|
Témaindító hozzászólás
|
2005.09.13. 19:43 - |
Az Odú a megfáradt farkasoknak kényelmes, biztonságos menedéket nyújt. Itt nőnek fel az apróságok és itt folynak a fontosabb tanácskozások.
|
[707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
-Igen..a szemünk fénye..
*szipog a nőstény és a kis harcos újszölött,hamar megtalálja,a számára életetadó tejecskét..Mámori családi pillanat..Ennél szebb,talán sosem lesz..Ez az,ami minden szülő életében alegszebb! a legszebb élmény! csodás..Risszo szemei mint a csillagok az égen úgy csillogtak..boldogabb nem is lehetne.Egy jelző vonítást ad le,minden falkatagnak éretnei kell,hogy a kis kölyök világra jött,és ez egyben jelzés is,hogy Tiának is mindjárt itt a csodás idő
|
*DarkMoon kikerekedett szemekkel figyelte a jeleneteket. Még soha nem látott ilyen közvetlen közelről. Megnyalta szája szélét, majd Risszoét és közelebb hajolt a kis Valdóhoz. Végigszimatolta a picit, aki nyöszörögve és kis mancsait szétvágva kapálódzott Risszo hatalmas nyelve alatt.* Olyan tündéri. * jöttek ki belőle az első szavak, majd egy könnycsepp gördült le a pofáján.* A kisfarkaskánk! * bújt Risszohoz. Tekintetével Nievére nézett, aki az egészet átaludta. Szemeiben egy pillanatra megcsillantak. Visszanézett Valdóra.~Nem fogja tudni, hogy ő nem a vérszerinti nővére.~ nyugtázta le magában, majd még egyszer megnyalta Risszo pofáját.*
|
*RIsszo képennyalja Darkmoont és jön aminek jönnie kell...
In medias res
*Majd mikor Risszo a hosszú akció után megpillant egy szőrös kis feneket,szemei könnybe lábadnak..Ennél csodásabb dolog,még sosem történt vele,vagy legalábbis nem tudta értékelni.Gomb szemek,kis fekete orr.Anyai szíve hevesen dobogott.Már nem félt..pontosan tudta,hogy mit kell tennie,hogy mi lesz jó..kedvesen kezdte nyalogatni a csöpséget.Már most érezni lehetett a kötődést,ami örökké elválaszthatatlanokká teszi őket..Egy kis legény
-Oh Valdó
*Fakadt ki a mindenkinél boldogabb Risszo,és nagy lapát nyelveivel szüntelen csak mosdatta.Majd Darkmoonra nézett,még mindíg könnybelábadt szemekkel,és fülig érő farkasmosollyal.
-Látod...Látod ezt?
*Hangja megremegett a boldogságtól,Remegett...Izgatott volt,félt,és majd kiugrott a bőréből,hisz ahányszor a kicsire nézett maga előtt látta Darkmoont,és azt a gyönyörá éjszakát,és az átélt emlékek ütötték fel fejüket...
|
*A szűkölő vonításra megébred és komótosan felemeli szénabogja fejét.* Risszo * szól kicsit elkábultan. Minden rendben? *kérdezte* nem történt semmi bajod az alámban?* kérdezte de észrevette, hogy Tündérfarkasának most sokkal több "baja" van annál mint hogy az álma okozzon fájdalmat neki.*
|
Risszon hirtelen túltett valami érzés...Tudta,hogy most eljön az idő...Hirtelen vonított egyett,szüksége volt rá,hogy Darkmoon,most ittlegyen,most amikor a szerelmük gyümölcsét a világra hozza..érezte...NEm csak ő volt nyugtalan,hanem Valdó is odabennt.A Vonítás messzire hatol,mindenki hallja,akit csak érdekel.A vonításból egyértelmű,hogy mi fog következni...
|
*A lesujtó mancs elől nem tudott hirtelen hova menni, így csak annyit tehetett, hogy megpróbált kimászni és mind a négy mancsával azon volt, hogy újra szabad lehessen. ha Risszo most elersztené nagyot huppanna fenekére az biztos.*
|
*Risszo elkapta fülét, mielőtt a kiskölyök elkaphatta volna,és melső mancsával hirtelen lesúlytott :) nem kell ezt annyira komolyan venni,csak ráhelyezte a kicsira méretes TISZTA mancsát..majd ő ezen nevetett, és jóhiszemmel,otthagyta nagy puha tappancsát
|
*Hangosan felnevetett a hasvakargatásra, amit ő csiklandozásnak érzett. Pici mancsaival próbálta eltolni magától.* Ez csikis. *modnta nevetve, majd a hasára fordult, felállt és megpróbálta meghúzni Risszo fülét.*
|
*Risszo mikor már úgy vélte,hogy a kis csöpség elég tiszta,akkor saját magán is igazított pár szőrszálat,egyre jobban zavarta,hogy nem olyan fényes a bundája,mint általában.Majd a kicsi hasának bundájába fúrta nagy hideg nóziját és fogaival mevarkargatta a kidudorodó kis pocakot
|
Nem hazudok! * kettyent el egy picit, és szuszogott párat. Amikor Risszo szájába vette teljesen megmerevedett. Nem szeretett a levegőbe lenni. De amilyen merev volt a levegőben olyanyirra ellazult Risszo mancsai között. Szemeit behunyta, hogy mégjobban élvezhesse a kedves nyalogatást.*
|
-Több napot??mégis miről beszélsz..kicsim sosem szabad hazudozni...természetes dolog,hogy nem akartál egyedül fennlenni,de nem hazudunk!*Risszo hangja megdörgáló,majd szeretetteljessé válik..fogalma sincs róla,hogy a kis Nieve bizony igazat mondott,majd elkapja a kicsit grabancánál és nagyon óvatosan magához húzza,és megtisztogatja szeme fényét
|
*Ahogy Risszo felemelte a fejét, ő behuppant a nőstény feje alá. Mostmár nem nyafizott annyit ha orra esett megpróbált ügyesebb lenni és nem szólni ha fáj valamilye.* Már több napja szundikáltok itt mind a hárman!* morcizott.* Én meg itt unatkoztam egyedül.* nézett őzikeszemeket meresztve mamájára.*
|
*risszo a kis vasgyúró miatt összeszedte magát és egy hatalmasat ásított,bár a kicsi tappancsai még mindíg orrán csüngtek...és majd nyalt egyett,remélvén,hogy eléri a kis csöpséget...de mitagadás rettentően fáradt volt..nem is tudta,hogy miért viselte meg így ez az álom..majd hirtelen eszébe ötlött minden..felkapta fejét és Darkmoonra nézett...szemei rögvest kipattantak,és eltűnt a fáradtság amit érzett~jaj risszo..ne hülyéskedj,az csak egy álom volt*állapította meg,mikor kedvese még víg levegővételek közt,boldogan szundikált
-mi a baj Nieve?miért nem alszol*figyelt mostmár teljes összpontosítással a kicsire
|
Mama! Mami! Kelj fel!*nagyon meg volt ijedve nem tudta mi történ, hogy se DM se Risszo szinte egy egész napot átszundikált. Kis tappancsaival lökdöste Risszo pofáját és próbált bele éberséget verni.* Kelj fel Mami!*nyüszögte, majdnem síró hangon.*
|
*Risszo előtt a kép rögvest elhomályosodott,és egyre távoldni kezdett az imént még oly biztosnak tartott helyről...mintha dimenziókat ugrott volna hirtelen..az álomból egy másik álomba került...furcsálta is,de aztán elfogadta a dolgok menetét..de a szép szivárványos álomból,ami boldogságot nyújtott neki,hirtelen felverte egy felnyüszítő hang...amely egy kis hófehér labdácskától származott...megfáradt fejét lassan emelte fel,habár tudta ki a sírás gazdája,a szemében összegyűlt csipától mindezt még nem látta...
|
*A nagy tűz és a fényesség halványodni kezd. A még mindíg egy kicsit világító bundás farkas bátyjához szól*Mostmár én nézek fel rád! Mert lehet hogy én jobb vagyok vadászatban jobban hallok de te ennél jelesebb képességet birtokolsz. neked a legtisztább a szíved. Mikor visszatérünk én újra csak egy rejtőzködő önző farkas leszek de te...mindíg megmaradsz iylennek.*Mondja aztán a test hirtelen megfagy s egy jégtömblesz.És egyszr csak a jégtömb több millió darabra törik s a vakító fény magával viszi a leket*Ügyes voltál......*hangzik még egy vízhangzó hang aztán a fény eltűnik. Az eddigi lélek visszatért testébe*Hol vagyok*Nyitja fel a szemét a félálomban lévő farkas.Aztán újra átadja magát az alvásnak*
|
Egy álom
KM&DM:*A fajdalom a velejéig hatol, és a vadász érzi, ahogy az erő elhagyja, ahogy az erő távozik belőle, amit évek óta bitorol DM helyett. Kékes fény veszi körben, ami az erőt jelképezi, és lassan halványulni kezdett. DM körül is feltűnt a kék aura ami erősödött. Budája szanaszétálló lett és kicsit kezdett úgy kinézni mint egy jól megrakott szalmakazal.* Te ágrólszakadt semmirekellő dög.* szórta szitkokkal DMt aki vicsorgó fogakkal kapaszkodott a vadász sejhajába.* Nem elég hogy megszeged a játékszabályokat...*lassan a vadász alkja egyere halványult.*... de még ráadásul nyersz is.*DM fogai nagyot koccantak, amikor a vadász alakja teljesen eltűnt. A szél még hozott egy utolsó mondatot a három farkashoz.* Pedig ma teljesen az enyém lettél volna.* majda hang is teljesen elfoszlik a tájon. A fagyos jégfal lassan eltűnt, a fagyott tó helyére pedig zsenge zöld fűvel borított mező került.*
Azthiszem vége. *sóhajtott fel.* Végre tényleg vége ennek a rémálomnak.* lehuppant fenekére én lehunyta szemeit, élvezte a bundájába kapó fuvallatot. A világ ami most az ő képzeletére alakult át, amit ő a leggyakrabban belül érzett. A nap felé tekintett, ami most is sárgán világított fen az ég tetején és lassú ökörszekérként vonult az egény a bárányfelhők társaságában. Hirtelen egy nagy villanás vette körbe őket, ami elvakított mindenkit, majd visszahozta őket a valóságba. A három alvó farkast ez a kaland nagyon kimeríthette és valószínű a következő éjjelt is átalusszák.* |
*A fényesség egyre nagyobb s megolvasztja alatta a jeget. Ereje gyre nagyobb amit a DarkMoon iránti szeretet táplál*Hát jó legyen úgy akkor nincs más választásom.....*hallatszik Night hangja hangosan egy kicsit eltorzítva.A nagy fényből már nem egy fkete farkas hanem egy hófekér égő bundájú farkas bontakozik ki Night testéből. s az előző test hamuvá porlad*
|
[Egy álom]
KM&DM: A vadász tehetetlenül küzd a felvillanó emlékképekkel. Elejti a fütyköst, és kezével átfogja a fejét, és szenvedő hangot kezde el kiadni. Nyöszörög megpróbál felordítani, de hangját is elszorítják az emlékek. Night hangja töri meg ismét az emlékeket. Szeme összeszűkül.* Nem adom, és ekkor egy hatalmas ordítás hagyja el torkát és a vadász a fütkös után kap, majd Night felé hajítja.*
*DarkMoonnak erőt ad Risszo és próbál gyorsítani léptein.* Sikerülni fog! *modnja mage elé, majd az utolsó méteren ugrott egy hatalmasat, és megpróbált beleharapni a vadász zaftos hatsófelébe. ~Végre újra önmagam lehetk.~ és egy könnycsepp gördült végig az arcán.* |
*RIsszo hirtelen felészlel,sokkal gyengébbnek érzi magát..a szivecskék és az annyira vöröslő bunda sokkal genybébbé válik..lábai összrogynak,majd hirtelen Night-ra néz..~ne...*majd feláll és gyorsan Darkmoonhoz rohan és fejét végignyalja~Gyerünk Darkmoon több esélyed nem lesz..most..*fejével bökdösött mancsával hadosznászot,tátogat nyelvét öltögette,mert próbált beszélni...de nem tudott..egyfajta hisztérika járta át testét,melyeet nem tudott legyőzni..annyira feszítette a vágy,és egy hang nem jött ki torkán...
|
[707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
