|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:24 - |
Séta a fák között, mely minden helyet körbevesz... Madarak zenebonája, zsákmány léptei... Nyugodt egyedüllét vagy kellemes beszélgetések helyszíne ez
|
[Későbbi] [1477-1458] [1457-1438] [1437-1418] [1417-1398] [1397-1378] [1377-1358] [1357-1338] [1337-1318] [1317-1298] [1297-1278] [1277-1258] [1257-1238] [1237-1218] [1217-1198] [1197-1178] [1177-1158] [1157-1138] [1137-1118] [1117-1098] [1097-1078] [1077-1058] [1057-1038] [1037-1018] [1017-998] [997-978] [977-958] [957-938] [937-918] [917-898] [897-878] [877-858] [857-838] [837-818] [817-798] [797-778] [777-758] [757-738] [737-718] [717-698] [697-678] [677-658] [657-638] [637-618] [617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [Korábbi]
*Nem akar ő hősködni... Ahogy Moon is mondta, ő csak szájhős... De Nekot nem látta. Moont meg végképp... DarkMoonon és a többi hímen akart bosszút állni, amiért ilyenek... Nem mintha nem maga lenne az ínsége okozója... De így született. A vadkan gyönyörűen beekap a hasa aljába és repít néhány métert Agyaron... A farkas összeszorítja szemeit, visszafojtja lélegzetét... A vadkan végül mégis halottnak hiszi és elégedetten elvonul...*
|
*Nem akar ő hősködni... Ahogy Moon is mondta, ő csak szájhős... De Nekot nem látta. Moont meg végképp... DarkMoonon és a többi hímen akart bosszút állni, amiért ilyenek... Nem mintha maga lenne az ínsége okozója... De így született. A vadkan gyönyörűen beekap a hasa aljába és repít néhány métert Agyaron... A farkas összeszorítja szemeit, visszafojtja lélegzetét... A vadkan végül mégis halottnak hiszi és elégedetten elvonul...*
|
*Igen.*
|
*De mivel DarkMoon még Agyarnál marad ő is visszaindul, bár örült volna, ha DarkMoon is jön vele.*
|
*Ránézett Moon-ra és bólintott...Közelebb ment hozzá, és sóhajtott egyet.* Te...te is tudod már....mi történt apával?
|
A vadkan mögé lopakodik~Na jó ha már itt van ne menjen kárba~Egyre közelebb fut hozzá ráugrik az ledobja magáról úgy hogy egy fának ütközik*Ezt nem így teveztem *nyögte*
|
*Hopera néz. Nem szól semmit* Gyere Neko.. Én csak jót szeretnék neked *Rosszul esik neki, hogy Hope DarkMoonhoz ment, de nem teszi szóvá. Kölyökként ő is ilyen volt. Tudja, hogy senki se szereti, nem is vitatja* Különben is, te vagy az örökös. Nem lenne jó, ha egy vadkan széttépne
|
*-Nincs mit Hope! Értetek mindent.*szól utána halkan. De ő még kinn marad, hogy megmentse Agyar irháját ha mégis bajba kerülne.*
|
*Hagyja, hogy Moon eltolja, bár kissé sértőnek érzi, hogy egy másik kölyök itt terelgeti. Még egy szúrós pillantást lövell Agyar felé,és elindul a barlanghoz*
|
*Bátor sóhajtott*
|
*Kiszakítja magát Moon szájából, és DarkMoonhoz fut. Nem karja otthagyni.*
|
*Nee!! Tegyél le!!*
|
*Abbahagyja a vicsorgást* Jól van, ebből elég. Neko, Hope, visszamegyünk a barlangba. Nem akarom hogy bajotok essen. Indulás. *Szájába veszi Hope grabancát és egyik mancsával óvatosan előretolja Nekot*
|
*DarkMoon mellé áll, mert úgy érzi mellette védelemben van. *Köszönöm, hogy megmentetted az életünket. *És megnyalta fájó mancsát.*
|
*Amikor meglátta, ahogy Agyar a vadkan felé fut, nem tudta mit gondoljon. ~Most hősködni akar vagy mi? mindegy ha a vadkan nem tépi meg majd én!~ *vicsorodott el egy pillanatra, majd a kölyköhöz üget. -Minden rendben van? *ül le melléjük.*
|
*Egy percre megrémül a vadkan láttán.Aztán összeszedimagát és vicsorog rá~De jó már csak ez hiányzott~Morogta magába*
|
*Érzi, hogy ez nem egészen úgy sült el, ahogy akarta... A vadkan nem megy túl hosszan DarkMoon után, hiszen nem ő támadt rá csordájára... Agyar nyüszögve összeszedi magát, és befut a vadkan elé, hogy megmutassa, ott van még...*
|
*Agyar, miért akartál megölni???*
|
*Aggódva DarkMoont figyeli, és hálás neki, amiért elhárította a veszély. Tekintetével Agyart keresi. *
|
*DarkMoon megállt egy fa előtt. Mancsa kicsit fájt, ahogy a vadkan eltalálta. DarkMoon csak nézte a közeledő vadat, de nem mozdult. A vadkan meg csak futott felé. Az utolsó pillanatban DarkMoon arrébb ugrott a vadkan pedig nekiütközött a fának. DarkMoon elkocogott, hogy hátha feladja a vad. Közben szemével folyamatosan figyelte.*
|
[Későbbi] [1477-1458] [1457-1438] [1437-1418] [1417-1398] [1397-1378] [1377-1358] [1357-1338] [1337-1318] [1317-1298] [1297-1278] [1277-1258] [1257-1238] [1237-1218] [1217-1198] [1197-1178] [1177-1158] [1157-1138] [1137-1118] [1117-1098] [1097-1078] [1077-1058] [1057-1038] [1037-1018] [1017-998] [997-978] [977-958] [957-938] [937-918] [917-898] [897-878] [877-858] [857-838] [837-818] [817-798] [797-778] [777-758] [757-738] [737-718] [717-698] [697-678] [677-658] [657-638] [637-618] [617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
