Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:22 - |
A sziklák igen messze esnek a barlangtól, csak tapasztalt, az erdőt jól ismerő farkasok találnak el ide. Az idősebbek ide járnak pihenni... Nem is ok nélkül. Ha kiállsz az egyik sziklára, lehunyod a szemed, a szellő belekap a bundádba, úgy érezheted magad, mintha repülnél... Alattad hosszú, végeláthatatlan kékség terül el... Az óceán.
|
[383-364] [363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
//Mindegy végülis, csak gondoltam szólok;) A hibák miatt ne ijedjetek meg, úgyis kijavítom őket;)//
*A gúnyos hangra és a mondatra elszorul a szíve, összehúzza szemeit*Minek örülne Rhaido?*hangja élessé válik*
|
*Mi a baj?*
|
*Shirot figyeli reménykedve* Na de apa!
|
/AZ előbbi nem számít!//
*Én örülnék, ha veled bővülne a falkánk Tia. Szerintem Rhaido is örülne.* És hangjába egy kis gúny is költözött.*
|
*Odabújik Tiához mintha rég nem látta volna* Shiro! Apa! Had jöjjön be hozzánk a barlangba! Kééérem széépen!
|
//Nah, már jó helyre írtad, csak ezt Mozillában, Kiaránál;) Jah! És Tia képessége Lopakodás, tehát Félix sem tudja észrevenni!:)//
*Összerezzen Tia hangjára, csak elnéz arra, szótlanul figyeli*
|
*Megérzi Tia szagát és hirteln hátranéz.*Hát itt vagy!*
|
*Kirázza magát* Moon fogadj szót! Menj haza!
|
*Makacsan felemeli a fejét* Nem mondhatom el! Titok!
|
*A 3 farkas mögé lépked. Bundája teljesen megtelt vízzel. Csöndesen, én hangtalanul lopakodott oda *
|
Dehogynem értelek...*szelíd pillantásokkal néz a kicsire*Én is ilyen voltam annak idején... De mi történt, mondd már!*hangja kissé sürgető...*
|
*Én is voltam kölyök. És pont olyan voltam, mint te. Sosem fogadtam szót. De egyszer eltévedtem az erdőben. De szerencsére apám megtalált. Azóta szótfogadtam szüleimnek. De mond meg, mi a baj kicsim? Velünk megoszthatod.*
|
*Apjára és Shirora néz. Lehajtja a fejét* Ti ezt nem értitek. Felnőttek vagytok. Muszály volt nem szótfogadnom, apa! Nem tudtam a barlangban maradni
|
*Ő is vonít. Eddig az ő vonítása sikeredett a leghangosabbra. Átjárta az egész partot, és még az erdőben is hallatszott. *
|
*Mikor látja Moon próbálkozásait ő maga is besegít... Bár elég gyengének érzi magát, hangja mégis erőteljes, messzire törő...*
|
*Shirora emeli könnyes tekintetét* Engem senki se ért
|
*Moon, Shiro! Végre megvagytok!* Leült Moon mellé, megnyalta pofáját. *Miért nem fogadtál szót anyádnak?*
|
*Megpróbál vonítani* Tia! Én vagyok, Moon! * De hangját teljesen elnyomja az eső*
|
*Sötét árnyként suhan a kölyök után, ahogy pihenés helyett rohanni kezdett, fájdalma ismét erősödni kezd... Fájós oldalára rábiccenve, végül sétálva ér ki Moon mellé, melléáll, csendesen, némán, várva...*
|
*Nagy nehézségek árán, de ideért. Felállt a sziklákra. Körbenézett, de nem látott senkit. Aggodalma egyre nőtt*
|
[383-364] [363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|