|
Témaindító hozzászólás
|
2005.09.13. 19:33 - |
A völgy zsákmányokban bővelkedik, de az éhes farkas jobb, ha éjszakára időzíti a vadászatot, mert a hatalmas nyílt terepen nincsen rejtőzködési lehetőség.
|
[546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
*Vidáman megy DarkMon után, de már lopakodva, hisz érzi is, és látja a nyulakat. A levegőben hiúzok szaga is érezhető még, de a finom zsákmány illata ezt a szagot nem észleli agya, és nem riad meg...*
|
Naaa...*felháborodottan morog, próbál kisiklani a mancsok közül, majd végül kieresztett karommal övezett lábival próbálja eltolni magát a hímtől*Akkor nem adok...
|
*Átöleli két mellső mancsaival, magához szorítja, és közben hátsó lábaival (karom kiengedése nélkül) elkezdi rugdosva gyomrozni. Közben néha végignyalja a fejét Rorinak*
|
*Ijedten a bajszához kap, majd a kórencsáló hímtől méginkább kihúzza magát*Hát... Én az előbb is felajánlottam...*nevetve ráugrik a hímre, a fülét letámadva:)*
|
*A büszke kis nőstény láttán kénytelen elvigyorodni, akármennyire is morgott az előbb* Nagyon ügyes vagy....de ha még egyszer ilyet csinálsz, leszedem a kis csinos bajuszaidat a helyükről *fölé magasodik, mintegy nyomatékot adva a szavainak* Egyébként jól esne, ha megosztanád velem a zsákmányt...*kismacskásan ledobja magát, hanyatt fekszik, és úgy nyújtózik a hús felé*
|
*Mikor kibontakozik szeme előtt Sil alakja, nem kevéssé megnyugszik... Ám a szigorú szavaktól ismét összehúzza magát...*Mit csináltam?*talán értetlennek tűnhet, de észre sem vette, hogy elcsavargott...*Én csak... Én csak körülnéztem...*mikor a zsákmányról esik szó büszkén kihúzza magát*Igen! Kérsz belőle?*kérdi ártatlan pislogással... Hátha ezzel ki tudja engesztelni őrangyalát:)*
|
*Egy nagy ugrással ott terem Rori mellett. Kicsit dühös rá, amiért szó nélkül elkóborolt* Miért csináltad ezt? *kezdi kérdőre vonni a legkevésbé sem kedves hangon* Miért csavarogtál el? És ha valami bajod esett volna? *majd rápillant a nyúlra és csodálkozó hangon folytatja* Jééé...egy nyúl...Hát te fogtad? Egyes egyedül?
|
*Élvezettel tépkedi leterített zsákmánya húsát, egészen elmélyed az ízvarázsban, mikor jelez neki... Talán a 6. érzéke, talán az érzékszervei, de egyértelmű jelzést kap, hogy jön valami... Nem lát ki a nagy fűbő így fektében, ezért óvatosságból összehúzza magát, a földre lapul... A nyuszikát semmiképp se akarja otthagyni... Kár hogy a vér szaga akármit odavonzhat...*
|
*A nyúl sikolya messzire elhallatszik. Megtorpan, és a hang irányába fordul. Füleit hegyezi, hiszen jól tudja, nem ők az egyetlen vadászok a vidéken. De azért egy megtermett farkast kiszúrna még ilyen távolságból is. Nagy iramban elindul a hang felé*
|
*Mikor meghallja Sil hangját megdermed, fülel... Aztán valami egészen más vonja el a figyelmét... Óvatlan nyuszika sétál be a látómezejébe... Rori már kissé óvatosabban figyeli a mozgó ennivalót, az utóbbi időben elég sok példán megtanulhatta, hogy nem étel, ami mozog... Izmait megfeszítve vár, majd...*Roarr!*ugrik egyet, és ráveti magát a nyúlra*
|
*Mivel az egész rét hullámzott a szélben, akár egy eleven, óriási mozgó kígyó, nem tudta kiszúrni, hol bukkan elő Rori. Hosszú, elnyújtott ugrásokkal indul előre a völgyben és felkiállt* Roriiiiiii *körbenéz, kicsit kétségbeesetten.* ~Hogy lehet így eltűnni? Először az anyját hagyja el, most meg tőlem is meglép..~ *Két lábra ágaskodik, akár egy mongúz, hogy nagyobb teret lásson be maga előtt. Fülei antennaként merednek előre*
|
Óóó...*boldog sóhajjal baktat az alacsonyabb fű között, a fűszálak lágyan megcirógatják hasiját... Ám így lábtól felfelé előbukkan alakja a fűből, és bár még így sem annyira feltűnő, Sil éles látása kiszúrhatja a mozgó fűcsomót :D*
|
*Végre kiér az erdőből, és mint eddig bármikor, ha erre járt, megtorpan az eléje táruló csodálatos látványtól. Hatalmas síkásg, hatalmas tér...csodálatos...Észbe kap, és nem gyönyörködik tovább, inkább fürkésző tekintetével az elcsellengett kölyköt kezdi keresni. *
|
*Valahol halványan érzi, hogy nem jó helyen jár... Nagyon nem jó helyen... Bár sárgás bundájának köszönhetően a sárguló fű jórészt elrejti, mégis ha felfedezik nincs hová menekülnie... Bár rövidtávon úgyis lekörözné bármelyik lompost, mégis... Azért ámulva nézi a sík terepet, mikor a fű hullámszerűn meghajol a szél alatt csillogó szemmel rohanni kezd, itt-ott ráugrik a mozgó növényzetre...~Mennyi mozgó ennivaló...~Ám a fű mégsem az a fajta táplálék, amit neki szánt a sorsa... Hasán fekve rágcsálni kezd, majd prüszkölve kirázza szájából a rossz ízt...*
|
*Léptei lassúak, ahogy szétnéz a környéken Ekkora üres terepet nemlátott még életében. A fű még mindig zöld, és alig akad valami, ami akadályozná a kilátást. Hope most nagyon vágyik Tiára vagy Shadowra... Vagy bárki másra, akivel kapcsolatot teremthetne itt... Amióta feljött senkivel sem találkozott, és nagyon egyedül érzi magát...*
|
*Majd az árnyas rengetegbe megy. A völgyben túl könnyen észreveheti bárki...*
|
*Figyelt egész végig. Bármilyen hím, aki szemet vet Daemiára Buck első számú ellensége. Eddig Shadowot utálta, és őt akarta széttépni, de nem tudta, hogy Wolf is pályázhat erre a posztra. Ha mégegyszer Daemia körül látja széttépi úgy ahogy van...*
|
Ha eljutunk odáig, hogy a nyakadba mélyedek, akkor neked már régen rossz... Wolf...*Okkal hagyta életben... Orrát felveti a levegőbe, szagot keres, valami élelemforrást... Mikor meghallja... A sípot...~Már megint.. Ilyen nincs... Épp munka közben...~Eleinte szívesen rohant a hang irányába, utána aggódva, mostmár kissé mérgelődve... De ha a lány hívja, annak mindig oka van... Szó nélkül elrohan, majd eltűnik a fák között...*
|
Szemeit összehúzza ahogy végigméri Daemiát, de továbbra is ülve marad* Wolf.. hogy tudd hogy hívják azt a hímet aki belefojt a vízbe ha fogak állnak a nyakába *Hangja továbbra is rideg, bár fogalma sincs Daemia viselkedését mire vélje* ~Egyszer angyal, egyszer ördög..~
|
Talán ha tudnám a neved, tudnálak hogy szólítani, kedves hímfarkas*gúnyosan meghúzza az utolsó szót, feláll, de nem moccan, sok minden átfut agyán...*Engem hívj csak Daemiának... Hogy tudd, mit mondj, mikor fogak állnak a nyakadba...*gonosz pillantása ártatlanná válik, kedves és ellenállhatatlan... Az angyalbőrba bújt démon új áldozatot talált... Lassan sikerül megvalósítania tervét...~Csak lépésről lépésre...~*
|
[546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
