Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:17 - |
Egy hatalmas, tágas barlang. Ahogy belépsz, megcsap a behordott táplálék illata... Befelé szélesedik, majd egy hatalmas termet láthatsz, mindenütt kiálló szikák, melyekről ha ügyes vagy és fel tudsz mászni rájuk, lelátni a barlangba.
|
[Későbbi] [930-911] [910-891] [890-871] [870-851] [850-831] [830-811] [810-791] [790-771] [770-751] [750-731] [730-711] [710-691] [690-671] [670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
*Érzi anyja közelségét és ez felbátorítja. Feláll, és bizonytalan léptekkel elindul felfedezni a barlangot. Orrocskáját a földön tartva próbálja magába fogadni a rengeteg sok idegen, izgalmas illatot. Néhány lépésre távolodik csak el, és utána visszasiet, és odabújik Shiro-hoz. Fejét ráfekteti mamája orrára, és sóhajt egyet. Kicsit fáradtnak érzi magát. Sok újdonság volt ez egyetlen napra neki. Meg is éhezett....*

|
*Csillogó szemmel nézi a barlangot, kicsinye mellől tényleg hatalmasabbnak tűnik a tér, bát ő maga is mindig megcsodálta a látványát...*Édesem... Ez a miénk, a falkáé... És nemsokára a tiéd lesz.
|
*Mosolyogva nézte Kineko csodálkozását, majd Félix felé fordult.* Hová lett Kiara? És hol csatangol Moon már megint?

|
*Még mindig nem tér magához a csodálkozásból...Lehuppan a fenekére és tátott szájjal bámul fölfelé....* Hatalmas...*suttogja. Tappancsával megérinti a mamája orrát...és közben még mindig próbálja felfogni a hatalmas nagy teret* Gyönyörű...és ez mind a tiéd? *felcsillannak a szemei*

|
Nos?*belépked kicsinye után, finoman hozzádörgöli a fejét, majd az ő feje mellől néz fel*Hogy tetszik?
|
*Leheveredik helyére és mosolyogva nézi Kenikot.*

|
*Nézi Shiro-t és a kicsit, amint indulnak a barlang belseje felé. Felélednek benne az ösztönök, hogy ilyenkor őrizni kell a családot, és vigyázni rájuk. *

|
*Ahogy anyukája megböki hátulról, elveszíti az egyensúlyát, és egyszerűen begurul a barlangba. Orra esik, nagyot puffan, és nyüsszent egyet. Feltápászkodik, és ingatag lábain tesz egy-két bizonytalan lépést. Felemeli a fejét, és tátva marad a szája, ahogy körbenéz....Ilyen hatalmas helyet még sosem látott...*

|
*Bólint, majd elnéz Rhaido után egy rövid ideig, sóhajt*Jól van, kicsim*fordul vissza kicsinyéhez*Gyere, nézz körül, hol szeretnél aludni?*kedvesen megböki Kinekot befelé*
|
*Gyanakodó tekintettel méregeti Spiritet, majd sóhajt*Hozok valamit enni, édes*pillant Shirora*Nagyon vigyázz magadra és a kicsire*hozzádörgöli a fejét Shiro oldalához, majd kiszökken a barlangból, be a fák közé*
 |
*Szia Kineko. * És gyengéden megcsigizte orrával a kicsi puha hasát.*

|
*Körbenézett, oldalra fordította a fejecskéjét...Anyukáján és apukáján kívül még sosem látott más felnőtteket. Kicsit elbizonytalanodott a sok idegen láttán, de hamar összeszedte magát. Kihúzta hátát, és reszkető lábacskáit próbálta méltóságteljesen maga elé pakolni.* Sziasztok!

|
*Bemegy a barlangba és onnan nézi a kicsit milyen édes* |
Köszönöm Shiro.Te tényleg olyan bölcs vagy mint amilyennek gondoltalak*És nagyon hálásan néz Shirora és Rhadiora*

|
Édesem, itt fogunk lakni*néz rá csillogó szemekkel kicsinyére*Ő itt Shado bácsi, ő Félix bácsi, ő pedig Spirit bácsi, köszönj szépen, kicsim, van neked hangod*kedvesen meghúzgálja a fülét, igazítja kölyke bundáját*
|
*Amint az anyja letette, nagy szemeket meresztve próbált felülni. A lábacskái még reszkettek a súlya alatt. Körbenézett, nagy érdeklődő szemekkel. Tekintete megállapodott anyukáján, és közelebb húzódott a lábaihoz, hogy megtámaszthassa a hátát. Vékonyka hangján kérdezte* Hol vagyunk?

|
Nagyon remélem*bólint, majd kedvesen megbökdösi a kicsit, hozzádörgöli a fejét, felnéz*Üdvözöllek a falkában, Spirit. Légy hasznos és jó tagja kis csapatunknak.
|
*Még sose látta Rhaidot ilyen gyengédnek, de természetesen megértette a helyzetet.*

|
*Odaüget párjához, majd szeretettel néz a kölyökre, végignyalja a pofiját*Szia, kincsem
 |
[Későbbi] [930-911] [910-891] [890-871] [870-851] [850-831] [830-811] [810-791] [790-771] [770-751] [750-731] [730-711] [710-691] [690-671] [670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|