Témaindító hozzászólás
|
2005.09.13. 19:43 - |
Az Odú a megfáradt farkasoknak kényelmes, biztonságos menedéket nyújt. Itt nőnek fel az apróságok és itt folynak a fontosabb tanácskozások.
|
[707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
*Elvigyorodott a kölyök harciasságán. Pedig még alig született meg. Kacsintott egyet Risszora, majd alaposan szemügyre vette az apróságot. Kicsit elcsodálkozott, mikor meglátta a másik, idősebb kölyköt, akivel eddig még nem találkozott, de úgy döntött, ez nem a legjobb alkalom a kérdezősködésre.*
|
-Valdó nem szabad vigyázz a szádra!!*kap risszo a kicsi után és kevésbé aranyosan fogta meg a pici grabancát,hogy tudja,hogy hol a helye..
-Shadow a falkavezér!Tisztelned kell és fel kell rá nézned.Ő miatta lehetünk most itt..*megenged a kölyökre egy vicsort,majd úgy véle,hogy ennyi bőven elég volt és aztán gyengéden megnyalogatja a kicsi fejét,és meghúzogatja annak füleit
-Legyél jó kölyök
*és ezzel mancsával magához húzza a kicsit
|
* Értetlenül hallgatja a felnőttek beszédjét. Ásít egyet. Már éppen kezdené unni magát, mikor Nieve felé röppen. Ravasz vigyor terül el pofiján és megpróbál minél gyorsabban alrébbkúszni nővére elől. Nincs rá sok esély hogy sikerülne kitérni a mancsok elől, így beletörődő nyivákolással lehasal. Amint belép az odúba egy zebra, ledöbben. Egy ideig csak tátott szájjal figyeli a hatalmas Shadowot, de aztán talpra kűzdi magát amennyire csak tudja. Mivel szülei eddig egy -számára- idegentől sem féltek, hát neki sem kell. Büszkén felemeli a fejét* Idegeneknek belépni tilos! Mert különben apu, a Hatalmas Hiúzölő jól elnáspángol! *Csattogtatja meg száját, melyben még nincsenek fogacskák* |
*Lassan, puhán lépked, hogy ne csapjon nagy zajt. Nem volt az odu környékén, mióta az apróságok világra jöttek. Nem akart zavarni. Most viszont már kíváncsi volt rájuk, így a bejárat elé osont. Megcsapta orrát a kellemes meleg, és a belülről áradó édes tejszag. Elmosolyodott, és belépett.* Jó estét...*köszönt suttogva a bent lévőknek*
|
*Élvezi a mosdatást, de amikor más kishíján csöpög a nyáltól, megpróbája magát kiszabadítani Risszo nyelve elől. Ha kiszabadul, akkor megpróbálja rávetni magát Valdóra és lehúzni a földre, hogy újra psizkos legyen. Igaz azt nem tudja hogy mennyi bosszúszágot okozhat mamájának.*
|
Jaj DarkMoon ne légy ilyen szigforú vele. Öregít téged! ;)*Nevet.*Üdvözöllek!*Köszön a fiatal nősténynek. Mikor meghallja hogy Neive születéséről kérdi őket eszébe ötlik "Ő nem az ő kölykük". Emlékszik arra mikor először találkozott a gyönyörű nősténnyel* Hát igen hamarabb...igen.*Próbál határozott lenni és egy álszent vigyor ül képére aztán ő is lefekszik és lassan elalszik*Jó éjt*Ásít*
|
*Elmosolyodik a két kölykön.* Valdó*nézett rá szigorúan, de egyben kedvesen is.* Légy kedves a nagybátyádhoz.*és megnyalta száját. Tekintete Risszora téved a hiúzos kijelentés után, de nem zaklatja túlságosan fel, mert tudja hogy nem volt valami jó vadász. Nagyot sóhajt, majd CSillagra néz.* Üdv neked is Csillag.* mosolyog. Amikor Risszo belekezd a kölykök születéséről beszélni majd amikor elakad a szava, így folytatja.* Nieve Valdó előtt született.* és egyetértést keresve megnyalta Risszo pofáját.*
|
*Risszo megnyalja Darkmoon édes szőrör pofiját,és ad neki mancsával egy gyengéd pofont,majd farka elfáradt,és látta,hogy Nieve már úgy sincs ott.ledugta fejét a kicsihez,és képennyalta,és magához húzta grabancánál és tisztogatni kezdte,mikor meghallotta fia monológját felnevetett,majdhogynem elvágodott a szájából feltörő kacajoktól
-Látom kicsim szárnyal a fantáziád..igaz,hogy én voltam a farkasok közül az egyik legszebb nőstény*itt büszkén kihúzza magát,szőre talán még egy kis fényt is visszaver :)
-Nah,de hogy apád hiúzölő...*nevetett fel hangosan nem is sejtve,hogy ezzel talán megbántha kedvesét...ami persze nem áll szándékában,majd tovább mosdatja Nievét.Remélvén,hogy a kis Valdó nem lesz féltékeny.Majd mikor Sarkcsillag megkérdi mikor születtek a kölykök szíve kicsit hevesebben kezd verni...
-Valdó alig egy hete..és Nieve*Ekkor válaszért szinte könyörgő szemekkel Dm-re néz
|
*Látva, hogy szülei sem félnek Nightől, kihúzza magát. Tengerkék szemét a hímre emeli. Orrát a plafonra szegezi* Nem félek! És csak hogy tudd, apu A Híres Hiúzölő, míg mami a Szépségverseny győztese! *Mondja miközben büszkén lehunyja szemét. Hogy honnan jöhettek ezek a szavak, az kész rejtély marad.. Amint belesétál amég mindig furcsa képbe Csillag, összreándul. Nyel egyet és nyüszülve visszatolat anyja mancsai közé* |
*Sarkcsillag az odúba indul a nagy álmosság miatt. Út közben megpillantja a két kölyköt és a három felnőttet*Üdvözöllek titeket!*Mondja kedvesen és közeledik a hozzájuk. Nightra tekint~Az elveszet bátyuska...~Risszora néz*Gratulálok neketek hozzájuk nagyon aranyosak*Leül egy kő melé és onnan figyeli a kölyköket*Mikor születtek?
|
*Próbálta elkapni a cikázó farkat. Zöld csillogó szemecskéit szinte csak úgy kapkodt, hogy követni tudja a gyors mozgású testnyúlványt. Miután teljesen beleszédült és sikeresen fenékre esett, megrázta fejét, hogy egy kicsit magához térjen. Szemében először Nightot látta meg. Első napjaiból még emlékszik a nagy fekete hímre, aki megijesztette, de szerencsére az ezüstös nőstény megvédte. Apja lábai közé fúrta magát, hogy egy kis menedéket találjon. Kikerekedett szemekkel bámult fel a felnőttekre.*
|
Mindketten nagyon édesek*Mosolyog*Jó nagy család! Mindíg is erre vágytam egy családra...és most teljesült. El se hiszem*Valdóhoz fordítja fejét*Semmi baj Valdó nem bántalak. Ne félj!*DarkMoonhoz fordul vigyorogva*Tudod mit? Ez a kis csöppség még cukibb mint te kiskorodba*Hirtelen meghallja aközeledő Sarkcsillag hangját és abarlang szájához fordul*
|
*Komótosan feltápászkodik, és Risszo mellé sétál. Fejét hozzádörgöli a Risszoéhoz, majd lehuppan melléjük. Termete, mintha most nagyobbnak látszódna, de lehet hogy csak a barlang sötétsége teszi ezt.* Szia Night!* húzta ki magát büszkén.* Ő pedig... *Bökött fejével Nieve fejével.*... az unokehugod.*szemével kicsit szúrósan nézett Nightra hogy el ne szólja magát. Majd letekint a Risszo mancsa alatt bújkáló Valdóra. ~Szedd már össze magad kölyök.~ és megnyalja szája szélét.*
|
-Valdónak hívják*mosoly Nightra és farkát csóválni kezdi,hogy Nieve hagy kergesse,eközben ő pedig Valdót vigasztalja
-nyugalom csöppem...nincsen semmi baj*ezzel végignyalta a csöpp testet-nem bánt...
*MAjd Darkmoonra néz és szemeivel hívogatja,mint egy kajla kis fiatal nőstény aki elősször látja meg a jövendőbelijét aztán ismét valdóra szegezi tekintetét,reméli,hogy immáron megnyugodott a kis lovag
|
*Megszeppen Night hangjára. Felvonja ínyeit és morgás félét prdukál elég vékony hangon, ami inkább nyögédcseléshez hasonlít. Észrevéve, hogy ezzel nem fogja elűzni a hímet odabújik anyja tappancsához* Anyuuu.. *Suttogja a mancsnak mely alá bebújik. Furcsa neki ez a kép, mely mindig változik a szeme előtt, de akármerre forog, Night nem tűnik el* Anyuuuuuu! *Kiáltja ismét de már hisztisebben. Sírásra görbült pofiját belenyomja anyja mellkasába* |
*Nieve nevetés szerű hangot, adott ki amikor látta Valdót félni a fénytől, majd közelebb szaladt a két felnőtt farkashoz. Megpróbálta rávetni magát Risszo farkára, hogy egy kicsit megpofozhassa azt.*
|
*A fekete árny halkan járkál a fák közt és nem bírtja megállni hogy ne menjen az odúhoz. Mikor bemegy meglátja a nőstényt és két kölykét. Neivét már látta egyszer Valdót viszont még nem. És az a maghatottság mikor Valdót látja az egy olyan felemelő érzés neki ami a lelkéből minden sötét felleget egy szempillanat alatt elűz és nem bírja fékezni érzéseit*Ő lenne az unokaöcsém?o-ojan nehéz elhinni...néhány nappal ezelőtt még a hasadba volt most meg...*A meghatottságtól egy könycsepp gördül le a szemén*Hogy hívják a kis aranyost?
|
*DarkMoon fürkésző tekintettekkel figyeli Risszi pillantásait. Reméli, hogy tegnap a nőstény még hallotta szavait, és értette mit szeretett volna kérni tőle. Elmosolyodik, hogy Vldó milyen hamar felfedezi magát, bár kicsit szerencsétlen, pont úgy ahogy ő is volt még az álom előtt. Nagyot sóhajt és lágyan elmosolyodik.*
|
-Semmi baj kis felfedezőm...itt vagyok*mondta Risszo lágy melengető hangon és orrát a kicsijéhez dugta..majd kedvesen megnyalogatta a reszketegen reszkető kis jószágot
-Valdó ez az otthonod..Itt nem történhet semmi baj
*Mosolyog Risszo,a kicsi születése teljességgel átformálta undok,rút jellemét majd fejét a kicsi testéhez dörgölte.ezekután szilárdan és mézesmázosan kihúzta magát és szemeivel Nievét kereste,hogy hol az édes kis fogadott lánya
|
*Nieve karmai közül próbál szabadulni. Nevetve ered futásnak míg nem nekiütközik anyja lábainak. Körbeszaglászik, s felismerve, hogy jó helyen lát máris szalad a tejecske felé szopizni. Egy ugrással odaszökken Riszo hasához, persze előtte átgyalogol a nőstény mancsain.. Miután tele lett a pocakja, lassan, de határozottan felnyitja szemeit. Először csak homályos fények jutnak el tudatáig. Ezek a fények is lassan kitisztulnak. Megpillantja az odú hatalmas bejáratát. Elképedve hátrál el. Nem tetszik neki ez a nagy, barátságtalan kép. Gyorsan bebújik anyja mancsai alá szemeit összeszorítva. Pár perc múlva újra kikukucskál, de ismét ugyanaz a kép. Rémülten mászik rá anyja hátára mintha vízzel árasztották volna el a helyiséget. De ez se sikerül neki, mivel elbotlik saját lábaiban és visszapottyan anyja mancsaihoz..* |
[707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|