Témaindító hozzászólás
|
2005.11.02. 21:07 - |
Egy apró tavacska, mely tél felé sem telik elég sok vízzel, hogy benépesüljön a vízi élet állatvilágával... Csupán moszatok és hínár, mely nem mondható a leghasznosabb farkaseledelnek... Ha egyáltalán ráfanyaladik a farkas, bár az éhezés sok mindenre rákényszerít...
|
[216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
*Érti a célzást, és szeretne a nőstény kedvébe járni* -ŐŐ.. lehetséges... de csak akkor vagyok hajlandó valami ehetőért menni, ha eszel velem - *mosolyog, majd orrával elkezdi szaglászni a másik fülecskéjét...*-szóval. .szívesen vadászok neked bármiféle ételt.... amit csak megkívánsz - *azzal kicsit meglöki Nekot... persze nem azért, mert ne mszereti hogy rá dől.. ó nagyn is imádja.. csak éppen így nehezen foghat neki vacsorát* -elnézést... ha megmondod mit kívánsz, z lesz a vacsora... de azért szeretném ha velem jönnél... *
|
*A képennyalásra hátralapítja füleit.. fészkelődni kezd...de végül teljes testsúlyával a hímnek dől. Egy darabig csak hallgatja az éjszaka hangjait, majd hirtelen a Mikotora néz* Te nem vagy éhes? Mintha a te gyomrod korgott volna... *Elvigyorodik. Valószínűleg a hím is tökéletesen tisztában van vele, hogy a korgás Nekotól származott, de ezt persze soha nem ismerte volna be*
|
*Elmosolyodik, de ezt Neko nem láthatja... a mancsa érintésére kicsit megrezdül, de den ellenkezik.. sőt... ismét megnyalja Neko pofiját.. ezúttal oldalról mert máhol így nem éri el* -Nem kedvesem.. ránk fog vigyázni- *Behunyja szemeit és csak élvezi a nőstény társaságát.. fejét és mancsát nyugtatja a másikon.. ki iránt nagyon rövid idő alatt engeteg érzést fedezett fel magában... fura, de jó érzéseket*
|
*Összerezzen a mosdatásra, de örül neki, ezért most abbahagyja a kekeckedést... A történetre nagyon figyel.. És a szíve egyre hevesebben kezd verni, ahogy átjárja a lelkét ez a meghitt hangulat.Ő is közelebb húzódik Mikotohoz... és az egyik mancsát ráhelyezi a hím mellső mancsára.* Nem ismertem a testvéredet igazán... de biztos vagyok benne, hogy mindig vigyázni fog rád... *Hosszasan nézi azt a csillagot, amire Mikoto mutatott, és ahogy figyelte, egyre jobban úgy tűnt neki,mintha tényleg hasonlítana annak a fiatal, ezüst hímnek a szemére*
|
*lefekszik Neko mögé.. de szorosan hozzá bújik..nyelvével párszor megnyalogatja bundáját... persze ahhoz nem elégszer hogy a nőstény megszáradjon, de ez inkáb bcsak közeledés céljából történt... aztán lassan, szinte suttogva kezdi a történetét* -Látod azt a nagy fényes gömböt? van aki holnak hívja... a mi falkánk úgy tartja, hogy az egy szemet jelképez... a legelső farkas szemét.. mikor meghalt, a lelke életben maradt, és azóta is onnan fentről figyel minden farkasra.. védi őket... persze, ha valakinek eljön az ideje.. akkor magához szólítja... és a sok pici pötty... azoknaka farkasoknak a szemei, akiket az első hívott magához... azért csak egy, mert a másikat csukva tartja... a teste meghalt és csak a lelke lát.... - *egy pillanatra elhallgat, majd orrával egy nagyon fényes, a holdhoz legközelebbi csillagra bök... és fejét Nekora hajtja* -az Silver szeme... ezer közül is felismerném.... - *ezután próbál még egy kicsit közelebb fészkalódni a nőstényhez és a szemeibe nézni... *
|
*Köhögve, prüszkölve... és legfőképpen a női hiúságából jócskán veszítve a partra vergődik... Elkezdi hüppögve mosdatni magát...akár egy kényes macska. Többször is végignéz az ázott bundájától csenevésszé vált testén, majd szégyellősen inkább lefekszik, és a hímre néz* Persze... Hogyne érdekelne? *Próbál csábosan rápillogni, de ázott ábrázatával most inkább nevetséges, mint vonzó látványt nyújt*
|
*Majdne elneveti magát, de mikor látja ak étségbeesett kapálózást, egyből Neko segítségére siet... beugrik utána a vízbe és próbálja megmenteni * -Jajj te! Vigyázhatnál ám magadra... még meg sem ismerkedtem veled igazán. .és el akarod magad venni tőlem? :P - *kicsit elszontyolodik, mert erről a kijelentéséről ezébe jut Silver... belátja, ez most rossz vicc volt, bár ne mígy akarta... aztán elmosolyodik, reméli hogy a nősténynek ezek a gondolatok nem ugrotak be... * -tudod mit?.. eszembe jutott egy mese... családi örökség... leginkább.. ha érdekel... -
|
*Az oldalba lökésnél már szélesen vigyorog, majd mikor a hím szembe kerül vele, teljesen zavarba jön. Hátralapítja füleit, és úgy néz a másikra, nagy, barna szemeivel. Egy darabig egyenesen Mikoto szemébe néz, majd gondol egyet, játékosan bele próbál csípni a hím nyakába, és közvetlenül utána oldalra szökken.. csak éppen a rossz oldalra, egyenesen bele a vízbe. Nagyot csobban...majd felbukkan a kissé megdöbbent, kétségbeesett arca a víz alól, és heves csapkodással próbál kivergődni a partra. Neeem.. a világért sem mutatná, hogy ezt ő eredetileg nem így tervezte ;)*
|
*kicsit zavarba jön ugyan, de ne mtétovázk követni Nekot... * -m i az hogy nem általam? hát már megbocsáss kedves.. senki másnak nem hagynám hogy megfürdessen- *elmosolyodik, és játékosan oldalba böki a nőstényt az orrával, aztán körbeugrálja... végül vele szemben megáll és képen nyalja...* -talán.. valami nem tetszik drága? -
|
*Nevetését alig tudja visszafogni, mikor a hím a vízben landol.* Hééé... Nem általad akartam megfürödni....*Tettetett hisztériával vonul odébb, mikor Mikoto megfürdeti a bundjájából kirázott vízzel.. Felhúzza az orrát, és leül, tisztes távolságban a hímtől, csak szeme sarkából pislog vissza, és száját féloldalas mosolyra húzza. Ha a hím tétovázik, és nem jön oda,akkor hátat is fordít neki teljesen*
|
*Meglepődik a nőstény hirtelen kirohanásán, de úgy dönt, vele szalad.. bár nem tudja mire jó ez.. igazán még sosem játszott.. sosem volt kivel... és most elég furán érzi magát.. szinte beleütközik Nekoba, mikor megáll, de mivel nem akar fjdalmat okozni neki, inkább átugorja.. így nagyot toccsan a vízbe... kikászálódik a szuka melé, kirázza a bundájából a vizet, aztán megint a nőstényre néz...* -Bocsánat.. majdnem elütöttelek... - *talán néhány csepp Nekora is fröccsent... melyeken gyönyörűen törik meg a hold fénye... kellemes idő van... hűvös este. .tiszta égbolttal.. rengeteg parányi fényes pötty ragyog az égen... és a hold... szinte az egész eget betölti...*
|
*Közben lassan, de biztosan kiértek Shiroék területéről. Szégyellősen hátralapította a füleit, és elnézett inkább a tó irányába. Hirtelen elfogta a vágy, hogy rohanni kezdjen, így se szó, se beszéd... otthagyta a hímet, és egészen a partjáig száguldott. Nagyot fékezett, mancsai a vízben tudták csak megfogni a lendületét. Egészen belesüppedt a puha iszapos talajba. Elmosolyodott, majd hátra nézett, hogy a másik követte-e. *
|
*Hitatsu árva farkas kölyök volt mivel a szülei és a falka ahová tartozott kitoloncolta.Mivel a természeténél adódva nem tűrte ha elnyomják még a falkavezérrel sem beszélt megtisztelően.Folyton pimasz és szemtelen hangnemet ütött meg beszéd közben,Senkit se tisztelve.Végül a falkavezér megunta a pimasz kölyköt és a szüleit utasítota hogyha nem toloncolják ki akkor meghalnak mind.Hiatsu nem alázatra tanították hanem keménységre.Úgy két év körüli ifjonc farkas volt még amikor-e szörnyű dolg történt.Az útja során sok rettenetes dologgal találkozott ami sebeket hagyott testén.Útja során eme kis tavacskához érkezett.Gondolta itt megállhat inni de mikor belekortyolt a víznek nem nevezhető folyadékba és menten kiköptem amint a szájába került<Mi ez a szörnyű lötty?!Erre már tisztességes víz sincs>*
|
*Akela visszatért a tóhoz.~Sehol senki.~Mondta magába,majd lehajolt és ivott egy kicsit.Egy hal úszik el az orránál.Utána üget,és elkapja a halat.Megrégja és vissza vonul a fészkébe.Az oda fele vezető úton így elmélkedett:~Jó lenne egy hím,meg jó lenne ha lennének barátaim.~Gondolta magába,és már ott is volt.*
|
*Akela végül a tónál kötött ki.<Hú de megszomlyaztam.>Mondta,majd inni kezdett.Az éhségre figyelt és nem igen gondolkozott,de csakhamar ötlete támadt.<Egy tónál állok.Nem hiszem hogy itt nincs egy árva hal>Mondta magában,majd bement a vízbe.A halak után kutatott.Kereste őket jó ideig,de csak sikerrel járt.Végül nagynehezen,de fogott egy pisztrángot.Kivitte a partra.Ismerte magát,és tudta,hogy ez nem lesz elég neki.Visszament,és egyjó fél órás küzdelem után fogott még egy pisztrángot.Kirohant a partra,hogy még meg van-e a másik pisztrángja.Hogy nem lopta-e el senki.Haza indult.Útközben elgondolkozott,mi lesz vele télen.Már a kényszeresetre gondolt,hogy gyümölcsöt szed,és azon él meg a tél alatt.Ezt a borzalmas ötletet gyorsan kirázta fejéből.Szépen,magányosan ballagot a fészkéhez.*
|
Egy apró tavacska, mely tél felé sem telik elég sok vízzel, hogy benépesüljön a vízi élet állatvilágával... Csupán moszatok és hínár, mely nem mondható a leghasznosabb farkaseledelnek... Ha egyáltalán ráfanyaladik a farkas, bár az éhezés sok mindenre rákényszerít...
|
[216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|