|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:20 - |
Kis patak csörgedezik előttesd, a felfelé úszó pisztrángok ki-ki ugranak a víz fölé, hogy aztán visszacsobbanva folytassák útjukat vagy egy farkas gyomrában...:) A patak nem messze esik a barlangtól, a fák között egy keskeny, kijárt ösvény vezet a patak partjára.
|
[1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [Korábbi]
*Meglátja a másik fekete hímet ahogy a holdfényben csillámlik.Aztán mellélép és kedvesen a fülébe súgja*Gyönyrű vagy!*Majd a hímmel szembe állt és nézte a csillámló fekete farkast*
|
-Akkor figyelj...*draw kiköpte az agyonrágot tobozt és Kineko mellé lépett...finoman a füléhez hajolt és suttogni kezdett...Kinekonak olyan lehetett ez mintha csak darkness megnyugtató hangját hallotta volna...-Képzeld el,hogy egy gyönyörű mezőn baktatsz végig..a szél finoman borzolja a bundádat...madarak csivitelnek és páronként szálldogálnak az égen...körbenézel,majd valami mégis megrémít és tovább szaladsz..egy fákkal borított helyre érsz el,ahol rengeteg furcsa lény van..állatok árnyékai..furcsa totemek..furcsa szagok..itt már érzed,hogy nem vagy egyedül..szellemek vesznek körül furcsa érzések és emlékekkel fűszerezve..majd egy kellemesen csengő zenét hallasz ami újra felébreszti a múltat..Kellemesen úszol a folyó árban úszó emlékekkel,de akármilyen jó itt,tudod,hogy neked a családoddal van a helyed..legyél bárhol...bármilyen tájon...tudnod kell ,hogy ide tartozol*az utolsó mondatot Draw már hangosan mondta elhúzódba Kineko fülétől...-ne ess az én hibámba..itt a helyes..ide születtél..*majd egy mosolyt erőltetett képére és megnyalta száját
|
*Büszke járással kilépdel a fák közül, flegmán végigméri Moont, majd megereszt egy pillantást a másik kettőre is, aztán átmegy a patak túlsó felére és szótlanul folytatja útját egyenest a hegyek felé.*
|
*Vágtat a fák között aztán érzi az idegen farkasok szagát.Előbújik a fák közül és kedvesen csóválni kezdi a farkát.És köszön*Sziasztok!Én Menera vagyok!És ti?*És elkezd mosolyogni*
|
*Kifejezéstelen tekintet, sáros, rémisztő külső. Mérhetetlen hideg, fagy és vérjszom kering a nőstény körül. Aki ránéz, abban megfagy a vér. Most jobb nem felidegesíteni a farkast. Idegrendszere telljesen tropára ment. Ezen már csak Agyar segíthet. Ha él még.. Felpillant a farkasokra. Szótlanul a vízhez megy és mohón inni kezd. Az élete most fordult a feje tetejére telljesen, és akárhogy is próbálja rendbetenni, annál jobban belezavarodik*
|
Sajnos az én apukám meghalt...*mondta szomorúan...és lehajtotta a fejét. Akarva akaratlanul is befészkelte viszont a fejébe magát egy gondolat, hogy Darknessnek és Draw-nak talán köze lehet egymáshoz..Annyira ismerős volt neki ez a szempár..Mintha Dark szemeit látná. Megrázta a fejét, és elkönyelte magában, hogy megint csak nagyon hiányzik neki a nagy fekete hím. Felvette féloldalas mosolyát, és a kölyökre meredt.* Én itt nőttem fel. De néha úgy vagyok vele, hogy szívesen látnék más vidékeket is....*elábrándozott*
|
-messziről...nem hiszem,hogy jártál rajta...átjöttem a nagyvízen..otthagytam az édesanyámat,de nem bírtam tovább ahogy mindíg az apámról beszél akit sosem ismertem..állítólag apa még túl fiatal volt a kölyökneveléshez...csak annyira emlékszem,hogy fekete volt...koromfekete...a nevére nem emlékszem..valami valami..nem is tudom...azthiszem D-vel kezdődött..és veled?mi a te élettörténeted?*feküdt ugyyan abban a pózban és rámosolygott a nőstényre,majd egy lehulló tobozt vett szájába és rágcsálni kezdte
|
| *Vigyorogva átugorja mégegyszer a hadonászó mancsokat, majd odébb szökken.* Tőőőlllleeeem? *Ártatlan képet vág, csak szeme csillog az örömtől* Nem is igaz...*végignézett magán, megnyalta mancsát, és farokcsóválva a fiatal hímre nézett* Honnan jöttél? |
*Vigyorogva néz a nőstény után, majd elindul utána. ~azért kíváncsi lettem volna mit tud...mert hogy a szája és a fogai nagyok, azt láttam~*
|
*Vicsora eltűnik arcáról. ~Jaj! Már minden jött-ment itt maradhat.~ nagyot sóhajt.* Nembánom. Ha Shiro úgy vélte alkalmas vagy... felőlem maradhatsz.*majd szúrós tekintettel a hím szemébe néz.* Még látjuk egymást.*azzal elügetett.*
|
*higgadtan végigméri a nőstényt.* Konkrétan nem mondták, hogy "járhatsz kelhetsz, mint a királyok"...csak ennyit: "Üdv a falkában" Ha nem tetszik, beszéld meg Shiroval *mondjamosolyogva*
|
*Még mindig vicsorogva kiszűrí a szavakat a fogai közül.* És mégis ki engedte meg, hogy itt pengesd életed, már ígyis megfogyatkozott napjait? ~Amíg én itt vagyok, neked nem lesznek szép napjaid.~ Szemei végigfutnak a hímen. ~Egész jó kondiban van...~ ~Nem kéne most megkopasztani.~
|
*Bosszantóan nyugisan feláll és mégbosszantóbb nyugalommal a szemébe néz a nősténynek.* Igen tudom. A nevem Démon. ÉS már nem vagyok idegen.
|
*A víz tükrében megpillantja az idegen hímet. Acsarkodva pattan fel.* Te ki vagy?! *kérdi ingerülten.* Tudod, hogy ez nem holmi kósza idegenek átkelőhelye.*borzolódik fel tarkóján a bunda.*
|
*Aztán mégis meggondolja magát, és visszamegy a patakhoz. A nősténytől megtartva a tisztes távolságot leheveredik, fejét ráhajtja két melső mancsára és még mindig azon rágódik, hogy 2 év után vereséget szenvedett. (:DD)*
|
*Hátranézve meglátja a nőstényt. Kíváncsi rá, de a hegyek úgy vonzzák őt, mintha az egy hatalmas mágnes lenne, ő pedig egy fémdarab. Egy kis ideig méregeti a nőstényt, majd a patak mentén szemeit rászegezve a hegyekre elindul előre...*
|
*Feláll és tesz néhány tétova lépést a hegyek felé. Nagyon furdalja az oldalát, hogy vajon mi lehet arra...Mire feleszmél azon kapja magát hogy a hegység felé lépked, néha meg-megáll, s beleszagol a levegőbe. A szél onnét is farkasszagot fúj, ezért tétovázik*
|
*Lassú léptekkel közeledik a patak partja felé. Fejét a magasba tartja, és büszkén kihúzza magát. Próbált valahogy magabisztosnak kitűnni. A partra érve viszont unottan roggyant össze. ~Utálok cicáskodni.~ Majd lefeküdt a partra és a tükörképét kezdte nézni. Nagyot sóhajt. ~ Ha nem is vagyok finomkodó, legalább az erőm ellensúlyozza.~ Futtatta végig agyában a gondolatokat.*
|
* Már a nagy gerincről szedegeti le a maradék kis húsdarabkákat, majd a gerincet és a nagyobb szálkákat gondosan szétropogtatja és megeszi. ~pont elég volt~ Elégedetten nyalogatja a száját, aztán hátára fekszik és nyúúúújtózik egy nagyot, majd felül és pásztázza a terepet. Tekintete megakad a hegységen...arra még nem járt...*
|
*kiüget az erdőből és odamegy a patakhoz. bedugja az orrát és"harap" a vízből. Ahogy iszik tekintete ráesik egy pisztrángra. megnyalja a száját és már utána is kapott, de a hal túl nagynak és csúszósnak bizonyult, kicsúszott a szájából ahogy emelte volna föl.De nem adja fel, máris fut utána a patakban és próbálja elkapni. Végül sikerül neki belevályni a fogát és kiemelni. Győzedelmes vigyorra húzódik a szája, kiugrik a patakból és irázza a bundájából a vizet, majd lefekszik, két melső lába közé veszi a halat és szépen falatozni kezd.*
|
[1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
