|
Témaindító hozzászólás
|
2005.11.02. 21:51 - |
Sok kicsi lyuk, melyet talán túlzás lenne odúnak nevezni... A farkasok itt megúzhatják magukat, habár kissé szűkösen... Legalább mindenkinek akad saját. Kinek jobb, kényelmesebb, kinek rosszabb, szűkösebb..
|
[151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
*Kicsit meglepődött a másik kérdésen,és elgondolkodott ismeri e a tüzet. ~Hatalmas vörös kígyó,akit elkap megöli,dühe égető....igen,ez lesz az.* Igen ismerem,és azokat is,akik okozzák,az emberek.Te ismered az embereket?Borzalmasak,mindent csak pusztítanak,mint a tűz.És még az ízük sem jó .... ~Mármint a múltkorié elég rossz volt.~ Magics,mond el,te mit tudsz a tűzről...
|
*Miután látta, hogy nem kell félnie, Magics megnyugodott, és barna szemeivel kedvesen nézett Shinara. * Szia. Tényleg új vagyok errefelé, Magics a nevem. Nem nagyon ismerem még a terepet, de azért próbálok tájékozódni.* Lenézett a földre* Ismered a tüzet? *kérdezte. Nem tudta, mit fele a másik, és el sem tudta dönte ni, hogy minek örülne jobban. A földet bámulta, és várta, hogy amásik feleljen.* |
*Mikor megpillantotta a nőstényt,aki kicsit nagyobb volt nála,és lehet erősebb is,bár ezt nem lehetett tudni.Mivel az ne makart támadni Shina is visszafogta magát.Ismét nyugodt,vidám farkas lett belőle.* Szia,én Shina vagyok,mit keresel erre? *Shina ezt a területet ismerte a legjobban,és ezt tekintette otthonának.De persze nem csak az övé volt,hanem Sellyé is.Végigmérte Magicsot...* Te új vagy erre,miért és hogyan kerültél ide? *Kérdezte kedvesen.*
|
|
*Magics leereszkedett a domboldalon, és leült a domb aljában egy kicsit szusszanni. Remélte, hogy egyedül van, és nem kell harcolnia egy egész falkával-ha ez falkaterület, minél előbb távoznia kell. Ha nem, akkor meghúzza magát, és mivel eddig nem érzett annyi szagot, hogy félnie kellett volna, felállt, és elindult egyenesen. Azonban hamar megállt, és lehasalt. Idegen nőstény szagát érezte a levegőben, és ez óvatosságra intette. Amaz előbb önfeledten játszott, de miután megunta, elkezdett érdeklődni Magics iránt-jobban mondva az iránt, hogy mi ez az idegen szag. Felpattabt, és vicsorított.. ~Mintha zat mondaná, hogy gyorsan menjek el. Nem, még úgy sem találkoztam senkivel, megnézem, mi fog történni~ *és felállt, remélve, hogy nem kerül harcra a sor. |
*Régen járt "itthon" vágtája hosszú volt és nyújtott.Mintha csak szállna a szélben.A sziklafalnál ügetésbe lassított,és tett pár kört.Érdekes szagot hozott arra a szél,de nem nagyon foglalkzott még vele.Eléggé tompán érezte.A domboldalon már elég hó volt,előbújt belőle a kölyök,és lecsúszott,majd felügetett,és ismét lecsúszott.Élvezte az életet,de hamar véget ért jókedve.* ~Útálok egyedül lenni.~ *Leült,és eltekintett abba az irányba,amerre a hím távozott.* ~Furcsa,már nem érzek akkora melegséget,mint régebben....~ *A szél feltámadt,és megborzolta a nőstény bundáját.A szag is felerősödött.* ~Mintha egy idegen nőstény járna erre.~ *Hirtelen felpattant,és támadó helyzetbe állt,fogai kivillantak,várta a betolakodót.Persze lehet orra most becsapta.....*
|
*Meghallotta a hím undok szavát,amitől szíve is meghasadt.Mikor az elment szomorúan nézett utána.Csak ezek után vette észre az esőt.* ~Szomorúak vagytok ti is ugye?Szeretett családom,nagyon hiányoztok.~ *Legszívesebben sírt volna,de már egyszer megfogadt soha többé nem fog.Leült a hideg fűbe,és nézett arra,amerre a hím távozott,az eső teljesen átáztatta bundáját,és kicsit fázni kezdett.* ~Ha ő csak így elment sose kedvelt engem,nekem is így kéne tennem...~ *Gondolta teljes keserűségében,és ekkor remek ötlete támadt...*~Megkeresem Sellyt,már olyan rég beszéltem vele.~ *Ellentétes irányba fordult,majd vad vágtába kezdett,hogy megkeresse barátnőjét...csak az ösztöneire hagyadkozott.*
|
*Szürke szempára lenézően nézett a nőstéynre. Mikor az aludni ment megvetően nézett rá, hogy az ő társaságában mer aludni. Simán megölhetné, ha akarná, és Shina nem is törődik ezzel... Amikor az alszik ő kimegy az éjbe, szereti a hideget, és a sötétet is. A Holdat nézi egy ideig, majd szemeire ráül a teher, és lassan lecsukódnak... Amikor felnyitja a szempárokat már világos van, a kopasz fák kecsesen hajlonganak a csípő széltől, a nap pedig már csak a fényt adja az égen. A felhők is eltakarták az erőlködve sütő napot, és lassan, nagyon lassan göngéd esőcseppek csöpentek a hím fekete orrára. Amikor megérezte érzékeny orrán a hideg és szúrós cseppet prüszkölt egyet annak eltávolítása miatt. Aztán a gyöngéd cseppek egyre nagyobbak lettek, és a szürke bunda közé csöppentek, viszketést okozva. A hím kicsit megrázza magát, aztán Shinát érzi háta mögött.* Mit akarsz?* Mondja az undok mondatot. Morcos kedvében van, talán a nőstéyn miatt. Mert kénytelen itt maradnia Shinával, pedig most az esőben akar vágtatni, versenyezni a cseppekkel, hogy megmutassa az odafent lévő egykoron farkasoknak, kik kölyökkorában rontották meg, kik azért szórják a cseppeket, mert irigyek a még élő hímre. És versenyezni akar, hogy megmutassa, még nem puhány. De az lesz... Nem, nem maradhat itt, menni kell.* Most mennem kell...* Szólt halkan a másik felé, aztán egy hirtelen pillanatban kilövell, és már csak egyre távolodó alakját lehet látni, mikor a cseppekkel küzd. Belül boldog a versengés öröméért, de kívül csupán komor pofájéát lehet látni, ami csak azért küzd, hogy megmutassa, ő is ér annyit, mint azok odafenn, kik reá irigykedve szórják az esőcseppeket...*
|
*Kényelmesen nyújtózott eggyet,majd kinyitotta szemeit.Jó sokat aludt,semmi nem zavarta.* ~Vajon Gin merre,remélem nem haragszik már...ha eddig haragudott is,néha nem tudom eldönteni mibaja.~ *Gondolkodásábvaa merülve megpróbált felállni,és a túl nagy lendület következményében feje hatalmasat koppant a sziklafal hoz.Kicsit nyüszített,alig halhatóan,megrázta fejét,majd kibotorkált a frisslevegőre...Gin is kint volt,így csak leült és vára,hogy a hím mondjon valamit.*
|
*A lassan közelgő hímre szegzi tekintetét,aki .... * ~vajon most mi baja?Mérges vagy nem? ~ *shina ne mtudott olvasni Gin arckifejézéséröl.Rossz érzése lett,mikor a hím odaült mellé.Viszont mikor hallotta a Gin szavát idegessége elillant...* Nem volt sok időm gondolkodni,de kérni akartalak....nem parancsolni.... bár ha belegondolok itt vagy csak azért jöttél idáig,hogy ezt elmondhasd?* Kérdésre kérdéssel válaszolt,majd témát váltott.* Nem hiszem,hogy szívesebben lettél volna ott,vagy igen? *A kérdés most is belevegyült mondandójába,de már sokkal félénkebben mondta a szavakat.*A nőstény felált,és arréb lépett pár lépést,teljesen ki volt merülve,így a fészkek felé indult.Jobban ismeri a területet,mint a mancsát,így itt nem félt semmitől.Bebújt a legnagyobb résbe,amit sajátjának tekintett,melegebb volt ott pár fokkal,talán 2-ővel.* ~Ha Gin nem akar ittlenni,hát akkor rajta,mehet~ *Gondolta kicsit sértetten,de nem tudta mi volt a baja igazából.A hold alig világította meg a tájat,korom sötét volt.Shina elaludt.*
|
*Ráérősen ügetett ide, nem hajtotta semmi sem. Nem akarta hamar beérni Shinát, hiszen ő nem akart idejönni, csupán megtudni, mi a fenéért parancsolt rá, hogy erre a pusztára jöjjön. Semmi fa, vagy menedék. A hó még nem esett le teljesen, csak a dér érte el a növényeket, és úgy mutatott, mintha minden havas lenne. De ezt a fehér szépséget csupán Gin mancsa törte meg, amikor kíméletlenül rálépett egy deres fűszálra, amiről eltűnt a fehérség. Így tökéletesen lehetett látni, honnan jött a hím. Érzékeny orrát azonnal megütötte a frissen ejtett hússzag, de nem mutatott nagyobb érdeklődést iránta. Ügetésből lépésbe lassított, és betért a fészkekbe. Nem tűnt nagy helynek, csupán oylan kóborfarkas laknak... Amikor Shinához ért megállt, és lehuppant a fenekére. Majd kérdő tekintettel meredt a nőstényre. A mellette fekvő nyúlra rá se hederített.* Mi a fenéért mondtad, hogy ide jöjjek? És jegyezd meg, nekem ne parancsolgass!* Mondta kissé dühösen egy enyhe vicsorral. Pedig pofija egyáltalán nem volt vad, inkább kedves, és bájos, de ha nem rontották volna így meg, az ő pofija lenne a legellenállhatatlanabb... De most vicsor ül képére, hogy ne hidje azt a nőstény, hogy az ő szavára jött ide, különben odaveszne büszkesége, ami sajnos mindennél fontosabb...*
|
*Ismerős területet joptatták mancsai.Körbenézett a tájon,és minden ismerős volt számára.* ~Ez az én otthonom,végre újra ittvagyok.~ *Hátranézett,és nem látta Gint.* ~Remélem nem maradt le..~ *Gyomra korgott,és a pusztára nézett,ami már havas volt.*~Nyulak,mindig ugyan ott,micsoda lakoma.~ *Egy kis cserkészés után belefutott a nyúlrajba,és elkapott egy szép nagyot.Gyorsan evett,de nem tudta megenni az egészet.Csak feküt mellette,és várt.*
|
*Sessy örült,hogy nővere igazat ítél neki. (Ez nem mindig volt így)*Várj meg ne siess úgy!~Ennek mindig a hasa az első~*De Sessy ezt bátyadt mosollal gondolta,úgyis éhes volt már ő is.A nagy út során jól megéhezett.Követte Sellyt egyenesen be a fák közé.*
|
*Selly ennek hallatán nagyon elszomorodott.*De,jobb,hogy követtél...igazad van...*Megnyalta Sessy pofáját.*De,legalább mi itt vagyunk...és nem ott.*Mondta kicsit nyugtatóan.*Hát,igen akkor menjünk innen,éhes vagyok!*És az erdő felé bökött orrával.*Oda megyünk,ahol először tévejegtem erre a vidékre.Csak kövess!
|
*Sessy kémlelő tekintete vizsgálta a gyönyörű tájat.Ám Selly kérdésére elállt a szava.*Hát az úgy volt...A falkánk szétszéledt.Kétfelé oszlott,az egyikfelében ahol én is voltam jó ha 8 -an voltunk még a másik ban 14 -en voltak.*Sessy nyelt egyet és úgy folytatta.*És úgy gondoltam...ha,te is eljöttél...én is eljövök.Minek ott maradnom,úgyis két falka nem fér meg egy nagy területen.előbb utobb éhen halnánk.Vagy mehetnénk amerre látunk.De az már jobb,hogy követtem a szagodat nem?*
|
Végre itthon!Sessy,ez az otthonunk.*Büszkén mosolygott és Sessyre pillantott.*Tulajdonképppen miért szöktél meg?*Vetette fel úgy a kérdést mintha csak merővéletlenből kérdezte volna.Pedig szándékosan kérdezte pont ezt.Leült egy fatövébe és várta a választ.Közben a fészkeket nézegette.*
|
*Selly értette mit akar Shina,de ő nem akart visszamenni,a tavacskához.De,végül is tudta Gin már nem tudja megtámadni,és a hiúz is már biztosan elment.*Oké...Nekem 8*Mondta és elindult a tavacska felé.De egy kicsit ott volt szemében...(nem a félelem,csak vmi olyasmi :D)*
|
*Szörnyű rémálma volt.Valami kénytetést érzett,hogy visszamenjen a tavacskához.Nagy nehezen előbújt ,és a tetemekhez ment,egy szép nagydarab megmaradt belőle.Sellyre nézett,és a tavacska felé intett.Nem akarta kimondani hangosan,mert maga se értette miért teszi ezt.Felemelte a húsdarabot,és megint Sellyre tekintett,várta a nőstény reakcióját*
|
*Végignézte,ahogy Selly belakmározik.Fellyt Shannal van,a tavacskához mennek.Fáradt volt már és fájt mindene.Elindult egy lyuk felé,és belefeküdt,kényelmes,nagy rés volt ez.Shina lassan elaludt.*
|
*Selly fáradtan ért ide,hiszen végig teljes erejéből futotta az útját,nehogy Gin utána eredjen.SElly látta Shinát és a mellette lévő tetemet,látta Shina hozzá se nyúl,de ha hozzá nyúlt volna akkor is mohón rávette volna magát :D.*Köszi,Shina!*Mondta gúnyosan,hogy megette amit Shina fogott.Majd nagy mosoly közepedte rádöbbent hogy Shina már rég jól lakott.Nagyot nevetett magán és elterült a fűben*Nem láttad Fellyt?*Kérdezte majd a hátára fordulva beleszimatolt a levegőbe.*~Hmmm...Finom kaja szag~*És Shina válaszára várva fürkészte a tájat.*
|
[151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ni, hogy minek örülne jobban. A földet bámulta, és várta, hogy amásik feleljen.*
