|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:24 - |
Séta a fák között, mely minden helyet körbevesz... Madarak zenebonája, zsákmány léptei... Nyugodt egyedüllét vagy kellemes beszélgetések helyszíne ez
|
[3397-3378] [3377-3358] [3357-3338] [3337-3318] [3317-3298] [3297-3278] [3277-3258] [3257-3238] [3237-3218] [3217-3198] [3197-3178] [3177-3158] [3157-3138] [3137-3118] [3117-3098] [3097-3078] [3077-3058] [3057-3038] [3037-3018] [3017-2998] [2997-2978] [2977-2958] [2957-2938] [2937-2918] [2917-2898] [2897-2878] [2877-2858] [2857-2838] [2837-2818] [2817-2798] [2797-2778] [2777-2758] [2757-2738] [2737-2718] [2717-2698] [2697-2678] [2677-2658] [2657-2638] [2637-2618] [2617-2598] [2597-2578] [2577-2558] [2557-2538] [2537-2518] [2517-2498] [2497-2478] [2477-2458] [2457-2438] [Korábbi]
*Lyv egy kicsit megtántorodik saját ütésétől, de sokszor buksizták már őt is le és kemény lett a feje a sok ütéstől. Megfordult a tengelye körül, és a bernáthegyi felé ugrott, megpróbálta úgy elkapni a kutya hátsó lábát, hogy Spiritet ne érje el, majd a következő pillanatban arrébb is ugrott, hogy ha a kutya hátrakapna, ne érje el.*
|
KM: *A kutyát telibetalálja Lyvera lefejelése, és nyüszítve sodródik odébb, neki egy fának. Tántorogva, acsarkodva áll fel és vicsorog Lyvre. Eközben a másik kutya Lyvre akar vetődni, de hamar a földön találja magát hátán Spirittel.Vicsorogva próbál szabadulni, de ekkor valami hideget érez a nyakában, majd hall egy roppanást.Megremeg a teste,majd kiszáll belőle a lélek. De ugyanekkor hátulról Spiritre veti magát egy hatalmas Bernáthegyi és megpróbálja megsebezni Spiritet. Démon sikeresen beleharap a kutya lábába és el is töri.Az nyüszítve tépi ki lábát Démon fogai közül és szökken hátrébb. De rögtön a másik 2 kutya rohan Démon felé...*
Démon: *Eszét vesztve vicsorogva haggya, hogy meneküljön a dög. Mikor hátrafordul elkerekedik a szeme, majd vicsorogva ő is rohanni kezd a két kutya felé, ami talán furcsa reagálás lehet...megpróbál köztük átvágni, úgy, hogy fogával mindkettő oldalán mély sebet ejtsen, és rohanhasson vadász felé.*
|
*A vadász mikor nekivetette a csonka kart ezseveszetten tépdesni kezdte. Aztán az agya újra lehült és látta hogy nem a vadászt tépegeti. Nyugodtan feláll és így szól vigyorogva*Cska ennyi tellik tőled? Te szörny*Szemében újra gyűlölet tüze lobogott. Mikor meglátja a két kutyát arrébbugrik. Amikor látja hogy Lyvre támadnak szinte reflexből rávetődik az egyikre és fogaival nyakát célozza meg ami végzetes seb lehet a kutyának*Ti rühes korcsok! Emellett a gyámoltalan beképzelt nyeszlett fajankóval vagytok! Ti az állatok szégyenei! nem is tudtok vadfászni csak nyámnyila szőrgombolyagok vagytok!*Mondja gúnyos rágalommal*
|
*Lyv teljes nyugalommal nézi a küzdelmet, ahogy Spirit és Démon nekiugranak az embernek. Ha ereje teljében lenne ő is így cselekedett volna. Hideg futott végig rajta, az ordítás hallattan és érezte, hogy valami történni fog. Támadó pozícióba helyezkedett. Amikor a két kutya elékerült, lábai előrelökték, és fejével lefejelte az egyik kutyát, ha az nem ugrott arrébb, majd továbbugorva, a másik torkának vetődött.*
|
KM: *Vadász még épp időben veszi észre Démont, és könyökével, mielőtt a farkas elérné a hasát, nagyot sózott a farkas lapockájára. De Spirittel nem volt ekkora szerencséje. Csonka kezét dobja a farkas elé, hogy ezt kapja el, és ne a nyakát. Ordít, mint egy őrült, hogy hevítse, buzdítsa magát. Ordítására 5 kutya ugrik ki a bokorból, melyek Spirit és Démon felé vetik magukat, majd még 2 is előjön, ami átkutatja a környéket. Teljesen váratlanul éri őket, hogy belebotlanak Lyverába. Mindkettő acsarkodva ugrik neki a nősténynek.*
Démon: *Ahogy a könyök belevágódik a lapockájába, próbálja elfolytani nyüszítését, de egy elfolytott kis nyüsszentés mégis kicsúszik a száján. Nagyot nyekken a földön, és épp időben gurul tovább két kutya elől, bele a harmadikba. Mielőtt a kutya haraphatna, fogait megpróbálja belevájni a dög lábába, és eltörni a csontot benne.*
|
//Ezeregyszáz bocs Lyv!!!!!!! Rossz kép//
|
*Démonra mered mozdulatlanul. nem éát semmiféle vadászt de érezte jelenlétét. Egyszer csak mikor a bozót mögül kilépett az ember, morogni kezdett s szemében düh égett. Nem érdekelte semmi más csak a bosszú. Felvonja ínyét és a vadász szemébe néz. Az ember zöld szemének nézésében úgy elmélyedt hogy egyik pillanatról a másikra eltűnt a külvilág és csak a régi emlékeket látta. Az egyik percben még kölyökként látta magukat vidáman játszva..Aztán felvetődött apja lakja akivel vadászni indult s akkor a hatalmas tűz fénye elevenedett meg s az kidűtött egy fát...Az épgő fa apjára zuhan és Spirit mindenhol keserves könyörgést és szenvedés érzett....A másik kép már a barlangba játszódott le mikor újra megtalálta testvérét. Szívébe újra az a végtelen öröm költözött....és utána (hiába nem látta bátyja halálát) lelki szemei a tóhoz mentek aztán jött az a gyilkos lövés......A farkas újra visszatért a való világba s ahol Darkot is eltalálták ott szörnyű fájdalmat érzett. Mikor újra a vdászra nézett szemeiből a fájdalom és bosszú tüzelt. Lelkét teljesen átjárta ez a két érzés és hatalmas erővel ruházta fel. Mint ha az 9rdög maga költözött volna belé*Te gyilkos!*Mondja keserűen*Te és a fajtád meglakoltok ezért.....kezdődjék akkor hát a harc*Egy lépést előreléb majd folytatja*ma este meghal valamelyikünk!......Ha te leszel az lelked örörök pokol tüzében fog égni s ha esetleg.......*Monja hangjába félelemmel*Valamelyikünk az téged és fajtádat fentről az égből örök átokkal sújtja*Ráugrik az emberre és könyörtelenül meg próbálja harapni nyakát......*
|
*Megállt és nézte a Vadászt. Az ember körül valamilyen aura lebegett. Nem értette miért látja azt a fényes kék felhőt körülötte és ez teljesen megzavarta. Szemei Démonra tévedtek. Körülötte vörös felhő keringett. Ekkor Spirit ugrott oda Démon mellé, akinek zöld felhője vörösessé kezdett válni. Bal szemében egy sárga csillag csillan fel és mint egy harmadik szem, belelát, a vadász fejébe. Látja a síró férfit, aki eg halott gyermeket ölelget, és fogadkozik. A fogadalmat már nem értette, mert a szem már Démon múltja egy részletébe vitte, szeme elé került a halott falkák képe, és a Démonban lévő akkori szomorúság és düh. Majd Spirit fajdalma vezérelte. Egy ismeretlen fekete farkas tűnt fel előtte. Legalábbis Dark neki ismeretlen volt. Látta a holt fekete farkast, bár Spirit nem volt akkor képben, de a fájdalom őt is átjárta. Egy újabb villanás hozta vissza a jelenbe. Szemét összeszorította fejét a föld felé fordította. Egy érzés lett rajta urrá. Érezte mindannyiuk fájdalmát. Az aurájuk is ezt tükrözte. Kezdte érteni. Feltekintett és újra csak simán látta a három alakot. Megrázta fejét, majd morgás tört fel belőle.~Én aztán nem tépetem szét magamat amiatt a mufurc miatt.~ háborgott magában. Viszont szíve most kétfelé húzta, ha Démon megsérül az nem sűrűn érdekli, de ha Spiritet elveszíti... Letette hátsóját és a bokor mögül figyelte az eseményeket. Ha Spirit bajbakerül meglepetést okozva a vadásznak, majd előugrik. De addig nem pazarolja az erejét. Inkább vár. Csendben. Megfontoltan. Ami egyáltalán nem jellemző rá*
|
*Démon fél fülét Spirit felé fordítja. Ránéz,majd mereven előre.Orrát megmozgatja. Nyilván szagot fogott. Torkábaól mély morgás tör fel. Szőre felborzolódik, farka égne mered. Csakúgy villámlik a szeme a dühtől! (vagy félelemtől?). Ágrecsegés. A a bozótos mögül kilép egy sebhelyes arcú, magas, vigyorgó férfi.*
V.: Igeeen, én elvettem a falkád, a kedvesed, a testvéred! Te meg elvetted a fél szemem...*lerántja az ember a kötést bal szeméről, megmutatva a tátongó lukat, és az ernyedt szemhélyat.*...elvetted a fél kezem...*felmutatja bal kezét, ahol csuklóstul hiányzik a kéz*..és elvetted a kutyáimat..és ezért megfizetsz! De milyen különös is a sors! Eddig háromszor futottam össze veled, és új barátaiddal...mindig máshol...hát most a kör bezárul? Három a magyar igazság, és egy a ráadás! Hát lássuk, ki győz? *Eldobja vállán levő puskáját, és tőrt ragad mindkét kezében. Démon majd megvész a haragtól, szakadatlanul morog. Izmait megfeszítve néz farkasszemet az ember és ő. Majd Démon megugrik az ember felé....
....és megezdődik a mindent eldöntő harc....*
|
*Spirit lassan járkál mert tudja hogy párja sérülései miatt nem tud gyorsan jönni. A nyugalmárt viszont megzavarja az ordítás*VADÁSZ? Hol? Mi?*Szemében a düh fénye ragyog mely elönti eggész testét~Csak várj! Holnap már az angyalokbnál fogsz ébredni~Őrülten fut a hang irányába míg megpillantja Démont *Mi történt????*Kérdi most kétségbeesetten a hímet*
|
*Ügetése egyre lassul. Kishíjján lihegés tör elő belőle, de nem ereszti szabadjára, nem akar gyengének látszódni. Viszont a futás valahogy segített neki abban, hogy sebei fájdalma bizsergéssé váljon és ne figyeljen rá annyira. Megállt az egyik bokor mögött és hátranézett Spirit után, hogy a hím követte e, hisz még a barlangnál elévágott.*
|
*Komoly tekintettel, vicsorogva halad a fák között. Idegei pattanásig feszültek. Szemében elszántság és vad gyűlölet tükröződik. Egy olyan részen, ahol a fák nem olyan sűrűek megáll, fejét felemeli és ordítozni kezd.* Vadász! Elvetted a falkám! Elvetted a kedvesem! Elvetted a fiam! Elvetted az öcsém! És én most elveszem az életed! Gyere ide vadász! Hol vagy? Hallasz engem? Vadász! *Tele torokból üvöltött. Szavai tisztán hallatszottak, akár még a barlangnál is. Végtelen düh és keserűség árad e szavakból. Érződik belőle a bosszúvágy. * VADÁÁSZ! *Üvölti, hogy beleremeg az erdő csendje. Majd folyamatosan ordibálni kezdi ezt a nevet, üvöltése megborzongat minden fület.*
|
*Figyeli Agyar mozdulatait. De mikor az előkap egy állatot, felvisít* Ő az!! Ő az!! Keress még ilyet!!! Ha találtál, gyere utánnam! *Ezzel fogai közé kapja a mocsingolt állatféleséget, és már száguld is a barlang felé. Reméli még időben..Befut egyenesen Shirohoz. Ledobja elé az állatkát és levegőért kapkodva leül * Ugye..ez..az? Mondd..hogy..igen..ha ez nem segít..éhn.. *Kifulladva odabújik Shirohoz. Már nem akar beszélni, csak figyeli a vezért. Néha a barlang bejáratára pisloghátha befut Agyar is..*
|
*Kirángatódik a bokorból, kapkodja a fejét.*Lüke... Tisztás... Állat!*ismétli eltökélten, de így sem jó. A pofonra ismét bekancsít, majd kiráza a fejét. ~Szedd össze magaaad~sipítja gondolatban végső kétségbeesésében*Állat... Ehető...*Keress. Na ez egy jó szó. Az egyik felének ösztönei diktálni kezdenek egy parancsot. Keress...Keress... ~De a mi a frászt?~ Azé lenyomja orrát a földre és menni kezd utána. Mint a kis porszívő szépen rátapanak a levélkék, de nem férnek át a lyukon. Ennek hála egész kis levélcsomó gyűlik össze a fején, mire az egész együttes eltűnik.*Azt hiszem megvan...*hallatszik ki valahonnét a nyaka környékéről a föld alól. Nehézkesen kiráncigálja a fejét, majd kiköpi azt az izét, ami a fogai közé ragadt*Szóval mit keresünk?*Moonnak annál több emléket jelenthet az a kis köpött mócsing..*
|
*Agyarra pillant, ki kezd dilisebb lenni még saját magánál is. Grabancon ragadja, erőt gyűjt és megpróbálja kihúzni a bokor fogságából hogy ő is lássa a tisztást* Térj már észhez..lüke..itt van a tisztás! Már csak egy állatot kell találni.. ami ehető..és hasonlít ahhoz, mint amit én ettem úgy 6 hónapja.. *Meghuzigálja Agyar füleit, talán fel is pofozza mancsaival ha az gyorsan nem eszmél fel..* De egyedül nem megyek sokra.. *Ismét körbe néz a tájon. Lehunyja szemeit és próbál kihozni valamit..Emlékezik..* A földbe épített odúja volt.. Azthiszem.. Talán föld alatt élő állat lehetett.. Neked jó a szaglásod, keress! *Elpillant izgatottan a barlang felé. Felsóhajt*
|
*Áll ott mint a... Kezd beletörődni abba, hogy semmit se ért. Sőt. Néz. Hallgatózik. Bámul. Bambul. Ácsorog. Vár. Leteszi a fenekét vissza. Ugrik egyet ijedtében, mikor mélázásából felordítja Moon vonítása, majd üvöltözése. Elnéz a barlang felé. Biztos álmodik. Farkon kéne harapnia magát, hátha felébred. Odakap, de a farka elillan előle. Körbe-körberohangászva próbálja elérni a farkát, majd végre... Végre sikerül!*Megvagy*motyogja teli szájjal, így időközben lemarad Moon szavairól. Csodálkozva körbenéz*Szépség...*motyogja halkan, tétován*Szépség merre vagy?*Utoljára a bokorban látta... A bokor néma. Beledugja a fejét*Szépség...*Kihúzza a fejét*Atyaég... Szépség belefulladt a bokorba!*Fel se fogja, amit mond... Enyhén szólva elvesztette az eszét valamerre... Talána a fa volt. Végül ráugrik a bokorra*Neszeee... Ezt Szépségé...*Nya. Megvan Szépség. A bokron fekve bámul a nőstény felé. Látszik rajta, hogy meg van zavarodva...*
|
Hogy mi kell? Honnan tudjam hogy mi kell? 6 hónapja ettem belőle!!! 6!!!! *Ordítja le már szokássá válva Agyar pofiját. Elkeseredetten dől neki az egyik közeli fa érdes törzsének. De már annyira ideges, hogy elvéti, s a fa mellett elhelyezkedő kopár, de mégis igen sűrü bokorba zuhan mely képes elrejteni egy kisebb farkast. A nőstény pedig nem a méretéről híres.. Hangos áu; szisz; íííí; s eféle jajjgatások jutnak el a hím füléig, de a nőstény sehol. A sűrű bokorréteg mögül hirtelen megszűnnek a jajgatások. Egy ideig csak néma csönd, majd egy szívböl jövő, boldog, felszabadult vonítás rezegteti meg a levéltelen, kopaszodó fákat. A vonítás még talán a hegyi falka tagjait is megrezzenítik. A vonítás után hatásszünet, majd ordítás, melyet még Shiro is hallhat* MEEEGGGGGVAAAN!!! *Újjongva ugrál a bokor mögött elhelyezkedő kisebb tisztáson. Bundáját több felé felsértették az ágak, de ez sem ronthatja el örömét* Telljesen emlékszem rá! A bokrok..fák..tisztás..várjunk csak..! *A nőstény hangja egyre elkeseredettebb* Bokrok..fák..tisztás.. *Néma csönd. Még az apróbb bogarak zümmögését is elhozza erre a szél, de a bokor túloldaláról csak halk suttogás jön* Nem ez az.. *Ágcsörömpölésekel, szisszegések, mintha Moon elindulna visszafelé. S újjab megszokott csönd. Aztán halk tanakodás* Várjunk..fák..bokrok..tisztás.. EZ AAAZ! AGYAAAR! Gyere!! *Hangja már nevetve cseng, mely talán bizalommal töltheti el a hímet. Bár ha Agyar végig hallotta Moon összes szavát, akkor is megeshet, hogy már az elején elvesztette a fonalat..*
|
*Rákancsít Moonra, majd megrázogatja a fejét. Felvonja a szemöldökét. Kár, hogy ő nem látja az emlékeket. Leteszi a fenekét.*Őőő...*Ezután a nagyon értelmes mondat után befogja. És még azon gondolkodott, hogy lesz-e kölyke... Bah... Méghogy duplaennyit gondot a nyakába vegyen. Teh is fenetudja merre csavarog... Na csak kerüljön a szeme elé. Helyreteszi. Így kikészíteni pótaput. Kezd túlfeszülni az a határ, ameddig idegei működőképesnek mondhatóak. Kezdi feladni. Mikor Moon szimatolni kezd, akkor ő is. Neki azért mégiscsak jobb szaglása van...*Egyáltalán mit keresünk?!*csattan fel hirtelen, hangja ijesztően élesre sikerül... Látszik, hogy ideges. Legalább annyira, mint Moon...*Nem.. Nem.. Ne-ne-ne-ne...*Újabb értelmes szóáradat, melynek se füle se farka. Orrát a földre nyomva kezd el körbe-körbe szaladgálni, majd felkapja a fejét. Orrcimpája finoman megremeg,de a vége fejrázás lesz.*Fogalmam sincs, mi kell...*motyogja megremegő hangon, ha nem hím lenne, már rég sírna a tehetetlenségtől... De hímnek sikeredett. Hát ahhoz méltán folytatja a körözést. Mint egy jó nyomozókutya... Az apukája is az volt.*
|
*Mint a szélvész rohan ki a barlangból, de még ezt a gyorsan tűnő száguldását is felülmúlja Agyar. Már csak anynit lát, hogy kocc..Mondaná, hogy fa!-de már elkésett.. Nevetésre most nincs ideje. Még kölyök volt..de tisztán emlékszik. Az előtt volt, mielőtt találkozott Joshal, hogy megnézze anyja sebét. De oly régen volt már az..Halvány fogalma sincs, Shiro merre vezette őt. Egyszer hallott valamit..Talán az segít..Lehunyja szemeit, és elindul, hogy ne a megtéveszthető szeme, hanem a gondolatai vezessék. Minek következménye az lesz, mint Agyarnak: kocc..*A fene..hogyan találjak meg egy állatot akit legutoljára 6 hónapja láttam??? *Kétségbeesetten dugja orrát a földhöz és mélyen beszippantja a sok port, hátha ezzel előrébb jut..*
|
*Fut, rohan, ahogy csak a lába bírja. Egyenesen vissza a hiúzok földjére. ~ez meleg volt! Ha nem adják fel, valószínűleg szemrevaló bundácskám korántsem lenne ilyen szemrevaló. A vendégszeretetükön még van mit csiszolni~ Lihegve száguld, teste megnyúlik, hátsó lábai megelőzik a melsőket....úgy érzi mintha repülne. :)*
|
[3397-3378] [3377-3358] [3357-3338] [3337-3318] [3317-3298] [3297-3278] [3277-3258] [3257-3238] [3237-3218] [3217-3198] [3197-3178] [3177-3158] [3157-3138] [3137-3118] [3117-3098] [3097-3078] [3077-3058] [3057-3038] [3037-3018] [3017-2998] [2997-2978] [2977-2958] [2957-2938] [2937-2918] [2917-2898] [2897-2878] [2877-2858] [2857-2838] [2837-2818] [2817-2798] [2797-2778] [2777-2758] [2757-2738] [2737-2718] [2717-2698] [2697-2678] [2677-2658] [2657-2638] [2637-2618] [2617-2598] [2597-2578] [2577-2558] [2557-2538] [2537-2518] [2517-2498] [2497-2478] [2477-2458] [2457-2438] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
