|
Témaindító hozzászólás
|
2005.09.13. 19:35 - |
Az Árnyas rengeteg égig érő fenyőfái közé alig férkőzhet be a napfény. Ideális terep a vadászatra, de zsákmányban nem bővelkedik, csak pockok és mókusok tévednek errefelé.
|
[896-877] [876-857] [856-837] [836-817] [816-797] [796-777] [776-757] [756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
*Nem ment végül a hiúzokhoz... Más dolga van. Kissé beleborzong a gondolatba, de ha egyszer... A tervnek vége. Nincs már esély se rá, hisz az eredmény Wolf és Buck között... Így viszont kénytelen maga végezni a piszkos munkát. Az angyali démon nem hagyja életben áldozatait... Nemhiába nevezik Fekete özvegynek is... Orra finoman jár, ahogy keresi a szagokat... Azonban ösztönei jeleznek először... ~Megvagy hát...~ Ezüstös bundáján végigszalad a fény, ahogy elsiet Buck felé, majd előtte bukkan fel ismét a fák irányából...*
|
*Itt már nyugodtabban lépked. Itt nem érzi a veszélyt a hiúzoiktól. Csak lassan lépked a sűrű fák között...*
|
*Hirtelen megérez valamit. Ijedrten tartja fel fejét a levegőbe. A szag tisztán kivehető. Buck megborzong... Hiúzokat érez. De a múltkori két hiúz szagához, most egy harmadik is csatlakozott. Nem habozott sokat. A szag után eredt ami az ösvényhez vezetett. Nem is gondolt arra, hogy egyedül széttépik a hiúzok. Még nem tudta, hogy a harmadik kölyök-e, vagy felnőtt, de csak ügetett a szag felé.*
|
DarkMoon orrát földhöz tartva keres tovább. Egyszer megütötte az orrát Buck szaga. Felemelte fejét, és szétnézett. De meg nem látta Buckot. De mivel a nyom friss volt, gondolta, nagyobb baja biztos nincs, azzal elügetett hátha talál valakit.*
|
*Odúja előtt feküdt, és sérült lábát nyaldosta. Látta DarkMoont, de nem érdekelte különösebben. Szertte ezt a helyet. Itt saját odúja van, amit nem találhat megsenki, csak ő, mert mikor elhagyja a közeli fadarabot mindig a bejárat elé gurítja, és lefedi levelekkel, hogy más ne tudjon behatolni oda. Az ódú pedig tele van mindenféle farkas szagával, és nincs nyugalom. Ezért sokkal jobban szeret egyedül aludni saját odújában...*
|
*DarkMoon elfutott a lavina elől. Igaz rendesen kifáradt. Nyelvét kiöltve kereste Buck-ot. Utálta ugyan, de mégiscsak egy falkába tartóznak. Csak meg akarta kérdezni, hogy jól van-e, bár olyan nagyon nem érdekelte. Csillagért viszont aggódott. Vajon túlélte-e. Nem tudta, csak remélte.*
|
*Szomorúan sétált. Még érezte itt Csillag szagát, amikor a hegy felé mentek. Mérgesen és szomorún sétál, amíg el nem éri saját maga kiásott kis vackát, amiben alszik. Nem akar a barlangban aludni a többi farkassal, főleg nem Shadowval. Itt mindig meleg volt, hisz mélyen a föld alatt volt a kis lyuk. Lefeküdt elé. A nap sütött, és a nap fénye átszűrődött a fák lombain. Kellemes volt az idő, de Buck nem érezte jól magát...*
|
*Csillag után bandukolva megy a hegytetőre...*
|
*Elgondolkodik*Hát az rossz...de mi nőstények ilyenek vagyunk*Elindula csúcs felé*Na gyere....*Mosolyog kedvesen*
|
Daemia még nem akar elfogadni. Csak játszadozik velem...* Sóhajt szomorúan.* Rendben, felmehetünk a hegytetőre...
|
Látom a szerelem átjár ízig vérig Buck*Mosolyog*Nagyon kedves nősténylek látszik...Együtt vagytok már?*Vigyorog*Nem jösz a csúcsra?Az a kedvenc helyem....
|
Persze Sarkcsillag.* Kedveli Sarkcsillagot, hisz talán ő az egyetlen nőstény itt, aki tán nem utálja annyira. Nagyon szomorú, hogy Daemiával nem lehet együtt. Minden nap csak rá vágyik. Bundája puhaságára, és ellenállhatatlan pillantására, ami mindig elcsábítja, és magávalhúzza. Nem érdekli, hogy Daemia szinte csak játszadozik vele, és rajta éli ki dühét, de szereti. Nem érdekli, hogy természete mindig változik. De szíve nagyon fáj, hogy nem láthatja minden nap, még akkor se, ha csak játszadozik vele...*
|
*Odamegy Buck mellé*Üdvözöllek Buck *mondja unottan*Élsz még a tegnapi után?
|
*Egyedül vándorol. Szívét nyomja Daemia... Mint mindig...*
|
*Unottan ballag a rengetegbe.Nincs semmi dolga és kedve sincs semmihez.~Minek nekem itt lennem egyáltalán...Nincs semmi dolgom..nincs itt se családom se rangom se semmim...na jó kivéve Bátort de ő is ritka mint a fehér holló....Minek kellett visszajönnöm maradhattam volna az anyáméknál...vagy az erdőben..Itt semmi keresnivalóm~Szomorkodik magában*
|
*Szinte már vakon bandukol. Nincs semmi dolga, semmi feladata... Céltalanul lépked, minden lépésére megreccsen egy alatta heverő száraz gally. Csak a földet nézi... Néha felnéz, mikor egy kis zajt meghall, de sehol senki. Egyedül vándorol, mint mindig. De már kissé unja az egyedüllétet...*
|
*Még mindig mérges magára* ~Hogy gondolhattam ilyen ostobaságot? Az éhség kezd kikészíteni.. Lehet hogy egy bunkó, neveletlen, tiszteletlen hülye dög vagyok, mégsem ennék meg erről a területről semmit! Wolf, Wolf Wolf.. Vigyázz magadra, mielőtt az éhség uralkodni fog fölötted.. Főleg Tia miatt.. Őt kerested egészen eddig.. Miatta keltél át többszáz hegységen, most pedig a biztos halálba küldenéd ha megdézsmálod az ételt? Na azt már nem! Várd ki a sorod öcsi..~ *Beleszagol a levegőbe* ~Na, itt sincs sok különlegesség~ *Egy szökkenéssel továbbmegy*
 |
*Mika látta hogy Risszo utálja ezért visszament a forráshoz*~Olyan beképzelt ez a szuka~
|
*Risszo nem néz oda,csak Darkmoon hűlt helyét szagolgatta...mikor megtalálja mindíg valami fontos dolga lesz és otthagyja őt...aztán meg visszahallja,hogy nem hűséges...~szépen vagyunk
|
*Majd leült egy fa tövében*
|
[896-877] [876-857] [856-837] [836-817] [816-797] [796-777] [776-757] [756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
