valami a lelkemben sohasem hadja, hogy boldog legyek, mindig csak a harcra kényszerít, és nem tudom legyőzni! Mindig bennem van ez a düh és...*A hirtelen megáradt szavak váratlanul abbamaradtak. Idegen farkasok szagát fújta erre a csípős szél. A hím kicsit megrázta ezüstös bundáját, mivel egyre hidegebb lett. Hiába, újra itt az ősz... A magasba emelte orrát, és immáron tisztán érezte fajtársai jelenlétét. Mivel itt nem védett se bokor, se fa, azok is hamarosan észrevehetik őket. Agyarai önkéntelenül is kivillantak.*~Jaj ne, pont most kellett ezeknek idejönniük!~*A sötétségből több farkas alakja kezdett kibontakozni. Harcolni fog, ha nem fut el innen, azt pedig nem teszi. De oyaln sokan vannak, szembeszállni velük őrültség. Aztán megrázza fejét, és az idegenekre szegezi jeges tekintetét. Ő pedig harcba száll, ha kell. Ha meghal, legalább itthagyhatja ezt a nyomorult életet. Nem veszthet semmit se.*Fuss!*Akaratlanul is szaladt ki ez a szó száján Shinának üzenve. Nem tudja, miért akarja biztonságban tudni a nőstényt, de az a gondolat csak egy perces, azonanl el is illan, amikor egyre erősebben érzi a szagokat. Feláll, izmait megfeszíti, tarkóján szőrét felborzolja, és vicsorog. Egy hajszálon volt a "megnyílásig", de sajnos ez is rombadőlt, és a bosszú újra elvette lelkét. Egyre többen jöttek.*~Egy falka, ez biztos. Mit számít ez?~
|
*Eddig a hímre szegeződött tekintete,de most hirtelen elkapja fejét.A szél más farkasok szagát hozta,és a hangjukat is hallotta.Csak remélni tudta,hogy nem egy falka jár erre ... Füleit hegyezte,kereste az idegeneket.Mivel nem volt sok bokor,se fa örült,hogy már sötétedni kezdett.* ~Vajon hányan lehetnek?? ~ *Ötlött fel benne a kérdés,majd árnyékosabb helyre húzódott mivel a hold sütötte bundáját.Meglapult a fűben,ami már elég hideg volt ... várt... *
|
*Kissé lemaradva ugyan, de szemmel követi az eseményeket. Tetszik neki ez a hely..kifejezetten tetszik.. széles farkasvigyorral nézegeti a többieket, míg nem orra heves rángatózásba kezd. Szagot fogott! Farkincáját csóválva indul meg előre, pofátlanság vagy nem betolakodik Huge és anyja közé* Érzek én is valamit, anya! *//Különleges nózi, majdnem telihold// Türelmes toporgással anyucija mellett várja a választ. Előre szeretne rohanni körbekémlelni, mert valami van erre, az biztos. Vagy valaki? Nem nem, nózija még sosem csapta be. Körbe kell néznie.*
|
*Óvatosan cibálgatja Hrau füleit, mikor.. erős fogsor záródik torkára. Meglepődötten ereszti el a szép kis fülecskéket, a nyalogatást fültőnyáladzással viszonozza, közben halk, csak tesója által hallható szavakat suttog a fülébe* //Néma szó// Fejlődtél, hugi *Szeretetteljes pillantás, ha kívülről figyelné őket valaki, biztos szerelemre gyanakodna. Neem..! Ez a szoros kapocs más. Teljesen más.. anyja vezetésével elindulnak. Besoroz Hrau mellé, az oldalához simulva baktat mellette, néha kedveskedve megbökdösi a nyakát. Jesszusom, mikor volt ő utoljára ilyen kedves?! Mint akire hidegzuhanyt öntenek, úgy viharzik előre anyjához, faképnél hagyva hugicáját.*
|
*Büszkén figyeli kis falkáját. Mind az ő kölyke..mind tőle származik..egyedül nevelte fel őket, egytől egyig. Mondjuk a párja.. Hraunak még fogalma sincs, hol lehet az apja. Mély sóhaj szakad fel tüdejéből. Amint mindenki ideért, visszaölti azt a furcsa ridegséget, amitől olyan, amilyen. Biccent Wasternek, egy anyai orrösszedugás picinyével, ám már emeli is fel ismét. Fárasztó lehet szegénynek a sok emelgetés, de úgy akarja átlépni az új területük határát, hogy édes pici lánya is vele legyen. Csak vele.* Rendeződjetek. Hraurie, mutasd az utat! *Viszonylag türelmesen kivárja, míg rangsor szerint kellő képpen elrendezkednek, s csak azután indul meg, ő maga az élen..*
|
*Mosolygós hunyorítással csattogtatja meg fogsorát anyja farkincájától nem messze, hisz tudja, ha ráharapna..az még játékból sem túl jó. Orrát a fűszálak közé fúrja, ekkor érkezik Huge.. elkezdik cibálni a füleit, amire játékos morranással és egy hirtelen jött marással próbál válaszolni. Óvatosan ráfog a torokra, fogai nem szakítják át a bőrt, de tartása érezhetően szoros, ha nem csóválná a farkát talán még rémisztőnek is tűnhetne a hirtelen jött gyorsaság. Bizony, fejlődött. Persze fent áll az esélye, hogy ez nem sikerül. Ezek után jön a dorgáló nyaknyalogatás, s megpróbálja lerázni magáról bátyját, hogy talpra állhasson. Felzárkózott mindenki, viszont kezd sötétedni. Nóziját belefúrja bátyuskája nyakába, mintha csak át akarná ölelni, hisz olyan régen látta.. az elszakadás után hátrébb tolat, pillantása az égre vándorol, betájolja, merre is kell haladni* Induljunk tovább. A közelben van egy jó kis odú, ott meg tudunk húzódni.*
|
*Jön a megmentő nővére képében, és hamar le is szedi róla pöttömkét és a faágat. Hálás farokcsóválással fordul talpra, immáron bohóckodás nélkül üget a páros után. A domboldal aljánál megállva nézegeti egy ideig az előrerohanó Min-t, végül vágtába lendülve hamar beéri. Ügyel rá, hogy ne tapossa meg, fogsora a kicsi grabancára zárul, aki a hirtelen rántástól úgy érezhet, mintha repülne. A maradék távra megnyújtja lépteit, s anyja mellett lefékez. Meghunyászkodva helyezi a hasához kicsi csomagját, füleit hátracsapja, farkát behúzza hasa alá, s elhátrál. Messzebb a játszadozóktól leül, kipihenni az idáig tartó utat*
|
*Kuncogva figyeli bátyókáját, de a tény, hogy jönnek érte eléggé elkeseríti. No de nincs vita, megragadják a grabancánál és a játék véget is ér. Mellső mancsait ki-kinyújtogatva pislog fel Flora. Egyre inkább tetszik neki ez a hely. A magasról még látja, ahogy egyre többen gyűlnek oda játszani, de puff. Virgonc fűszálak csiklandozzák hasát, költözőmadarak raja száll keresztül vinnyogva az égen, messzebb játékosan morgó farkasok.. ez tetszik neki. De minek a saját lábán járni?* Tudom hogy erősödnöm kell, de nem cipelhetnétek tovább? *Nagy szökkenésekkel indul el, bebuckázik nővérkéje mancsai közé majd tovább rohan, egyenesen mamija hívogató tejcije felé. Remélhetőleg út közben nem támadják le. Sebesen kapkodja picurka mancsait, irama egy felnőttnek mégis alig nevezhető ügetésnek..*
|
*"Elintézed?" A bátyó hangjára összerezzen. Észre sem vette, hogy mellette van, annyira elmélyülten nézegette a felborult párost. Az orrnyalintásba beleremeg, egész érzelemhullám süvít át rajta. Mélyet bólint, tiszteletteljes farokcsóválással* Elintézem. *Jóideig néz a távozó után, s csak lassan sikerül rávennie magát, hogy lelépkedjen testvérei felé. Ahogy ismeri őket, még mindig nem sikerült felállni. Waster mellé érve szelíd mosollyal megragadja a kicsi grabancát, közben mancsával lesöpri öcsikéjéről a faágat. Fejével óvatosan a Völgy felé bök, megvárja, hogy összeszedjék magukat, és már indul is a többiek után. Bundája szinte beleolvad a környezetbe //Kaméleon//, ahogy beleesik a képbe a meghitt család. Lebattyog a domboldalon, lepottyanja a fűbe Min-t, és lassú léptekkel megindul*
|
*Apró fejrázás a kicsi a rakást játszó páros felé. Pont most, pont ilyenkor? Senki sem képes megőrizni a komolyságát? De. Ő igen. Lépne egyet előre, mégis.. valami húzza visszafelé. Két nőstény vágott neki a hegyeknek, egyedül..szükség van egy hímre 8). Aggódó pillantását bizonyára Flo is észreveheti* Elintézed? *Fejével kistestvérei felé bök, amennyiben hugicája bólint, szeretetteljesen végignyalint az orrán, megfordul, s ügetésben a falka után lendül. Bízik a nőstény vajszívében, így remélhetőleg nem kell visszafordulnia.. A domboldalon megállva azonban különös látvány fogadja. Anyja és másik hugicája.. héé, ebből ő sem maradhat ki. Akármennyire is nagyfiú, egy kis játék neki is kell. //Puha léptek// Zajtalanul vág keresztül a völgyön, mancsai alatt fű se rezzen. Elrugaszkodik, ééés vetőődik Hrau felé. Igaz, hogy már a földön fekszik, de talán sikerül pont rá érkeznie, hogy játékosan megcibálhassa a fülecskéit. Egy alomból származnak, ketten élték csak túl a telet. Hát természetes hogy imádja Hraut ;)*
|
*Érzékeli háta mögött a robajt. Összehúzott szemekkel fordulna meg, hogy lehurrogja a csapatot, mikoris lánya elszáguld mellette. Felmorran, füleit fenyegetően hátracsapja, de mikor az kiterül.. Ejj, hát melyik anyai szív is tudna kőkemény lenni? Enyhe vigyor, de csak éppen akkora, hogy megőrizhesse tekintéjét. Töprengve lazítja el füleit, végül igen..az ösztönök győznek.. vágtában lerepül a domboldalról, ruganyos, nyújtott léptekkel száguld Hrau után, hogy alig pár centire tőle érhessen talajt. Farka lendületlenül jár jobbra-balra, párszor még pofin is csaphatja a kis komiszt, ha nem vigyáz. De bizony ő csak áll, áll, áll, büszke, diadalittas pillantással, enyhe vigyorral szemlélve édes kicsi lányát*
|
[546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
