Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:22 - |
A sziklák igen messze esnek a barlangtól, csak tapasztalt, az erdőt jól ismerő farkasok találnak el ide. Az idősebbek ide járnak pihenni... Nem is ok nélkül. Ha kiállsz az egyik sziklára, lehunyod a szemed, a szellő belekap a bundádba, úgy érezheted magad, mintha repülnél... Alattad hosszú, végeláthatatlan kékség terül el... Az óceán.
|
[383-364] [363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
*És előtűnt de már elállt az eső*
|
*Bátor várta hogy Csillag keljen és jöjjön ide*
|
*Bátor felállt és pecsukta a szemeit majd elindult Spirit felé*
|
*Bátor csak hagyta magát elázni és megfázni*
|
Értem*Mormogta.Közben mégjobban el kezdett esni az eső*Azt hiszem behúzódok az alá a szikla alá*Biccent a fejével és elindult oda.............Lefeküdt és onnan nézte hogy esik az eső az óceánba és halgatta a menydörgést*
|
Én itt maradok hisz nekem csak a hegytetőn van az otthonom és oda nemtudok felmenni mert felsértettem a mancson*és elkezdte nyalogatni*
|
NEM!*Vágott vissza*Én ittmaradok.......Ha visszamegyek a barlangba csak a rossz emlékek jutnak eszembe*Villámlot és lassan szemerkélni kezdett az eső.A szél egyre erősebben fújt*
|
*Bátor lefeküdt.Majd merengeni kezdett*
|
*Megpróbálta folytatni*Tudod Rhadio halálával sok minden megváltozott.Régi megszokott életünkre nagy hatást gyakorolt.Kiara párja Félix és fia Brave örökre elmentek......Neko apa nélkül maradt....és a falka kettévált*Ezt a szót nagyon nehéz volt kimondani*És a legjobb barátom is eltűnt...
|
Én meg*és elcsuklott a hangja*
|
Szerintem te menny a barlangba*és szomorúan magaelénézett*
|
Semmi gond én is kivagyok*mondta és mosolyodott*
|
Hát a lopakodásban vagyok a legjobbÚgy mint Tia*Elmosolyodik egy pillanatra*Remélem nem haragszol rám azéert amit délelőtt mondtam neked.Én csak.....*Folytattta volna de egy nagy menydörgés sorozat közbevágott*
|
Kár hogy Sarkcsillag még nem kelt fel*mondta szomorúan*
|
Nem mentél el hangosan csak unatkoztam*mondta és melléállt*
|
*Rémület borzongott a hátán.Lassan hátranéz*Ah..csak te vagy...*Nyugszik meg*Felébresztettelek mikor elmentem?
|
*Minél közelebb ér annál jobban érzi a hideg és erős szellőket.Feláll egy szikálára ahonnan jól látni a gyászos helyet.A viharfelhők durván gyülekeznek és dörög az ég.A hullámok erősen csapdossák a sziklát.Spirit bundája már teljesen vizes lett.A szél pedig belekap a bundájába*
|
*Bátor előjött és meglátta Spiritet*szia Spirit
|
*Egész éjel csak bámult a semmibe és nem tudott aludni.Megszakad a szíve ha Nekora gondol.Nagyon sajnálja őt.És azt hogy a faka szétválik.Mintha ennek az óceánnak a hullámai csapnának össza a feje fölött.Összeszedi magét.Feláll és elindul a fák közé.De sokszor hátranéz mikor a szél belekap a bundájába*
|
Annyira nehéz, Rhaido... Néküled minden olyan rossz...*motyogja mély fájdalommal, mire Rhaido csak kedvesen igazítgat szőrén*Veled vagyok, kedves... És mond meg Nekonak, hogy...*hideg szél fúj végig a sziklák közt, Shiro összerezzen, felkapja a fejét*Rhaido...*nyüszítve keresi szemével szeretett párja alakját, de hiába... Lehunyja szemét, visszaidézi maga elé álmát, majd Neko jut eszébe*Érted, kincsem... De csakis érted...*Talpra küzdi magát, majd eleinte kissé imbolyogva megindul a barlang felé*Csakis érted...
|
[383-364] [363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|