|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:17 - |
Egy hatalmas, tágas barlang. Ahogy belépsz, megcsap a behordott táplálék illata... Befelé szélesedik, majd egy hatalmas termet láthatsz, mindenütt kiálló szikák, melyekről ha ügyes vagy és fel tudsz mászni rájuk, lelátni a barlangba.
|
[2850-2831] [2830-2811] [2810-2791] [2790-2771] [2770-2751] [2750-2731] [2730-2711] [2710-2691] [2690-2671] [2670-2651] [2650-2631] [2630-2611] [2610-2591] [2590-2571] [2570-2551] [2550-2531] [2530-2511] [2510-2491] [2490-2471] [2470-2451] [2450-2431] [2430-2411] [2410-2391] [2390-2371] [2370-2351] [2350-2331] [2330-2311] [2310-2291] [2290-2271] [2270-2251] [2250-2231] [2230-2211] [2210-2191] [2190-2171] [2170-2151] [2150-2131] [2130-2111] [2110-2091] [2090-2071] [2070-2051] [2050-2031] [2030-2011] [2010-1991] [1990-1971] [1970-1951] [1950-1931] [1930-1911] [1910-1891] [Korábbi]
*Vigyorogva feláll, és farkát csóválva várja Darknesst.* Hééé....lassíts!!
|
*neko!!!*ugrik fel hirtelen darknes és odarohan nekonak,de már alig tud lefékezni és ha neko nem ugrik félre vélhetőleg nekiütközik
|
*Nagyot ásít, elkezd nyújtózkodni. * Jó reggelt!*nyüsszent egyet ásítás közben*
|
*a barlangban feküdt...nem tudott aludni megint rémálmai kínozták...azok a szörnyű rémálmok a szüleiről...sosem látja végig a sorsát...minden felriad
|
Vissza is jöttem!*Szólt,és leült a helyére.*
|
Jóreggelt mindenkinek!*Szólt vidáman Akela.*Nah vadászok valami apróságot mert nem akarok pofátlannaklenni,vagy panaszkodni,de 2 napja nem ettem.*Akela élvezi hogy minden nap ehet,mert nehéz gyerekkora miatt hetekig bírja kaja nélkül.*Sziasztok,mindjárt jövök.*És kimegy a barlangból*
|
*Képen nyalja Darknesst és visszacsukja a szemét*
|
*aludj csak tovább csöppem..csak azthittem rosszatálmodtál...késő van...*bőjik nekohoz és hamar álomba merül!
|
*Nagy nehezen felébred, hatalmasat ásít, egy kis nyüsszentéssel befejezve. Megrázza a fejét és Darknessre néz. Elkezd vigyorogni. * Jó reggelt...
|
Darkness finoman fejét dörgöli Nekohoz,hogy kicsi megnyugodjon,mert nem tudja,hogy most rosszat álmodik-e..gyengéden megnyalogatja...
|
*Elnyúlva alszik, álmában néha rúg egyet a hátsó lábával, mintha futna...Érzi az idegenek szagát,azt álmodja, hogy őket kergeti. Még halk morgást is hallat.*
|
*Felébred a barlangban és megérzi az idegen szagokat,de azt is,hogy veszélynek hűlt helye...fáradtan emelgeti a fejét és körbepillant...a szemébe szökkent csipától elég homályosan lát
|
*Le sem veszi a szemét a bentlakókról, ahogy odalép a kuporgó kölyökhöz. Fölé magasodik, óvatosan megragadja a grabancát* Tűnjünk el innen * máris kifordul a barlangból. Hangtalan, elnyújtott ugrásokkal tűnik tova, szájában a billegő csomaggal*
|
Ááá*ijedten ugrik egyet, mikor a szagok az orrába csapnak, a földre lapul a barlang hatalmas méretei megrémítik... Kitágult szemekkel mered az őt körülvevő alvó hordára...*A... Anya..*suttogja, nyel egyet, de nem mer mozdulni, nehogy felébressze a farkasokat...*
|
*Megijed, ahogy észreveszi, hova kergette be a kölyköt....Ijedten néz körbe..Hátán felborzolódik a szőr, füleit hátracsapja és kitátja a száját és némán fúj egyet. Orrát ráncolva morog*
|
Ááh...*fújva behátrál a barlangba, mint egy nagyranőtt sündisznó... Kis gombóc..*Úgysem csapsz be...*vinnyogja félelmében, bár a játékos közeledés bizalmat ébreszt szívében... Észre sem veszi, hova keveredett....*
|
*Csöndben néz maga elé. Tia távozása is nagyon aggasztotta, de volt valami, ami annál is jobban. Anyja. Mostanában Kiara nem is törődött vele. Mindig Hope neki az első, mindig Hopeért aggód, mindig Hopeval vonyít, apja is Hopetól búcsúzott el. A magába folytott bánat belülről kezdte el rágni a szívét. De nem érdekelte. Erősnek kell lennie. Gondolkozásában elnyomta az álom..*
*Hallotta a vonítást. Hallgatja, hallgatja, de nem avatkozik közbe. Majd, akarata ellenére, feláll. Nem akar kimenni, de valami mégis húzza kifelé. Kiszökken a barlang elé és teljes szívéből vonítani kezd. Kiadja magából a bánatot, örömöt egyaránt. Rábízza magát a holdra, amelyet élete első másodpercében pillantott meg. S közben, egy apró szünetet tartva jelt ad egy lénynek. A többi farkasnak fel sem tűnhet ez a jel, Tia viszont, ha hallja, venni fogja a jelet. Kissé korábban abbahagyja a vonítást mint a többiek. Csak néz a messzeségbe. Megfordul, és visszabaktat a barlangba. Odaszökken helyére, amely a barlang legtávolabbi zuga, és lekuporodik. Szíve újra megtelik szomorúsággal, amit próbált kiadni magából. Összegömbölyödik, és reméli, Tia venni fogja a jelét és titokban újra találkozhatnak. Mert a barátságot sosem lehet szétszakítani..*
|
*csak vigyorogni tud,ahogy szinte olvas Neko gyönyörű szemében és megnyalogatja...~tudtam,hogy várnom kell erre az isteni tüneményre...*nézte szüntelen Nekot...soha nem kell neki más..*nyakával gyengéden átölelte Kinekot
|
*Nem lepi meg Darkness közeledése...szívében egyre inkább ébredezik az az érzés, amit szerelemnek hívnak. Csak nézi őt sejtelmesen, szemében apró fehér gyöngy a hold tükörképe, és arcára költözik a féloldalas mosoly. Reméli, hogy Darkness is kiolvassa a tekintetéből, hogy ő is elkezdett valamit érezni iránta...valami furcsát...valami olyasmit, amit még soha azelőtt. Valamit, amitől kellemesen megborzong, valamit, amitől ha ránéz, furcsán gyorsan megindul a szívverése...*
|
*lassan közelebb lépdel Nekohoz...és odabújik hozzá*nagyon szeretlek egyetlenem...*dörgöli hozzá a fejét*te vagy az életem értelme...és ez nem csa üres fecsegés...*tör ki belőle amit már régóta érzett
|
[2850-2831] [2830-2811] [2810-2791] [2790-2771] [2770-2751] [2750-2731] [2730-2711] [2710-2691] [2690-2671] [2670-2651] [2650-2631] [2630-2611] [2610-2591] [2590-2571] [2570-2551] [2550-2531] [2530-2511] [2510-2491] [2490-2471] [2470-2451] [2450-2431] [2430-2411] [2410-2391] [2390-2371] [2370-2351] [2350-2331] [2330-2311] [2310-2291] [2290-2271] [2270-2251] [2250-2231] [2230-2211] [2210-2191] [2190-2171] [2170-2151] [2150-2131] [2130-2111] [2110-2091] [2090-2071] [2070-2051] [2050-2031] [2030-2011] [2010-1991] [1990-1971] [1970-1951] [1950-1931] [1930-1911] [1910-1891] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
