|
Témaindító hozzászólás
|
2005.09.13. 19:43 - |
Az Odú a megfáradt farkasoknak kényelmes, biztonságos menedéket nyújt. Itt nőnek fel az apróságok és itt folynak a fontosabb tanácskozások.
|
[707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
*Villámgyorsan lerakta a nyulat az odúba, majd a hegytető felé vágtatott, fényesebbéggel.*
 |
*Risszo nagyon elfáradt a tegnapi,megerőltető nap után,így jóval később kelt fel,mind családja..Kicsit kirázta a hideg,majd mosolyogni kezdett,mikor meglátta játszadizó kölykeit,és a gondoskodó apát..Lassan felült,fejét oldalra döntötte és hallkan figyelte a kedves kis jelenetet.Sokkal jobban érezte immár magát,hogy habár egy kis narancsbőrrel is és még nagyobb alkattal,de szebben fest mint az utóbbi hónapokban,és ezért el is vigyorodik.Majd végignéz bundáján és úgy találja,hogy rettenetesen koszos,ezért hevesen belefog,hogy bundája is újra régi fényében tündököljön..TEgnap Darkmoon szavait már csak félálomban hallotta.Sokra nem is emlékezett,csak arra,hogy valami nagy hévvel bólogatott
|
*Elmosolyodik, majd Valdó mellé ugrik és átöleli egyik tappancsával, majd próbálja, megráncigálni, finoman öccse fülét. Persze amióta meghúzta saját farkát. Tudta, hogy nem ez a legkellemesebb dolog a világon, ha a fogak belemélyednek a húsodba.*
|
*Próbálja magában oltani a tüzet. Nem tudja miért, most nem tudja elviselni a fehér kölyköt. Mély sóhaj tör fel tüdejéből.* Ha nincs kifáradva...*nézett a falevellek játszadozó Valdóra.*... természetesen jászthattok.*mosolyodik el.*
|
| *Amint a fogak, mint tegnap ismét felkapják, megszeppenve hagyja abba a sírást. Szipogva kapálózik. Ám amint beleteszik a puha, nagy avarba, besüpped. Vinnyogva tör a felszínre. Buksiján egy hatalmas falevél pihen, melyet valamelyik kósza szellő hozhatott be. Addig rázogatja a fejét, míg a levél le nem repül róla egyenesen apja lába elé. Tüsszent egyet, mire még egy adag avar lebben át apjához. A farkát csóválva indul meg előre, minek következtében egy nagy bukfencet hányva legurul egészen Nieve lábai közé. Nevetésfélét produkálva vinnyog és talpra kűzdi magát* |
*Már épp nyitni akarja a száját, amikor Valdó egy püffenéssel koppan a falon.* Ez fájhatott* szisszent fel, majd DM és Valdó mellé ugrált.* De ugye még játszhatunk?*nézett könyörögve a hímre, majd Valdóra.*
|
*Felsóhajt és megrázza a fejét Nieve kijelentésén. ~Mi lesz ebből a kölyökből!~ ~Ejh~ feltekint a plafonra. nézi egy pillanatig a lelógó gyökérszálakat, majd egy koppanás üti meg fülét. Elnéz a hang irányába, ahol a síró nyüszítő Valdót piilantja meg. Szerencsére Nieve messze volt tőle, hogy ő okozhatta volna. Lomhán feltápászkodik, és Valdóhoz sétál, végigszimatolja a kölykök. Látszólag semmi baja sincs. Agyarai közé veszi, mint egy hímestojást és az odú közepére viszi, majd leteszi az avar közepére.*
|
~ Már megint egy nedves izé!!~ *Nyüszítve lépeget tovább, mikor nővérkéje nyelve, és az ő szőrzete érintkezik. Egész jól belejön a sétába. Pár perc egyenes séta, és futásnak is ered. Csak fut, fut, míg bamm.. Hangos sírás és halk koppanás jelzi a fal, és Valdó találkozását. A popsijára huppanva bömböl megállás nélkül*
|
*Nieve kikerekedett szemekkel néz fel DMra. Szpog egy párat, majd látva, hogy nem is olyan komoly arckifejezése egy kicsit megkönnyebbül. Hevesen bólogat DM szavaira, majd Valdóhoz fordul.* Szia! Én vagyok a nővéred! És ~jelenleg~ erősebb!*vigyorodott el gúnyosan, majd Valdó mellé lépett és megnyalta a hím buksiját.*
|
*DarkMoon összeszűkíti szemeit és úgy néz le Nievére. ~Vedd úgy hogy tényleg a te lányod~ biztatja magát. Lehajol Nievéhez, majd szinte csak súgja a szavakat.* Ő a testvéred Valdó.*bök orrával Valdó felé, aki ismét sikeresen nekiment Nievének.*Ő még most törékeny.* néz rá szigorúan.* Lehetőleg gyengéden játsz vele.* felvonta egfyik szemöldökét, hogy kérdőre vonja a kölyköt.*
|
*Ahogy hallgatja a számára értelmetlen hangokat, megcsóválja farkincáját. Elszakadva a finom tejtől büffent egyet, jelezve hogy tele a hasa. Kissé botladozva és ügyetlenül ugyan, de elindul Nieve felé. Hangjáról ítélve nem lehet nagyon idős, így biztos szívesen játszik vele. Áthalad apja mögött, akinek most mázlija van hogy behúzta farkincáját. Odaszédeleg a nőstény hangja felé, apró fejecskéjét oldalra billentve megy neki ismét nővérének. Nyüsszög párat, mire nagy nehezen talpra tudja magát kűzdeni. Játékosan megbökdösi orrával a nála idősebb farkas mancsát*
|
*Furcsa arcot vágva huppant le ő is a fenekére.* Ki ez? * kérdezte meg fennhéjon.*Még nem is láttam.*Kimondta, amit a legelőször gondolt, de egy furcsa hideg érzés szalad végig rajta. Későbbiekben biztos megtanulja, majd hogy ez a hidegérzés akkor van, ha rosszat tesz vagy mond és szűkölnie kell majd. Csak reménykedni tud, hogy DM és Risszo nem fogja most nagyon megszólni. Apja arcát fürkészte, de nem tudott belőle semmit sem kivenni.*
|
*Amikor Valdó először átsétál a farkán, csak egy nyilaló fájdalmat érez, amikor a kis Valdó körmöcskéi megszúrják farkát. Felkaja fejét és Eltekint a kölykök irányába. Szúrós szemeket vet Nievére és néma morgást hallat. Kezdi félteni fiát fogadott lányától. Pláne most, hogy meglátta Nieve mennyivel nagyobb, mint Valdó. Megrázza fejét, hogy a borús gondolatok eltávozzanak.~Valdó is meg fog nőni.~ nyugtatja magát nagyot sóhajt, majd elmosolyodik amikor Nieve arcára telepedő meglepődöttséget látja. Amikor Valdó ismételten átsétál a farkán, egy pillanatra felcsúszik fogáról a bőr és egy percig a tasli körül járnak a gondolatai, de eszébe jut, hogy fia még nem tudja, hogy hol sétálgat. Megemeli hátsóját és farkát hasa álá húzza. Nievére néz de nem tud semmit sem szólni. Csak némán figyeli a fehér zöldszemű nőstényt.*
|
*Hangos, hisztis nyöszörgés, ideges kapálózás terjed a kishím felől. Aggodalmasan kutakodik élelem után, de úgytűnik, a harcot a sötétség nyerte. Végigkúszik apja fakrincáján, míg neki nem ütközik Nievének. Fájdalmas nyüszítéssel esik popsijára és nyivákolva kezdi el szagolgatni nővérét. Kiváncsian mászik be Nieve két lába közé élelem után keresgélni. Miután nem talált semmit, hisztisen kezd el kapálózni. Visszaindul arra, amerről jött, újra végiggyalogol apja lompos farkincáján és Risszo hasához bújva nekilát pótreggelizni*
|
*Pici orrocskáját egy kellemes mézédes illat csapja meg, majd kezd kicsit töményen hatni orrára, ezért megébred. Nagyokat szuszog még mindig alvási pozacióban, majd résnyire kinyitja szemeit. Első ízben látja meg apját, majd feltápászkodik. Közelebb megy, és megpróbálja meghúzni a hatalmas fület.*
|
//aj! Bocs! Jav:* Jobb lenne ha Valdó nem tudná, hogy Nieve nem a vérszerinti nővére.* Tényleg bocs!!// |
*Nagyot sóhajt ahogya kölyök, micsoda erőről tesz tanúbizonyságot és melegen elmosolyodik.* Nem semmi a kiskrapek. *szól halkan nehogy felébressze a kölyköket.* De szerintem jobb lenne, ha Valdó nem tudna róla, hogy Nieve nem a vérszerinti öccse.*egy lapos pillantást vet a fehér kölyök felé.* És szerintem ezekre a szörnyű napora ő sem fog emlékezni.*mélyen Risszo gyönyörű szemébe néz.* Nem akarom... ahj! *nehezen tudja magát kifejezni.* Nem akarom, hogy egy ismeretlen jött-ment kölyökbe, mint Nieve esetleg beleszerethessen.*képennyalja Risszot, majd így folytatja.* Ugye megértessz engem? * és kérdőn nézett a nőstényre.*
|
| *Még csúszkálna egy kicsit ebben a varázslatos, fénytelen környezetben, de anyja fogai kizökkentik kalandvágyából. Miután szélvédett, meleg helyre került, belefúrja orrát Risszo bundájába. Nyögdécsel még párat, s a lehető legközelebb kúszik anyjához. Apró mancsaival felmászik a nőstény hátára és ott pihen meg. Rózsaszín nyelvecskéjét végighúzza anyuja hátán és tüsszent egyet. Még utoljára körbeforgatja a fejét ezzel szagolgatva bele a nagyvilágba, s ezután halk szuszogása jelzi csak mély álmát..* |
*Risszo szüntelen mosolyog,ahogy látja a kis harcos első lépéseit..az első kapálózását...az első sikeres hadjáratot,melyet az orrával vitt véghez.Kiváncsi volt,hogy Nieve mit fog szólni a kistestvéréhez.a kis fehér gombóc mit sem sejtve aludt az avar biztonságot nyújtó melegében,és Risszo remélte,hogy számára nem lesz nagyon nagy megpróbáltatás két kölyköt is nevelni..majd mikor úgy döntött,hogy a kicsike eleget lefetyelt,óvatosan fogta közre a kis kölyök grabancát,most békés és biztonságotnyújtó agyarai közé...Darkmoon és ő közé rakta a kicsit,és úgy helyezkedett,hogy minnél kellemesebb légkört adhasson a kis vaksi csöpségben,majd ismét megnyalta annak mindennél aranyosabb buksiját.Már most látta Risszo,hogy a kicsi ereiben bizony nem semmi vér folyik...
|
| *Hangosan felnyüsszög. Érezhetően más ez a fajta világ, mint anyja hasában. Nyüszörögve vacog, ahogy az időjárásváltozást tanulmányozza. Mikor érzi hátán a hatalmas lapátnyelvet, mély undorral kalimpálózni kezd. Próbálja eltaszítani a meleg, hatalmas izét magától. Mikor ez sikerült, elmélyülten szimatolni kezd új lakhelyén. Furcsa szagok keverednek a levegőben. Vonítás üti meg aprócska, de érzékeny füleit. Lelapul a földre és tovább nyüsszög. Miután a "veszély" elmúlt, büszkén vonszolja magát oda apjához. Ellentmondást nem tűrve kezd el kutakodni az életet adó tej után..* |
[707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
