|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:17 - |
Egy hatalmas, tágas barlang. Ahogy belépsz, megcsap a behordott táplálék illata... Befelé szélesedik, majd egy hatalmas termet láthatsz, mindenütt kiálló szikák, melyekről ha ügyes vagy és fel tudsz mászni rájuk, lelátni a barlangba.
|
[Későbbi] [930-911] [910-891] [890-871] [870-851] [850-831] [830-811] [810-791] [790-771] [770-751] [750-731] [730-711] [710-691] [690-671] [670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
*A beszélgetésre felébredt...A sok barangolás, és falkakeresés közben annyira elfáradt, hogy most vette csak észre, az egész napot átaludta*
|
*Mosolyogva Félixre néz* Te csodálsz engem? Pedig nem vagyok nagy szám. Csak kitartó vagyok, ennyi, semmi több
|
*Tudod nagyon csodállak Tia, hogy ilyen fiatalon, ilyen jó harcos vagy! Nagyon hasznos vagy a falkának.*
|
Ez van.. a betegek semmire se jók. Örülj neki, legalább pihenhetsz*Elmosolyodik*
|
*Felébred. Látja, hogy csak Tia van a barlangban. *Csak a sérülteket hagyták itt, mi?* És elmosolyodott. *Szörnyű ez az érzés, hogy csak itt fekszem. Nem mehetek sehova, és nem segíthetek senkinek, ha bajban van. Átkozott emberek. Nem bántottuk őket, de ők berontanak az otthonunkba, és megakarnak ölni a korcs kopóikkal.*
|
*A barlangban járkál. Lábát erősíti. Oldala még mindig szörnyen fáj, de már legalább járni jobban tud*
|
*Megy a felnőttek után gondolkozva*
|
*Én is megyek!* És feláll, bár egy kicsit megbillen. Fájós lábát felhúzza és Shiro után megy.*
 |
Gyógyszerért...*mormogja összeszorított fogai közt. Nyála rácsorog a gidára, de tudja, hogy nem ehet belőle... Gyomra összerándul, kiszökken a barlangból*
|
*Shiro mellé áll és sóhajt*
|
*Moon kívül senki. Hova mentek?*
|
*Sóhajt*Gyere velem*szól oda Moonnak, majd körbenéz*Ki evett még belőle?*Fogai közé kapja a gidát, és kiindul, de azért a választ még megvárja...*
|
*Érezhettem volna a szagáról, hogy beteg. Én ostoba!*
|
~Hála az égnek hogy én nem ettem~ *Kiara mellé baktat* Nem a te hibád
|
*Bűntudatosan leszegte fejét, és nem szólt. ~Megmérgeztem a saját lányom. Hát milyen anya vagyok én? ~Gondolta aggódva.*
|
*Meglepődve felül* ~Ez nem lehet igaz. Tuti álmodom. Életemben először rászántam magam és ettem egy állatból, erre kiderül hogy beteg. Soha többé egy átkozott falat húst nem eszek!~ *Szeme megvillan az elszántságtól ahogy az állatot figyeli* Csak egy keveset, nem sokat. Pár falatot
|
Azt hiszem... Ez beteg!*utolsó szavából ömlik az iszonyat, Moon mellé szökken*Ettél belőle? Mennyit?*kissé hangosan kérdezi, észre sem veszi, mennyire remeg az aggodalomtól...*
|
*A pataknál esett össze. Miért, baj van vele Shiro? * Kérdezte aggódva Kiara.*
|
Ugyan már, Tia...*komolyan néz a nőstény szemeibe*Az egész falka az én felelősségem, ha az egyik tagjának baja van, segítenem kell... Ahogy ezért cserébe én is segítséget várok el.*Lehajtja a fejét, elnéz a gida felé, majd összerándul, odaüget hozzá, megszaglássza*Ezt a gidát honnan szedted össze?*kérdi kissé hevesen, szemében aggodalom lobban*
|
*Büszkén kihúzza magát* És én is ettem belőle!
|
[Későbbi] [930-911] [910-891] [890-871] [870-851] [850-831] [830-811] [810-791] [790-771] [770-751] [750-731] [730-711] [710-691] [690-671] [670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
