|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:20 - |
Kis patak csörgedezik előttesd, a felfelé úszó pisztrángok ki-ki ugranak a víz fölé, hogy aztán visszacsobbanva folytassák útjukat vagy egy farkas gyomrában...:) A patak nem messze esik a barlangtól, a fák között egy keskeny, kijárt ösvény vezet a patak partjára.
|
[1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [Korábbi]
*Lassan legubbasztott a patak mellé...a vize most igen nyugodt volt...látta a tükörképét a csorgó vízben és a szél fújta bundáját...most nyugodtnak és megtörtnek érezte magát...Úgy érezte Neko az egyetlen dolog ami ideköti..de a hozzá fűzött az érzelmek oly nagyok,hogy nem tudná itthagyni...mégis valami csábítja el a messzeségbe,ahol kivárná az időt,hogy egyesüljön a mindenséggel...szemei kialvatlanok,az álmait még mindíg nem tudta megfejteni...a múltját nem tudta értelmezni..
|
*Halkan jár az őszi erdő mélyén.Iszik egy kicsit aztán lefekszik a földre*
|
*Akela a patkhoz megy,mert nagyon megkívánja a pisztrángot. Hát reménykedik hogy megint kiugrik legalább egy pisztráng. Hát teljesül a "vágya" és kiugrik egy.Gyors reflexeivel elkapja és éhes gyomrával felfalja :).Aztán visszabaktat a barlangba*
|
*Az álomnál csak egy valami erősebb a falka összetertó ereje...Ez ébreszti fel Spiritet*Jaj elkések!*Aztán rohant a barlang felé*
|
Gyere...*hozzádörgöli a fejét, majd sietve elindul a barlang felé*Remélem a többiek már bent vannak...
|
*Agyar nevének hallatára újra megbolondul. Szemeiben szerelmes lángok gyulladnak* Nem tudom, azthiszem igen *Hangja tele van álmdozással, reménykedéssel. Megrázza a fejét és kissé elpirul* Tegnap óta nem találkoztam vele
|
*Felemeli fejét, lassan, míg fejében elraktározza a kigondolt elképzeléseket, majd csigalassúsággal bólint...*Igen... Gyertek be, ha elegen összegyűlünk, kezdünk. Jobb, ha bent vagytok és ott várunk... Agyar jön?*kissé megélénkül, Nekohoz baktat, igazítgatni kezdi a bundáját*
|
*Ahogy megpillantja Shirot, feláll, és egy meghajlás félét produkál, bár gondolatai még mindig Agyar körül forognak * Szia Shiro, kezdődik a gyűlés?
|
*Ezernyi gondolat kavarog fejében, nehéz döntéseket kell ma hoznia... De fel kell ráznia végre a falkát, vagy végképp eltunyul az egész nép... Fejben sorolgatja a neveket~Kiara, Moon, Hope, Spirit, Neko, Dark, Akela... És persze Agyar, ha eljön egyáltalán...~Megcsóválja a fejét~Nem kis munka lesz.. No de ezért lettél vezér, Shiro...~Előüget a fák közül, annyira elmélyed gondolataiban, hogy észre sem veszi Nekoékat... A víz fölé hajol és nagy kortyokban nyelni kezdi, bár a hideg víz kissé kissé marja a torkát, mégis jól esik neki... Erőt ad...*
|
Jó jó jó.. *Enged Neko unszolásának* Szóval.. Olyan imádnivalóó.. Ahogy rám tud nézni azzal az édes szemeivel.. És amikor azt mondja szépség.. Na de amikor előbújik belőle a nagyképűség és a lekicsinylőség akkor belefojtanám a vízbe. De hát akkor is olyan ennivaló.. *Néha néha Nekora pislog mosolyogva* Most például, amikor utoljára találkoztunk, azt mondta hogy szeret.. *Szemei felcsillannak utolsó mondatától. Boldog sóhaj tör fel belőle, fejét mancsaira hajtja* Azóta még nem beszéltem vele hogy elmondjam én mit érzek.. Jaaj Neko, a szerelem olyan csodás dolog!
|
*Fülig érő vigyorral nyugtázta a hallottakat. Megcsóválta a farkát, megnyalta az orrát és csillogó szemekkel követelte a beszámolót...* Hogy érted, hogy megvagytok? Naaaaaaaaa...ne legyél már ilyen szégyellős..*mellső tappancsával megérintette Moon vállát és türelmetlenségében vinnyogni kezdett*
|
*Elvigyorodik ahogy tekintete az alvó Darkra téved. Ám amikor Neko Agyarról és róla érdeklődik, arcáról lefagy a mosoly. Fülig elpirulva kezd el dadogni* Ö..ö..ö..megvagyunk.. *Próbálta kerülni Neko tekintetét nehogy mégjobban elpiruljon* Most úgy..megvagyunk.. úgy..megvagyunk..szóval érted: megvagyunk..
|
*Megborzong ahogy Moon bundájából a víz őrá is ráspriccel. Aztán elpirul. Odaint fejével az alvó Darkness felé. * Aham....találkoztunk. De állandóan csavarog....Ééés...te? Hogy vagytok most Agyarral? *kérdezi és szeme huncutul megcsillan. Száját féloldalas mosolyra húzza. *
|
*Pancsikál egy kicsit a vízben. Ugrál ide-oda, jobbra, balra, és ficánkol mint egy hal. Mikor eléggé elfárad, és a kedve is elmegy már az úszástól, kikászálódik a vízből. Kirázza bundájából a sok vizet, és pihenés képpen leheveredik* Találkoztál már Darknessel? *Érdeklődik kíváncsian, miközben Nekora pillant*
|
*Ezeken a szavakon nagyon elcsodálkozott...Méghogy saját falka...Méghogy mindenki neki fog engedelmeskedni....~Kizárt~ Nem mosolygott tovább, inkább csak nézte a fürdőző Moon-t. Még mindig írtózott a víztől. Sőt...rettegett. *
|
*Feláll és nagyót nyújtózik* Te olyan hamar nősz mint a gomba! *Hangja tele van elismeréssel. Szemei végigmérik Nekot és bólogat* Nemsokára megalapíthatod a saját falkád! Gondolj csak bele: Te leszel a vezér. Anyud nyomdokaiba lépsz. Mindenki neked fog engedelmeskedni. Majdnem úgy, mint most *Mondata végén fogta magát, és beleugrott a vízbe*
|
Tél? *Fogalma sem volt róla, mi az, de most ő is ezt mondja. ~Mindegy, csak azért sem kérdezem meg...~Mosolygott és fürkésző tekintetét Moonra vetette. * Igen...tudok róla. Ott leszek. *Sóhajtott, és reménykedni kezdett benne, hogy valamilyen feladat végre neki is jut. Utálta, hogy egész nap más dolga sincs, mint barangolni az erdőben és valahogy elütni az időt...*
|
*Miután szomjúsága lecsillapodott, Neko felé fordult, és leül* Köszönöm, én is remekül vagyok *Hangja nem csengett egészen őszintén, de ez Moonak nem számított* Igen, sajnos egyre hidegebb, hiszen közeledik a tél. Jut eszembe, anyukád ma délutánra gyűlést rendelt el, szerintem jó lenne ha te is ott lennél
|
*Elcsodálkozik Moon gesztusán. Sosem viselkednek vele így a többiek...Furcsa érzés ez. Meghajol előtte valaki, aki ugyan szintén kölyök, dehát...azért idősebb egy kicsit. Elgondolkodik, majd megereszt egy őszinte féloldalas mosolyt. * Köszönöm, jól! És te? Kicsit hideg van mostanában...*hangja nyafogóssá válik, de azért igyekszik uralkodni magán*
|
*Éppen a sziklák felé lopakodik sietősen. Szemein látszik, hogy nagyon izgul. Ám ahogy megpillantja Nekot, megtorpan. Eldönti oldalra a fejét, és figyelgeti az örököst. Abbahagyva az uticélja felé tartást odaszökken hozzá* Szia Kineko! *Mélyen meghajol ezzel is kimutatva mennyire tiszteli az örököst. Majdnem úgy, mint Shirot. A meghajlás után odaszökken a vízhez és mohón inni kezd* Hogy érzed magad? *Kérdezi érdeklődve két lefetyelés között*
|
[1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
