Témaindító hozzászólás
|
2005.09.13. 19:35 - |
Az Árnyas rengeteg égig érő fenyőfái közé alig férkőzhet be a napfény. Ideális terep a vadászatra, de zsákmányban nem bővelkedik, csak pockok és mókusok tévednek errefelé.
|
[896-877] [876-857] [856-837] [836-817] [816-797] [796-777] [776-757] [756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
*Shadow mondatára felkapja a fejét* NEM! *Hangja szigorú és ellenvetést nem tűrő* Shiroéknak is van elég gondjuk! Aki lopni mer tőlük, annak átharapom a torkát!
|
*Lassan lépked, kémleli a fákat...Meg is pillant két mókust. A nyál összefut a szájában...De nem biztos benne, hogy eléri őket. Túl gyorsak még így is, hogy közeleg a tél, és vele együtt a hosszú álmuk is. A gyomra hangosan korog, és úgy érzi, nem bírja tovább tűrtőztetni magát. * Éhes vagyok...Azt hiszem, hogy lassan újra meg kell látogatnunk a lent lakókat *mondta fennhangon. *
|
*Megpillantja Risszo-t a távolban. Majd megérzi Buck és Daemia szagát is* Sziasztok! *köszön a jelen levőknek* |
~Hát persze, Buck...~*Figyelmét elvonja az érkező Risszo... Szíve szerinte azonnal odaszökkent volna hozzá, de ennek bizonyos nehézségei vannak... Így inkább kihúzva magát, büszkén és kitartóan odabiceg hozzá, hogy fejét hozzádörgölve ismét erőt gyűjtsön... Tia felé pillant, de nem mozdul...*
|
Igazad van Shadow, igazad van.. *Shadow mellett baktat. Ahogy megérzi Buck szagát, halkan sóhajt. De Daemia szagára felmordul* ~Csak nem ő támadta meg Shadowot?~
|
Daemia! Tudd, hogy SOHA nem hagylak el, akármi történik! Én szeretlek amíg élek!* Majd megnyalta Daemia arcát és eltűnt a rengetegben. Nem akart Risszoval találkozni.*
|
*Risszo lassú elfásudt léptekkel érkezett a rengetegbe...nagyon messze járt ma és már nagyon rég nem evett ami az arácra is kiült...egyre fáradtabbnak és nehéznek érezte minden lépését...mikor elérte célját fáradtan leült...
|
Tudom, hogy nem bízol bennem, de ez engem nem zavar! Akkor is melletted leszek, és ha kell megvédelek mindentől.
|
~Majd adod is, ne félj...~Oh, Buck...*lehunyt szemmel odabújik hozzá, majd hátrébb lép... De képtelen bármi más közeledést produkálni... Egy hím nem csavarja el még egyszer a fejét... Ez lüktet benne...*
|
Életemet adnám neked!
|
*Félrenéz, majd felmordul, leül, szemében ártatlanság csillan, angyali fény...*Igazán? Tudnál szeretni?*különös lehet a hirtelen váltás... Már nem csak a külseje árasztja az angyalságot... Odasántikál a hímhez, hozzádörgöli a fejét...~Már csak egy másik hím kell...~Észrevétlen szemében gonosz elégedettség csillan....*
|
Ebből látszik, te igazi nőstény! Örökre követlek akárhova is mennél, akármit csinálsz! Még nem ismerlek igazán, de meg akarlak ismerni.* Buck belenéz a szempárba, és átérzi Dsemia fájdalmát. Ül a szélben, ami elfújja pár könnycseppét. Sosem sírt még...*
|
Ahha...*elhúzza a száját, szeme gonoszul mrgcsillan, majd visszatér hidegség... Sárga szeme fájdalmasan csillog... Arra nézve, aki belenéz... Ha Buck véletlenül belepillant a sárga szempárba éles fájdalmat érezhet a szívében...*Ismersz. Te vagy az első, aki túlélte a Haláltáncot. Mégis értem égsz? Ugyan...
|
Neked van eszed! Lehet, hogy a másik otthagyott, de én segíthetnék ezt neked elfeledni örökre. Rongyos életemre esküszöm, más iránt nem tudnék érezni semmit, hisz a többi szuka eltunyult, és ostoba! De te, más vagy...
|
Az a másik sose jeent semmit! Ő sohasem lesz olyan mint te! Olya erős, bátor, kitartó és okos, minte! Téged sosem tudnálak becsapni. De ha mégis megtenném elvárom, hogy ölj meg!!
|
Persze...*egészséges lábát maga alá húzva talpra küzdi magát, majd ismét végigméri a hímet*Ezt mondtad a másik szukádnak is? Előbb kell felkelned, hogy engem becsapj...
|
Persze...*egészséges lábát maga alá húzva talpra küzdi magát, majd ismét végigméri a hímet*Ezt mondtad a másik szukádnak is? Előbb kell felkelned, hogy engem becsapj...
|
Persze...*egészséges lábát maga alá húzva talpra küzdi magát, majd ismét végigméri a hímet*Ezt mondtad a másik szukádnak is? Előbb kell felkelned, hogy engem becsapj...
|
Sebesülten is legyőzhetlek, hős lovag... Egyetlen szavadba kerül...*A Haláltánc még várat magára... Egyenlőre annak is örülni fog, ha nem pusztul éhen...*
|
Nem bírlak elfelejteni!* Leszáll Daemiáról.* Ölj meg ha akarsz, de nem bírlak otthagyni. Akárhány nőstény jön, képtelen vagyok téged elfelejteni, és ezért kész is vagyok meghalni!* Mondja amit szíve diktál.*
|
[896-877] [876-857] [856-837] [836-817] [816-797] [796-777] [776-757] [756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|