|
Témaindító hozzászólás
|
2005.09.13. 19:39 - |
A hegyeken rengeteg ösvény cikázik keresztül, de a terep nagyon nehéz, ráadásul nem tudni, melyik bokorból vetődik elénk egy éhes hiúz!
|
[295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
*Egyenlőre még igen, de valaki hamarosan darabokban találja magát!*és Agyar felé fut.*
|
*VIsszakászálódik az ösvényre és Shadow mellé szökken* Élek! *Más esetben cikcakkossá tenné Agyar bundáját, de ezen a helyen nem volt képes mérges lenni*
|
Most mit szenvedsz? Nem történt semmi...*morogja mérgesen~Ez az én területem! Az enyém! Én voltam itt előbb!~*Csak ezt csináltam...*Ismét hátrálni kezd, de most szándékosan lök le néhány követ...*Ezzel mi baj?*hangja gúnyos, csúfolódó*
|
*Amint a kőomlás lezajlik, felmordul* Nem elég, hogy ránk szabadítottad a varacskost, még egy lavinát is ránk akarsz küldeni? *feljebb löki magát és az egyenesebb úton lenéz* Mindenki egyben van?
|
*Álmodozásaiból csak az ébreszti fel, amikor egy kemény valami a amncsára esik. Szinte abban a pillanatban felkapja a mancsát és alrébbugrik* Au..
|
*Elugrott egy nagyobb kő útjából, de egy másik az oldalának csapódott. Felnyűszített. ~Lassan tényleg hosszabb lesz a füle mint a farka.~ gondolta magában. Jobban tette volna ha figyel, mert egy újabb kő a fejére esett. Megrázta a fejét. Kicsit szédelegve látta a világot. Az egyik fa mögé húzódott, és megvárta még az összes kő legördül.*
|
Hogy mi? Én? Itt? Képzelődsz...*idegesen néz szét, próbál valamit villámgyorsan kitalálni...*Csak egy illúzió vagyok. Látszat! Ideképzeltek, mert fáradtak vagytok!
|
*Megérezte Tia boldogságát és lassított, hogy ki tudja magát gyönyörködni. Aztán felkapta a fejét és elkiáltotta magát* Vigyázzatok! *kövek gördültek alá és minden erejét megfeszítve próbálta megtartani magát a meredek ösvényen. Gyilkos pillantásokkal nézett szét*
|
*Mi volt ez? *hegyezte fülét DarkMoon. És hamar Shadow-ék mellé ugrált. Orrát magasba tartva szimatolt a levegőbe, majd kicsit csodálkozva megszólalt. *Ez Agyar!*
|
*Lepillant az érkezőkre, kissé még félre is billenti a fejét, majd elhúzza az orrát~Hát ilyen nincs... Miért ilyen hamar?~próbál láthatatlan lenni, de ez nála szinte teljesen reménytelen... Ahogy hátrál küvek gördülnek alá...*
|
*Elutasít mindenféle segítséget. Lenyűgözi a táj. Első látásra nem lehet megnyerő egy másik farkasnak, hisz nem valami kényelmes. De Tia olyat érzett, amit senki más: Békességet. Tettszett neki ez a hely. Álmélkodva figyel minden apró rezzenésre. Úgy érezte, otthon van. Pedig ilyet eddig csak az erdőben érzett. Könnyedén ugrált feljebb, kis híján beelőzte Shadowot. A megfogalmazhatatlan érzés elfelejtette Tiával minden baját. Bár gyomra még korgott, torka még mindig kiszáradt, oldalát még mindig fúrta a tegnapi nap rejtélye, ráadásul fáradt is volt, mégis az új táj új erőt öltött bele. Boldogság költözött a szívébe. Szinte már hallotta, ahogy fiatal kis kölykök szaladnak el mellette. Nyomukban a falka többi tagja: Biztosan vadászni mennek. Hátranézett, de a farkasok eltűntek. Helyette csak DarkMoont látta. Megállt, és körbepislantott, hátha előjönnek a kölykök, és újra álmodozhat jövőjéről. De az ösvényen csak 3 farkas tartózkodott: Shadow, DarkMoon, és Tia.. Az álmodozó Tia*
|
*DarkMoon feltekintett Shadowra. Kemény volt a terep, de csodálatos. Tia mellett állt. Próbált neki segíteni, hogy könyebben feljusson.*
|
*A lábait erősen megvetette, hogy fel bírjon kapaszkodni a meredek ösvényen...A szelet folyamatosan figyelte, hogy jár-e erre még valaki...Legutóbb mikor erre járt, szintén nem volt könnyű feljutni, de az esőzések kimosták a talajt, és a járhatatlan út még csúszóssá is vált. Hátrapillantott...*tudtok jönni? Mindjárt könnyebb lesz....
|
*Az erdőből jön erre...Menedéket keres az új falkának. Igyekszik halkan lépdelni, bár a hegyen meredeken vezet fölfelé az út, és a kavicsos talaj tele gyökerekkel nem könnyíti meg a járást. Megáll, liheg, majd új erővel indul felfelé*
|
A hegyeken rengeteg ösvény cikázik keresztül, de a terep nagyon nehéz, ráadásul nem tudni, melyik bokorból vetődik elénk egy éhes hiúz!
|
[295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
