|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:17 - |
Egy hatalmas, tágas barlang. Ahogy belépsz, megcsap a behordott táplálék illata... Befelé szélesedik, majd egy hatalmas termet láthatsz, mindenütt kiálló szikák, melyekről ha ügyes vagy és fel tudsz mászni rájuk, lelátni a barlangba.
|
[Későbbi] [930-911] [910-891] [890-871] [870-851] [850-831] [830-811] [810-791] [790-771] [770-751] [750-731] [730-711] [710-691] [690-671] [670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
Rendben, hercegnőm... De csak a te kedvedért...*kedvesen pofán nyalja kicsinyét, majd óvatosan befekszik Shiro mellé épp úgy, hogy Kineko beférjen kettejük közé*Gyere, kicsim, akkor aludjunk egyet, fáradt vagyok...*ahogy lehunyja szemeit elnyomja az álom...*
|
*Ujjongásba tört ki* Itt alszol! Itt alszol! *hátrapillantott...*Anya megtiltotta, hogy sötétedés után kint legyek...Úgyhogy mit szólnál, ha itt aludnál velünk,és reggel elmennénk sétálni?*Boldogan ugrál apja körül*
|
Lassabban, hercegnő, egyszerre egy kérdést*boldogan csillogó szemmel néz az apróság szemébe, elmerengve sóhajt*De örülök, hogy már itthon vagyok...*sorra veszi agyában a kérdéseket, kissé felfelé néz, majd visszapillant Nekora*Aludni nem itt szoktam, de a kedvedért hercegnő... Megejthetek néhány alkalmat...Sétálni akár most is mehetünk... És mesélni majd séta közben fogok*megnyalja a kicsi nóziját*
|
*Büszkén kihúzza magát, csillogó szemével apjára néz.* Te is nagyon hiányoztál nekem....Mikor fogsz itt aludni? Mikor megyünk el együtt sétálni? Mikor fogsz mesélni nekem? * Minden egyes mondattal odadörgölte az orrát az apjáéhoz*
|
Halkabban, Neko, ne ébresszük fel anyut...*a kis botlást szinte észre sem veszi, a grabancánál fogva talpra állítja, majd alaposan megfürdeti nyálzuhanyban nyalogatás közben*Hercegnőm, úgy hiányoztál... Sokat nőttél, egyre szebb vagy*elismerően morrant egyet, miközben kissé távolabbról megszemlélve lányát büszkén megdobban szíve*
|
APAAAAAAA! *Nyüszít örömében, és csak úgy csóválja a kis farkincáját. Odaüget az apjához, menet közben megbotlik egy repedésben, és nagy puffanással Rhaido lábai előtt landol.*
|
*Érezte Félix szagát, de hajtotta előre a családja iránti szeretet és a hiány... Gyorsabb tempóban ér be a barlangba, tekintete azonnal a kicsire esik, megkönnyebbülten és boldogan sóhajt*
|
*Ásított egy nagyot, és elkezdett nyújtózkodni*
|
*Gyomrának korgása ébreszti fel. Talpra áll, körbenéz az alvó falkán, és kiszökken a barlangból egy kis vadászatra.*
|
*Lassan felkel kinyitja szemeit és feláll.Éjszaka anaplemente után korán visszajött de mégis sokáig aludt.Feláll ás a patak felé veszi az irányt~Kéne valamit enni is~gondolta és gyors léptekkel távozott*
|
*Nem értette, miért vonított, az ösztönei vezérelték...De örült, hogy jót csinált, és farokcsóválva odasietett az anyjához.*
|
*Ahogy a kicsi vonítása a fülébe üt büszkesége nagyot ugrik, csillogó szemmel néz kicsinyére*Ez gyönyörű volt, kicsim... Igazi vezér leszel, ha eljön az ideje...*sóhaja ekkor boldog, büszkesége határtalanul megnő, orrával megdörgöli az apróság gyomrát*Gyere... Holnap még messzebb megyünk és mesélek még...*lefekszik, kényelmesen elhelyezkedik, tekintetét le sem veszi Nekoról*
|
*A felnőttek után üget vidáman*
|
*Vidáman szökken ki a barlangból.*
|
Persze hogy jöhetsz, Félix... Micsoda kérdés ez?*kedvesen pofán nyalja kicsinyét, útját továbbra is tekintetével követi, majd útra készen tesz pár lépést, kicsinye után szól*Akkor indulás, tökmag, előttünk az egész éjszaka*egy szökkenéssel közelít a barlang kijáratához, majd kicsinyét és Félixet bevárva kisétál a fák közé...*
|
*Meglátta Félixet, és barátságosan felé indult.* Szia!
|
Mehetünk! Készen állok, készen állok!*körbeügette még kétszer az anyukáját.*
|
*Üdvözöllek Shiro, és Kineko. Sétálni mentek? Mehetek én is veletek?* Kérdezi reménykedve. Szeretne jobban megismerkedni a kicsivel, és Shiroval is szeretne jóban lenni.*
|
Felébredtél, kincsem?*hangja kedves, szeretetteljes, figyeli a kicsi útját, majd myögve talpra áll*Egészen elgémberedtek a tagjaim...*macskásan nyújtózik egyet, majd fejével a barlang szája felé bök*Induljunk, édes? Készen állsz felfedezni a nagyvilágot?
|
*Nyöszörögve felébredt. Alig várta, hogy a mamája is talpon legyen, tegnap ugyanis elindultak volna sétálni, de aztán mégsem jött össze. Felült, és türelmetlenül körbejárta a mamáját. Nagy szemeivel figyelte minden mozdulatát, hátha ma tényleg elmennek...*
|
[Későbbi] [930-911] [910-891] [890-871] [870-851] [850-831] [830-811] [810-791] [790-771] [770-751] [750-731] [730-711] [710-691] [690-671] [670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
