|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:20 - |
Kis patak csörgedezik előttesd, a felfelé úszó pisztrángok ki-ki ugranak a víz fölé, hogy aztán visszacsobbanva folytassák útjukat vagy egy farkas gyomrában...:) A patak nem messze esik a barlangtól, a fák között egy keskeny, kijárt ösvény vezet a patak partjára.
|
[1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [Korábbi]
-Azt hiszem... szeretném a döntésem előt ta többi tagot is megismerni.. és.. azért... Nekoval is szeretnék beszélgetni.. hogy.. tényleg van e értelme maradnom.. köszönöm a bizalmat... az öcsémmel kapcsolatban. .pedg.. még kérdezni foglak... ha nem bánod.. mint ahogy a többi szemtanút is... ígérni nem igérek semmit, mert talán nem tartanám be, de igyekszem megfelelni majd a zelvársoknak, ha úgy döntök hogy maradok. Nem szeretném ha azt hinnéd, hálátlan vagyok ,vagy azt várom hogy könyörögj. .cska időt kérek. -
|
*Nem túl bíztató nyugalommal hallgatja végig a hím szavait. Jó ideje már, hogy Rhaido eltávozott az élők közül. Akkoriban talán elengedte volna. Talán.*Egyrészt... Befogadtuk volna a falkába az öcsédet is. Kizárólag ő a maga halálának okozója és nem más. Én csak befejeztem azt, amit Démon elkezdett. Megvédtük és megőriztük a falka becsületét. Nem érdekel, hogy melyik kölyök mikor hordja fent az orrát, de én megvívtam ezért a posztért annak idején, nem örököltem, nem átadták... Megvívtam érte... És ha bárki megkérdőjelezi, azt könyörtelenül megtanítom a tiszteletre. Nem akartuk megölni a testvéred*válik hangja újonnan higadttá, feláll, majd bundáját kirázva figyeli tovább a hímet*Így alakult. Utolsó vérig kitartott a büszkesége mellett, amiért nem tett semmit sem... Legalábbis itt nem. Azt pedig nem tudom elfogadni, hogy nem ismered a falkát. Megismered. Ha meg akarod. Ha Neko mellett akarsz maradni, döntened kell. Maradsz vagy mész.*Nincs benne harag, sem semmilyen megvetés vagy lebecsmérlés. Egy egyszerű döntési lehetőséget ajánlott fel, ahogy mindenki másnak is, aki betette ide a lábát. Várakozó pillantása visszatér, míg méregeti a hímet*
|
*lassan értelmezi a nőstény szavait, majd tizstelettudóna válaszol* -Nézd.. köszönöm a lehetőséget.. nem mondom hogy nem szeretnék élni vele.. de... nem biztos hogy azonnal.. te ölted meg az öcsémet. .semmit nem tudok rólatok. .a falkát sem ismerem.. igazából fogalmam sincs hogy mi okom lenne itt élni.... vagys... - *Nekora pislant* -tudom hogy miféle okom lenne.. de.. nem érzem magam még készen arra hogy elfelejtsem az öcsémet. .legalábbis. .amíg nem tisztázódik midnen, addig nem.... ne haragudj, de beláthatod... te sem biztos hogy... barátként közelednél a testvéred gyilkosához. persze nem harcolni jöttem.. nem bosszúért.. vagy gyilkolni... de ettől függetlenül.. nagy fájdalom ért iattad... nem nem elítéllek vagy haragszom... ez a farkasok élete... de tudnod kell... ha nem is vagyok olyan mint az öcsém... ha nem látszik kívül.. azért.. bennem is sok hasonló tulajdonság van... -
|
*Csak figyel. Szoborként, figyelőként, mégis elvárja, hogy felénézzenek, mintha szívná a tekinteteket. Büszkeségének teljes erejével nézi végig, ahogy Moon visszavonul. Nem szól utána, de szívében már elkönyvelte, hogy helyesen döntött, mikor Alvezérré választotta. Képes meghajolni a felsőbbek előtt, és visszavonulni... Amire csak ritkán képesek a vele hasonló erejűek és rangúak. Rövid ideig figyeli csak lánya és az idegen hím párbeszédét, mikor Mikoto odalép hozzá. Főhajtására maga is biccent kicsit engedve büszkeségéből, szavait végighallgatva újabb biccentés*Shiro vagyok, A Falka vezére és a Terület birtokosa... Valóban szívesen látunk, ha csatlakozni szeretnél, immár közénk tartozol... Légy a falka vadásza, és tehetsz is értünk... Csupán annyi a feladatod, hogy zsákmányt hordj a barlangba. A felderítők segíthetnek neked...*mielőtt Mikoto kérdezhetne, Hitához fordul*Beleegyezem, ezentúl a falka őre vagy... Becsüljétek meg magatokat és töretlen hűségeteket családunkba való befogadásotokkal háláljuk meg.*várakozón Mikotora néz, de közben érezhetően nem "vesz tudomást" Nekoról, mintha még szándéka lenne vele..*
|
*Mikoto eléggé kényelmetlenül érzi magát... Neko, aki iránt elég mély érzelmeket kezd táplálni, nagyjából kirekeszti őt a beszélgetéseiből, és más hímekhez közeledik... * ~nagyszerű..~ *gondolja magában, aztán elnéz a fekete nőstény irányába.. majd se szó, se beszéd.. büszkén feláll és a falkavezérhez lépdel... odaérve fejet hajt, majd megvárja amig a nőstény ránéz, és csak akkor kezd beszélni.* -Elnézést... de.. nem ismerhetsz engem. és én is csak sejtem, ki vagy. Mikotonak neveznek.. ott, ahonna njöttem.. herceg.. de ez errefelé nem hiszem hogy sokat jelentene... Tudom hogy a ti fáalkátok területe, de.. Neko... ha jól sejtem a lányod.. az Ő engedélyével vagyok itt.. eredetileg csak az öcsém holttestéért jöttem.. akit te öltél meg.. csak szeretnék tisztán látni, és a családjának elmondani mindent, ami történt.. Silvert már elvittem, és csak azért jöttem vissza, mert a lányod.. azt mondta hogy szívesen láttok... ezért most.. mielőtt... komolyabb dolgokról.. mint mondjuk az öcsémről kérdeznélek... szeretném a te engedélyedet is kérni, hogy ittlehessek... -
|
*Mostmár biztos volt benne hogy a távolból figyuzó farkas a falkavezér.*Hát.....öööö....izé....Igen szeretné csatlakozni ha a faslkavezér is beleegyezik.*Fejét felemelve kicsit boldogabb lett pofija.Olyan boldog viszont még nem volt hogy a farkát csóválni kezdje.Szemeit összehúzva figyelte az előtte álló Kineko-t és a távoli feketeségnek tűnő barkit.Fejében gondolatai lenyugodtak.Popóját finoman a földre helyezte.Fülei ismét az egekig szöktek,szája kicsiny mosolyra kerekedett.Figyelmét most semmi sem tudta volna elvonni.Figyelmét pedsig csak az előtte álóra szegezte.*
|
Sora... Sora... *csócsálja magában a nevet, majd hirtelen bevillan* Igen.. valóban falkatag lett, bár én még nem találkoztam vele... *Csak nézi az elszomorodó hímet, és megcsóválja a fejét* Ha nem akarod elveszíteni őt, miért nem csatlakozol te is a falkához? Mármint...ha anyám megengedi... *Kissé csaponganak a gondolatai, Mikoto is bekerül újra a képbe, neki sem ártana beszélnie Shiroval..míg újabb botrány nem keveredik abból, hogy ő itt van* Egyébként....szerintem szeretnél itt élni. Nagyon szép ez az erdő. Jártam néhány helyen már a környező hegyektől kezdve a nagy kék vízig...de ilyen csodálatos hely csak egy van... *Sóhajt egyet, beleszimatol a könnyű nyári szélbe, ami lehetséges zsákmányok illatát is hordozza...melyektől megkordul a gyomra is*
|
Csak egy nőstényt keresek a neve Sora.Mikor elváltunk egy falkával ment valahova.De ha most megengeded elindulnék megkeresni őt hogy gratuláljak neki amitt hogy falkatag lett.*Szemét lesütve nem túl mélyen de fejethajtott az ottlévők előtt hogy ne támadjanak rá.Arcára a szomorúság leple borult pofija lenyugodott és úgy várt a válaszra.Szeméből most mindent ki lehetett olvasni.Gondolatai most csak a kicsi Sora-n jártak hogy jól van-e mindene megvan ami kell neki.Aztán belegondolt a ténybe hogy ismét egyedül kell baragolni a sötét és relytelmes erdőkben.Farkát maga alá csapva füleit leengedve várakozott.
|
*Fejét oldalra billenti, úgy figyeli az elbambuló Hitatsut. Majd mikor a hím feláll, hátrébb lép egy fél lépést* Szóval.. mi járatban erre? *Hangja már sokkal szelídebben, lágyabban cseng, mint az imént, mikor Moonnal elegyedett szópárbajba. Leül, kénylemesen, maga köré kanyarítja a farkát, és úgy figyel a hímre. Néha tekintete az anyjára vándorol, várakozóan, de inkább nem mer most kezdeményezni, és odamenni hozzá...*
|
*Észre se vette hogy Kineko rá néz sokkal inkább csak a fekete nőstényre tudott öszpontosítani.*~Ki lehet ez?Valyon ő is falkatag?Igen valószínüleg ő a vezér mivel tiszteletet parancsol magának~*Gondolataiban elmerülve szemét nem tudta levenni a fekete nőstényről.Egyszer egyszer fülei megrezdültek a rászálló bogarak miatt de más semmi.Úgy kizárt mindenkit hogy csak üres búgást hallott.Gondolatait összeszedve visszatért a valós életbe és érezte hogy őt nézik.Fejét Nekora fordítva figyelte őt hogy valyon mit szeretne tőle ilyen kérdő kifejezéssel.*Igen?Ha valami kérdésed van akor mond.*Hangján sem pimaszság sem félelem nem volt jelen.Felállt szemben a nősténnyel és úgy várta a választ.Csak azért ált fel mert hogy nehogy megint abból legyen a vita hogy tiszteletlen.*
|
*Egy darabig még töpreng az elmúlt pár perc eseményein...és szívébe hirtelen megkönnyebülés hasít. Igen, tulajdonképpen akár hálás is lehetne Moonnak. A fejhajtás jelzés volt, jelzés a többieknek is. Ezzel nemcsak a vitát zárta le, de meghagyta Kineko méltóságát is, legalábbis a hímek előtt. Bár magában azért tisztában van vele, hogy a kettejük közötti összecsapás csak ideiglenesen maradt el, mégis megkönnyebülést érez, felsóhajt, és tekintete várakozóan Hitatsura vándorol.*
|
*Csak áll, felvont ínnyel Moon előtt, fejében kavarognak és ide-oda csaponganak a gondolatok. Nyelvén van a válasz minden egyes mondatra, de mikor a nőstény fejet hajt, döbbenetében még vicsorogni is elfelejt. Halántékában továbbra is süketítően dübörög a pulzusa, csak úgy áramlik szét testében az adrenalin...Elnéz a távozó Moon után, izmai még mindig pattanásig feszülnek, bármelyik pillanatban kész lenne rá,hogy beérje, és elé vágjon. De nem mozdul. Még nincs itt az ideje... Bár hatalmas a késztetés, hogy anyja és nem utolsó sorban a hímek előtt bizonyítsa, hogy valóban méltán ő az Örökös, de önmagának be kell, hogy vallja...még nem érkezett el az ideje. Soha nem harcolt farkassal, vándorlásai során egyetlen egyszer keveredett egy idegen falka területére, akkor is megúszta gond nélkül, a hímek úgy sompolyogtak utána, mint a tüzelő szukák után a kiéhezett korcsok. De egy másik, vele majdnem egyidős, hasonló adottságú nősténnyel bizony gondja is akadna. Abba a szégyenbe pedig belepusztulna, ha veszítene. Nem érett meg rá lelkileg. Megrázza a fejét, próbálja kirekeszteni a gondolatokat, és bár még mindig úgy érzi, Moon hibát követett el, hogy vele szemben helyezkedett el, és úgy kelt egy idegen védelmére....ereiből lassan kiáramlik a düh, lassan visszanyeri önuralmát...és félve pislog az anyja felé. Nem tudja pontosan, hogy helyes-e amit tett, hogy mit fog Mikoto vagy éppen Hitatsu gondolni róla. Talán majd gyávának tartják, vagy megfutamodásnak vélik, hogy hagyta a másikat elmenni....De ez már úgyis mindegy. *
|
*Leheveredik. Mikoto szavai elreppennek füle mellett, hisz őt nem kérdezte, felesleges odafigyelnie rá..már a nyelvén van egyfajta visszaszólás neki, de ügyesen le is nyeli. Neko szavai viszont arra késztetik, hogy felálljon. Kirázza bundájából a koszt, felhúzza ínyeit. Nem támadna. Nem bizony, soha..Nekora legalábbis. A 3 hónap is 3 hónap, akárki akármit tesz. 3 hónap alatt sikerült felnőnie lelkileg. Legalábbis eddig ezt hitte. Talán ha igazán felnőtt lenne, már rég elkerülte volna ezt a vitát. Sosem volt semmi baja az örökössel, de ez most kezd nagyon borulni oldalra.. A többi kijelentésre talán még rá is bólintana, de Shirot és a legyeskedést nem fogja annyiban hagyni. Érzi, hogy a Vezér is itt van, a szavait is hallja. Hátrapillant, majd vissza Nekora* Megjegyzem, hogy semmi bajom sem volt veled. Semmi az ég világon.. Te küldtél felém mindig ellenségeskedést, nem pedig én. Elhiszem, hogy miken mentél keresztül. Dühlevezető vagyok? Hát csak tessék! Higyj, amit csak szeretnél. Nem rám tartozik. Ha neked ez az igazság, hát legyen. Nincs szükségem arra, hogy kivívjam a tiszteleted. Ha ennyire tartasz, hát ennyire. Jelen pillanatban, és még jó ideig nem fog érdekelni se a te véleményed, se senkié. Azt hiszed az én életem csupa mese volt? Bár..ha jobban belegondolok..te sem adtál okot NEKEM, hogy tiszteljelek. A Vezér lánya vagy, de ezen kívül nem csináltál SEMMIT sem. *Vet egy futó pillantást Hitára, végül lesüti szemeit. Végülis saját magának sincs joga az ilyen viselkedéshez, még ha helyesnek és igaznak is tartja a véleményét. Azt pedig végleg nem szeretné, hogy Neko neki essen, hisz akkor védekezni kellene. Támadást hárítani pedig nem lehet szép szóval. Mély levegőt vesz, s lehetőleg megelőzve a nőstény szavait, vagy mozdulatait fejet hajt. Nem túl mélyen, de érthető jel. Attól, hogy Alvezér, nincs joga így beszélni a vezér lányával. Ha van is..nem most.. igen..most nem.. * Bocsánat, hogy szerény véleményemmel fárasztottalak. Engedelmeddel, most távoznék *Éberen hegyezi füleit, és ha Neko még nem kopasztotta meg, hátrál pár lépést, majd megfordulva elindul a patak mentén. Elhaladva Shiro mellett küld felé egy tisztelettudó biccentésfélét, és tovább halad. Más esetben meg..majd kiderül.*
 |
*Puha léptekkel közelít, majd megáll a fák közé húzódva, fekete bundája segítségével elrejtve magát. Sárga szeme megvillan a két idegen hím láttán, de vár. Szemtanúja annak, ami a két nőstény között lefolyik, egy pillanatra felvonja ínyét, nem igazán kedveli a falkán belüli összezördüléseket... Kilépdel a fák közül, majd nyugodtan, mintha észre sem vette volna őket lehajol inni. Néhány korty után felemeli fejét, büszke, tiszteletet parancsoló tartással méri végig a jelenlevőket*Üdvözletem...*morogja, de aztán a parton leülve várja, hogy miként folytatódik a "harc". Nem tesz rendet. Most nem. Itt az ideje, hogy Neko kiharcolja magának azt a helyet, melyet születésével nyert el. Ha képtelen legyőzni az Alvezért, akkor még nem érdemli meg... És tanítani fogja. Ha legyőzi, akkor helyreáll a rend. Mindkettejüket nagyon szereti, de tudja, hogy van amiben nem tehet igazságot*Nektek kell helyrehoznotok a ranglétrát...*szólal meg jelentőségteljes pillantással, de azért felkészül arra, hogy ha szükséges teljes erejével közbelépjen. Sárga szemei ide-oda járnak, vet egy-egy pillantást a két idegenre is jelezve, hogy most jobban teszik, ha ők sem avatkoznak közbe*
|
*Szemei tágra nyílnak ismét ahogy a két nőstény vitatkozik egymással.Nem gondolta volna hogy az aki meg akarta menteni az a Falka alvezére,ez meg se fordult a fejében.*~Valyon ehez a falkához csatlakozott Sora?~*Gondolataiban elmélyedve kizárva a külvilágot.Földön feküdve merengett piti kis dolgain hogy valyon melyik falkába csatlakozhatott utazótársa.Nem hallott semmit csak a fejében döngicsélő gondolat foszlányokat,de azokat is próbálta elnyomni.Fejét két elülső lábára fektette és csak annyit tudott tenni hogy figyel a többi farkasra mert ha harcra kerülne a sor akkor éber legyen.Füleit próbálta hegyezni a fiatal hím nem sok sikerel.Gondolatait összeszedve visszatért a valós életbe és ismét arra tudott koncentrálni ami előtte zajlik és nem arra ami a szörnyű multjában történt.*
|
*Hagyja, hogy Mikoto végigmondja a magáét, bár már régen elborult az agya. Tovább vicsorog, és tesz két lépést Moon felé. Nem azért volt belőle elege, mert villogott volna vele, hogy ő az alvezér, egyszerűen túl sok sérelem gyülemlett fel benne, és muszáj volt végre levezetnie...Moon eléállása csak olaj volt a már amúgy is égő tűzre* Mielőtt megszülettem volna? Na ne viccelj.. van vagy 3 hónap korkülönbség közöttünk.. és ha emlékezetem nem csal, a te anyád Kiara, és a legjobb barátnőd meg Tia volt, aki távozott a hegyekbe a lovagjával...szóval nem olyan régen legyeskedsz csak az ÉN anyám körül. Ahhoz meg, hogy miért mentem el, ugyan közöd nincs, de nagyon jól tudod... hogy miért volt. Úgyhogy részemről te még mindig csak egy falkatag vagy a sok közül, ha kivívod a tiszteletem, foglak tisztelni...addig viszont.. ne szólj bele, hogy melyik idegennel mi dolgom. Főleg úgy, hogy fogalmad sincs az előzményekről. Ráadásul...ha már azért jöttél, hogy ne ugorjuk egymás torkának, talán nem velem szemben kéne állnod. Ha nem vennéd észre, én vagyok az, aki a falkának tagja... Mikotoért pedig kezeskedem, igaz ugyan, hogy még nem találkozott anyámmal, de ő VELEM van...
|
*Ínyét felhúzza kicsit, de nem akar bajt.* -TE.. az öcsémről beszélsz... őt megöltétek.. halottról jót vagy semmit... én az ő anyjával nem találkoztam még.. de ha.. nem is tudod ki vagyok de már elítélsz.. nem csodálom hogy ő is így végezte... nem ártottam neked soha de zavar hogy ittvagyok? tudtommal ő a falkavezér lánya. .vele vagyo kitt az engedélyével.. ha úgytetszi ka felügyelete alatt.. talán valami kivetnivalód van bennem? vagy vétettem a törvényeitek ellen?-
|
[Pótlás]
*Ücsörög tehát, kicsit távol a csapattól, hogy véletlenül se szedhessék le a fejét azért, mert útban van. Ekkor esik le neki Hita kérdése, aki kimászott mögüle. Hát ilyet..ő megvédi, erre eltuszkolja a segítséget* Csak úgy..vendégszerető vagyok kölyökkorom óta.. *S mennyire igaz. Tehát akkor nyugisan ücsörög, miután a lehető legfinomabban beszólt Nekonak, és várja, mikor harapják át a torkát. Uff.*
|
*Neko kitörésére számított. És hát..igaza van. Egyrészt! Ne feledkezzünk meg a másik részről! Kihúzza magát. Sosem villogott azzal, hogy ő Alvezér. Sohasem. Régebbi pimasz modora megváltozott nagyjából, de mostanában neki ennyi elég volt..elég volt a világból, elég volt mindenkiből.. igen, érezte, hogy az Örökös ilyen viselkedést fog mutatni felé, hisz nem is várt mást. Türelmesen ácsorog, a fejéhez vágott szavakat egy ideig rágcsálja, mielőtt visszavágna* Először is, Neko. A Vezér nem véletlenül tett alvezérré engem. Vele voltam mindig, és mindenkor. Úgy, ahogy ő is velem. Anyámként tisztelem, ő pedig lányaként szeret. Velem volt jóban és rosszban, mint ahogy én is mellette virrasztottam, mikor beteg volt. Akkor is, mikor még meg sem születtél. Nem tudom, merre jártál, nem is tartozik rám, de akkor is vele voltam, védtem, őt és a falkát, amikor neked világot látni volt kedved. Ezért kérlek, ha egy szőrszálnyit is, de adj nekem a tiszteletből. Másodszor. Nem merészeltem eléd állni, csak gondoltam megakadályozom azt, hogy egymás torkának essetek. Tudod, hogy a gyilkolászás nem megoldás. Harmadszor pedig..te papolsz arról, hogy merek kiállni egy idegen mellett? *Tekintete Mikotora vándorol, de szavai továbbra is az Örökösnek szólnak* Tudtommal ez a hím nem éppen volt tisztelettudó édesanyáddal szemben, és tudtommal semmi keresnivalója nincs itt. Legalábbis Shiro nem mondta, hogy befogadta volna közénk, az új tagok híre pedig gyorsan terjed.. megeshet, hogy tévedek, de mint látod, nem vicsorgással téptem le a fejed. Ám ahogy óhajtod, nem szólok bele, Kineko.. *Biccentésfélét produkál, s félrelép, el a nőstény útjából. A pataknál ácsorgóra ügyet sem vet, kényelmesen leül a fűbe..*
|
*Moon érkezésére felkapja a fejét. De arra már álmában sem mert gondolni, hogy a nőstény szembeszáll vele, és egy idegen elé áll, aki az anyja területén pofátlankodni merészel. Szemeiben mérhetetlen düh csillan. Vicsorogni kezd, a sok-sok hónap óta felhalmozódott féltékenység, elkeseredettség most mind kiütközik, nem tudja tűrtőztetni tovább magát* Hogy merészeled, Moon? Csak azért, mert az anyám alvezérnek tett meg, ne merj elém állni! Főleg nem akkor, mikor egy idegen szemtelenkedik, miközben anyám erdejének földjét tapossa... *Agyarai kivillannak, orrát ráncolva vicsorog,mancsai és testének izmai megfeszülnek, jelezve, hogy bármelyik pillanatban a másik nőstény torkának ugrana*
|
[1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
