|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:24 - |
Séta a fák között, mely minden helyet körbevesz... Madarak zenebonája, zsákmány léptei... Nyugodt egyedüllét vagy kellemes beszélgetések helyszíne ez
|
[Későbbi] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
*Moon szagát követve megtalálja Rhaidoval.*Ti meg merre mentek?
 |
*Hátal fordul Rhaidonak* Ez nem fer! Én egyedül szeretnék menni, nem akarok kíséretet. Már nem vagyok annyira kicsi, meg tudom védeni magam!
|
*Megáll, de elég látványosan úgy igyekszik, hogy elállja a további utat az emberek felé, szemében aggodalom szikrája lobban, egy ideig csak nézi Moont, majd sóhajt*Idefigyelj, kölyök! Igenis kóboroltam kölyökként, ahogy felnőttként is azt teszem. De ez nem ok arra, hogy az emberekhez menj. Tudod, hogy én sosem elleneztem az éjszakai kirándulásaidat. Nem tiltottam és nem kértem még. De most muszáj...*megcsóválja a fejét*Moon, megtiltom, felügyelettel vagy sem... De megtiltom hogy az emberek közelébe menj! Tudom, hogy már unod, és ötezerszer elmondták... De az ember nem játékszer. A medve semmi ahhoz képest, amilyen hatalma az embereknek van...*lehajtja a fejét, ahogy monológja végére ér, újabb sóhaj...*Most az egyszer tehetünk kivételt... De csakis velem, mert én már nagyjából ismerem a határokat... Értetted, Moon?
|
*Összerezzen. Nem néz Rhaidora, és megáll* Ááá szia Rhaido! Tiától tanultál meg ilyen jól osonni? Majdnem a szívbajt hoztad rám. Jajj ne legyél már ennyire mogorva, te sose szoktál elkószálni kölyökkorodban?
|
*Lépteit Moon mellé irányítja hirtelen bukkan elő a sűrűből, Moon csupán annyira figyelhet fel, hogy Rhaido már mellette baktat*Hová, hová, kölyök?*mordul rá a kicsire, hangja éles, az aggodalom kissé mogorva mondattá törpíti az aggodalmaskodó gondolatokat*
|
*Megtorpan. A levegőbe szagol jó mélyen* ~Igen! Ember!~ *Tudja, hogy valamelyik ember veszélyes, valamelyik kedves és állatszerető. A földhöz lapulva követi a szagot*
|
*Kiváncsisága egyre nő a "hangos és fényes bot" iránt. Becsukja a szemét. A szaglása még nem olyan jó, de talán van erre ember. Lassú és óvatos léptekkel otthagyja a tetemet és továbbmegy*
|
*Árnyként követi Moont, léptei halkak, észrevétlenek... Ösztönei vezetik a kölyök után, érzi, rossz felé megy...~Minek megy az emberek felé?~Kiarát is látta, bár szólni már nem tudott. Gyakran nem avatkozhat a dolgok sűrűjébe... Csupán csendes őrző, bár Kiara könnyedén otthagyhatta volna a fogát...~De nem lett nagyobb baj~bíztatja magát, és tovább oson Moon után...*
|
*Megérezte anyja szagát. Eszébe villant amit anyjától hallott, hogy hogyan sérült meg. Követte a szagokat. Már a vaddisznót tetemét is megtalálta* ~Itt elsznek az emberek!~ * Beleszagolt a levegőbe*
|
*A fák között sétál. Látja, ahogy a levelek között átszűrődik a fény. Lassan halad. Emberi szagot keres*
|
*Amkor elkapott egy nyulat Moon szagárt érezte. Szaga elvezette a patakhoz.*
|
*Rendben drágám. * És segített Kiarának elmennie a barlangig.*
|
*Mikor éppen vadászott meglátta Kiarát. Combjából szinte ömlött a vér. Fáradt és álmos volt. *Mi történt veled?*
|
*Mikor a barlanga indult éhes lett. Mivel nem talált semmi zsákmányt, a patakhoz indult halat foni, és inni.*
|
*Hirtelen megállt. Egy nyúl szagát érezte. A zsákmányt meg is találta. Lelapult, majd hirtelen ráugrott a nyúlra. De nem ette meg. Moonnak szánta, hiszen alig evett valamit. Tovább követte Moon szagát, és a nyulat a szájában fogta.*
|
*Moon szaga után rohant, és megpróbálta utolérni a fürge kölyköt.*
|
Nem látja se Shirot, se Moont. De a szagukat követi.*
|
*Úgy tett, mintha megse hallotta volna Rhaido mondatát. Inkább hamar lehagyva futott a barlangba, mert az eső már nagyon szakadt.*
|
[Későbbi] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
