|
Témaindító hozzászólás
|
2005.09.13. 19:33 - |
A völgy zsákmányokban bővelkedik, de az éhes farkas jobb, ha éjszakára időzíti a vadászatot, mert a hatalmas nyílt terepen nincsen rejtőzködési lehetőség.
|
[546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
*Gondolatai visszatérnek az előkászálódó Leonához, szíve repesve ugratja oda egykori játszótársához... Ha Sil nem kezdené el anyukásan mosdatni, még pofozgatná is kicsit, hogy játékrra ingerelje:P*Én nem tűntem el*húzza ki magát*Csavarogtam.*úgy ejti ki ezt a szót a száján, mintha a világ legjobb és legcsodásabb dolgát művelte volna, mely nemcsak elismerést, de jutalmat is érdemel... Kár, hogy Sil szemében ez egészen másképp üthet ki...*
|
Leona! *örömében ismét felkiállt, és egyik mancsával megpróbálja lefogni az izgő-mozgó kölyköt, bár már ő is sokkal nagyobb, mint mikor utoljára látta. Ha sikerül lefognia, akkor módszeresen végigmosdatja a fejét* Hogy megnőttél te is! Úgy eltűntetek mindketten...*mondja halkabban, majd leül, és vigyorogva végignéz az újdonsült kis csapaton*
|
*Kikászálódik a kis lyukból.*~Levegő...~Jéééé! Szia Sil, szia Rori! *körülugrálja őket* Miért hagytatok itt? *elszomorodik* Annyira egyedül voltam....
|
*Örül, hogy a hímnek nem indult meg a fantáziája a hátsó felét illetően:P Bár egyszer Rori is kijut, és akkor megnézhetné magát:D*Én kimennék... De kis kéne...*megfeszíti mellső mancsait, majd mintha rugó repítené kifelé... A fülesebbek még a pukkanást is hallhatják, mikor Rori kiszabadul:P A fenekére puffan, majd a hátára hengeredik, két mellső lábával kinyomja magát, úgy rázogatja a fejét*Megőrjített engem ez az erdő...*motyogja mérgelődve*Ez nem is erdő... Egy rémálom az egész.
|
Nahát! Leona? *vidáman felkiállt, és két lábon ültéből elrugaszkodik, izmos hátsó lábai rugóként röpítik előre. Két további ugrással a félig eltűnt Rori mellett terem és növekvő érdeklődéssel figyeli a jelenetet*
|
*A hirtelen támadt sötétségben az orráig sem lát, csak azt érzi, hogy valami elfedi a kijáratot, és a nevén szólítja.*Aha...*Levegőt sem kap, többet nem nagyon tud kinyögni.*De(khm), eltorlaszoltad a kijáratot...(khm)és a levegő útját is(khm)*Már lassan oxigénhiányban szenved szegény, tehát Rori jobban teszi, ha gyorsan kimászik:))*
|
*Kiérve a fák közül mérhetetlen felszabadultság önti el, hátra sem nézve ugrik egyet, majd rohan egy kicsit, hogy kirázza tagjaiból a dermedtség és fásultság érzését... Rágondolni sem akar arra, amit az előbb látott... Minden ízében érezte, hogy neki erről nem lenne szabad tudnia... 6. érzéke ismét fellángol, de már későn.... Mellső fele fejestül eltűnik a kis lukban, ami az orra előtt tűnik fel a hatalmas fű közül...*A csudába...*morogja, de egyenlőre nem nagyon tudja, honnan juthatna ki a nagy testével... Két kicsi fényes ponttal néz farkasszemet...*Leona?
|
*Aggódva nézte Rorit, bár már kölyökként is tudta, hogy vannak bizonyos "furcsaságai"...hogy pontosan mi is játszódott le ilyenkor a nőstényben, nem tudta, mert sosem osztotta meg vele, ő meg valahogy nem érezte illendőnek, hogy rákérdezzen...Így csak követte, némán, és maga is szedte mancsait, hogy maguk mögött hagyják a helyet. Mikor kiértek a völgybe, a látványtól elakadt a lélegzete. Millió és millió apró szentjánosbogár tündöklött az égen...és a hold...ma gyönyörű volt. A hatalmas tér önmagában is csodálatos látványt nyújtott, de most a lelkét is felszabadította. Néhány másodpercig csak állt, és nézte a már méregzölddé vált füves terepet, ahogy ráborult az éj fekete leple. Hirtelen ismerős hang hatolt a tudatába...Felágaskodott két hátsó mancsára és fülelni kezdett*
|
| *Kétségbeesetten keresi Siléket, nagyon elhagyatottnak érzi magát.*~Hol vagy mami? Már mindenki itt hagyott~*Fel alá sétálgat, majd megtalálja régi rejtekhelyét, egy kis mélyedést a földben:)Bekászálódik, habár jócskán megnőtt, mióta utoljára itt járt...* |
*Zetta felébredt de nemlátta magamellett Fallent-t*~Hol lehet Fallen?~*Kérdezi magától Zetta.majd felállt és elindult a forrás felé lassan mert lábai elgémberedtek a sok alvástól*
|
Fallen látta, hogy Zetta nem kel fel. Nagyon unatkozott. ~Átmegyek a forráshoz hátha van ott valaki aki ébren van már.~ gondolta a farkas.
 |
Fallen *megcsípte Zettát* és kedvesen mondta- Ébresztőő Zetta, már reggel van!*És ásított egyet aztán lefeküdt.*
|
*Zetta nem bírta tovább.Ásított egy hatalmasat.Majd lefeküdt Fallen mellé és eluludt*
|
Fallen nagyon meglepődött, hogy így elsőre "beléesett" Zetta, de örült neki de a végén megkédezi tőle nem túl korai e ez. Nem túl korai ez? -kérdi a hím. Ja és szívesen a psuzit. De örülök, hogy tetszem neked, te is nagyon szép vagy!-mondja elismerően. ~Remélem nem veszi az egészet sértésnek, hisz nekem is nagyon teccik de ez nekem túl korai lenne, és gyors.~ gondolta magában a fekete farkas.
|
Noss igen a madarak gonosz termtmények*Majd elpirult*Köszönöm a puszit*Köszöntem eg kedvesen Fallennek*Bekell ismernem valamit!Szeretlek*Majd várta a hím reakcióját*
|
*Fallen egy zajra lett figyelmes a bokorban odament és egy madár röppent ki belőle és elkezdte kergetni, de mivel látta semmi esélye visszament Zettához.* Gonoszak a madárak, nem lehet elkapni őket mert tudnak repülni! Nézett vidáman Zettára és adott neki egy puszit.
|
*Zettának felcsillant a szeme hátha van esélye Fallennél*~Valyon van esélyem ennél a gyönyörű hímnél~*Kérdezi magát és megint adott egy puszit fallennek*
|
Köszi! Ezt a régi falkámban eléggé sokan mondták, ott felderítő voltam, de kiutáltak szóval fogtam magam és eljöttem, hátha itt jobb sors vár rám. -mondta szívszorítóan és *elmosolyodva ránézett Zettára aki csodálattal nézte őt.*
|
~olyan helyes ez a Fallen!Valyon tetszenék neki?Mert olyan gyönyörű és aranyos~*mondta magában Zetta aranyosan és elmosolyodott*Olyan helyesvagy!*Majd megint adott egy puszit Fallennek*
|
[546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
