|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:24 - |
Séta a fák között, mely minden helyet körbevesz... Madarak zenebonája, zsákmány léptei... Nyugodt egyedüllét vagy kellemes beszélgetések helyszíne ez
|
[3397-3378] [3377-3358] [3357-3338] [3337-3318] [3317-3298] [3297-3278] [3277-3258] [3257-3238] [3237-3218] [3217-3198] [3197-3178] [3177-3158] [3157-3138] [3137-3118] [3117-3098] [3097-3078] [3077-3058] [3057-3038] [3037-3018] [3017-2998] [2997-2978] [2977-2958] [2957-2938] [2937-2918] [2917-2898] [2897-2878] [2877-2858] [2857-2838] [2837-2818] [2817-2798] [2797-2778] [2777-2758] [2757-2738] [2737-2718] [2717-2698] [2697-2678] [2677-2658] [2657-2638] [2637-2618] [2617-2598] [2597-2578] [2577-2558] [2557-2538] [2537-2518] [2517-2498] [2497-2478] [2477-2458] [2457-2438] [Korábbi]
Nem hiszem, hogy értemjönnének. Nagyon messze volt az a hely ahonnan jöttem. -mondta kicsit szomorúan. Te mióta vagy ebben a falkában? -kérdezte Lakota.
|
*Melegen a kölyökre néz.~Eltévedt.~ sóhajt.~ akkor még visszajöhetnek érte~ mancsával megpróbálja magához húzni a köülyköt, hogy kicsit megszorongassa.* Ne félj biztos visszajönnek érted. ~Ha a többiekre még nem csapott le a közeli falu vadászai.~ és némán felmorgott.*
|
*Nagy nehezen feltápászkodik, majd kicsit közölelebb megy Lyvera-hoz.* Örülök, hogy nem akarsz bántani.-mondta megkönnyebbedve. Nem, nem tartozom ehhez a falkához. A régi falkámmat letámadták, mert nem voltunk sokan, és azok akik megmaradtak együtt mentek tovább, de én eltévedtem az úton, és itt lyukadtam ki.-mondta kicsit szomorkodva.
|
*Lyv összeszorította a szemét és leült a fenekére. Tudta semmi félnivalója nincs egy kölyökfarkastól. Elmosolyodik amikor a kicsi fenékre huppan.* Én Lyvera vagyok. És nem kell félned tőlem. Általában *jegyezte meg halkan az első szót.* nem harapok.* és kivillantotta telifogas mosolyát.* Még nem láttalak errefelé. *biccentette el a fejét oldalra* ehez a falkához tartozol?*kérdezte gyanakodva.*
|
*Gyorsan hátraakart fordulni, de a nagy lendületben lehuppant a földre.* Szia, én...én...Lakota vagyok. Te ki vagy?-kérdezte bátortalankodva a kölyökfarkas.
|
*Lassú igencsak bicegő léptekkel halad a fák között. Nagyon fájt mind a két hátsó lába. Az a lökött falusi korcs erősebb volt mint az gondolta. De legalább a bárányt megszerezték. Taso eltűnt és fájt a szíve utána, de Spiritet jobban szerette, nála, Taso, hát ő csak egy kaland lett volna. A barit elrejtette az erdő egy rejtett zugában, hogyha valamelyik falkatag odakerül legyen mit előhozni. Orrát megcsapja a fiatal farkaskölyök szaga. Megrázza a fejét és töprengeni kezd.~Shironak nem született mostanában kölyke, és ő nem emlékszem hogy lenne kölyök a területen.~ Magabiztos léptekkel megindul az ezüstös farkas felé. Majd megáll felette és csak némán áll a kölyök háta mögött.*
|
*Csendes léptekkel egyszercsak előjön a fák közül, elhatározta keres valakit. Hosszas názelődés után sem lát senkit.*~Biztos van itt valaki!!!~
|
*Kicsit meghökken Draw szavaira és kissé sértődötten adja a választ.* Egyáltalán nem a gyilkolás éltet! Nem szeretek gyilkolni. Egy állat életét csak akkor veszem el, ha éhes vagyok. Egy embernek csak akkor támadok neki, ha védem magamat, vagy a bajtársamat. Egy kutyára szintén csak így. *majd a szemébe néz a fiatal hímnek* És szeretek lazítani, szerettem játszani és szeretek vonítani. De tudod sok minden van amiről neked talán még sejtelmed sincs, úgyhogy ne is bolygasd! *mondja, majd megszakítja a szemkontaktust és lomhán odébblépked Drawtól, majd úgy az 5-ik fánál leheveredik és nézi a tájat.*
|
-Szoktál te lazítani??játszani??mint egy farkas...nem csak a gyilkolásnak kéne minket éltetnie,hanem az ami farkassá tesz minket..a játék,és a vonítás..*mondja Draw kifulladva,és tudeje gyorsan ugrál föl és le,de azért annyi ereje van,hogy kilehegje magából ezt a mondatot
|
*Annyira elmerengett benne, hogy milyen jó lenne egy nagy lakomát csapni a szarvasból, hogy a hang váratlanul érte, így idétlenül ránéz a farkasra.* Hümm? *majd beugrik neki az agyába.* Ja, igen! Valóban...de az a dagi úgysem célzott valami jól, és le is lassult a lába miatt. *gondolkodik el hangosan.*
|
*Draw fáradtan egy mohás kőre huppan,beleszagolva a fris levegőbe...rózsaszín nyelve lógott ki hófehér erős fogai közül.nyurga lábai a földön lógtak...a nagy futásban rettenetesen elfáradt,és egyre jobban álmosodott-ez meleg helyzett volt*döntötte félre fejét,bár szavait nehézkes volt felismerni útbanlévő nyelve miatt
|
*Mikor megálltak az erdőnél lihegve ifújta magát. Még mindig benne volt a harc tűze és a vér íze a szájában. Meg is kordul rá a gyomra, de napok óta csak egy szarvas szagát érzte, márpedig azzal nem bír el egyedül, de nem tudja hogy a szerelmes pár vele tartana-ea vadászatra. Még tépelődik rajta picit, hogy megkérdezze-e...meg is láccik a képén, hogy nagyban gondolkodik valamin.*(márha Drawék nem mentek rögtön el)
|
| 1. KM: *Démon útját az önkívűletbe eső férfi fájdalomüvöltése kíséri... Mivel elég gyorsan menekülnek, kijutnak a házból... A férfi a szemétkupacok közt kezd turkálni, majd nagy nehezen előkeríti a puskát, és a farkasok után lő a ködbe... Mellé... A kutya nem megy utánuk. Épp eleget kapott mára az embertől és farkastól egyaránt... Azért legalább még él... Ahogy Nekoék elhagyják a házat ugyanazt az utat teszik meg visszafelé is... A ködöt egy erősebb szél elsodorja a falu felől, így már messzebbről szembetűnik A hármasban alvó farkascsalád kibontakozó alakja... Csupán akkor vehetik észre Shiro tiszteletet parancsoló alakját, mikor elég közel érnek a faluhatárhoz. A nőstényfarkas siettetve bök fejével az erdő felé*Már jó ideje rátok várok, azt hittem valami nagy baj történt...*Lerí róla, hogyha egy kicsit késnek még, elindul utánuk... És az isten se menti meg azt, aki a haragvó, kölykét védelmező farkasanya fogai közé kerül... Neko mellé simul, aggodalmasan nyalogatni kezdi sebeit*Gyere, kincsem..*int fejével a messze tornyosuló fák felé, majd még odakocog rövid Agyarékhoz, hogy felébressze őket /Agyarék--> visszakerülnek Erdőbe//, aztán hozzásimul kicsinyéhez és remélhetőleg együtt, egymás mellett indulnak haza... Végre...* |
*Ahogy az ember a kezét nyaka elé teszi álkapcsa arra csapódik rá. Dühödten beleadja minden erejét, egész a csontig hatol, majd elkezdi cibálni-cibálni, aztán hirtelen oldalasan kirántja fogait a kézből, így a második kézből is egy jókora húsdarab lóg már ki, majd a vért nyalogatva a szájáról rohan ő is a többiek után. Mikor meglátja az embert ő is megijed, a köv. pillben megint elönti a gyűlölet és Neko mellett elrohanva átszalad az ember két lába alatt, s mikor a két láb közé kerül megpróbálja felsérteni fogával az egyik lábat, hogy ne legyen elég gyors és hogy Neko el tudjon futni mellette, vagy alatta. Ő pedig száguld Shiro hangja felé, Draw nyomában.*
|
*Anyja hívó szavára megrezzen. Szívét jeges rémület járja át, és visszavágyik anyja bundájához simulni....Hiszen kölyök még. Gyűlölete nem hagy ugyan alább, de a hívó szó mindennél erősebben vonzza magához, így Draw után iramodik, és visszafelé fut, be a házba. Az ember láttán még jobban megrémül, fenekét letéve, két hátsó lábát előre nyújtva próbál fékezni. Füleit hátracsapja, és piros nyelvét is kiöltve vicsorog, de szemei már árulkodnak félelméről. Megfordul a fejében, mi történt Darknessel, és szinte megfagy az ereiben a vér*
|
*Draw feleszmél..a vonítás teljesen átjárja testét,mintha csak plusz vért fecskendeztek volna ereibe...életadó...segítő...támasztó mindenen átsegítő,talán ez a hívó vonítás juttatja el arra a cselekvésre,amit pillanatokon belöl végre fog hajtani...
-Démon...neko...Rohamra!!*tőle megszokott kölykös hangsúllyal mondta ezt és berohan a házba,megpróbálván kihasználni hatalmas termetét.(ha a többiek szerint még nyurga lábai vannak) mint egy bowlingolyó próbál végigcsörtetni a bűzölgő házon,eldönteni a kövér embert,és kijutni társaival együtt a ,,farkas,,szorító helyzetből
|
1. KM: *A kutyának már nincs ideje válaszolni... De azért Kineko sajna még nem elég súlyos ahhoz, hogy egy böhöm rottweilert feldöntsön... A kutya kap az oldalába Drawtól, és kezd inába szállni a bátorságba... Ha teljes erőből tudna támadni, több eséllyel venne részt ebben az egyenlőtlen küzdelemben, de így... Az ember védekezőn maga elé tartja a másik karját, mellyel az öklöst adta, így ha mázlija a támadás a karját éri... Ekkor vonítás szeli át a faluban megpállott csendet és a csata zajait... Shiro... Hívó hangja sok mindent megindíthat a farkasokban, a kutyában csak annyi tudatosul, hogy eszeveszett rohanásba kezd a házba be... Ha a farkasok utánamennek, szembekerülnek a másik emberrel... Aki egy oldalfordulatnak köszönhetően sikeresen ráül a tv-kapcsolóra, így felriadva a bekapcsolódó tv hangjára... Más kijárat nincs...* |
*Ahogy az ember rvág a pofájára kitágulnak a szemei és az álkapcsai tövig fúródnak az ember karjába, talán a csontot is megrepesztik, bár ez nem túl valószínű. Dühöten kirántja fogait a karból -ami ez által nagy valószínűséggel csúnyán felszakad-, és vicsorogva, morogva, őrült dühvel próbálja rácsattintani fogait a nyakra és átharapni azt. Szinte remeg a méregtől, de még mit sem sejt róla, hogy milyen hálátlan az a korcs, mivelhogy minden figyelmét az ember áldozatra fordítja.*
|
*Felvonyít, ahogy a kutya agyarai felszántják az oldalát, de a következő támadást már felkészültebben várja, ellép az útjából a kutyának, és megpróbálja a nyakát elkapni* Te szánalmas korcs *nyüszítve morogja, szemében csak úgy lángol a gyűlölet az ember, és immáron a kutyája iránt is* Nyomorult szolga vagy te, semmi más! *sziszegi, és teljes testsúlyával megpróbálja feldönteni a kutyát*
|
*Draw csakugyan támadásba lendülta kutyára..hiszen micsoda ebfajzat az,ami semmibe veszi a segítséget,ha az még az ellenségtől is érkezett..szemében tán ördögi fény csillan..vagy valami más..talán düh..vöröslő sugázró gyilkoló düh..átjárja agyát..a játékos kölyök most eltűnik,bár ez épp annyi fájdalommal tölti el,mint mikor a földbe csapódott,vagy kicsit többel.majd ő is az oldalt szegezi fő támadópontjául..reméi,hogy fogai belehatolhatnak a bundába..hogy onnan még nagyobb kárt tehessen.Hogy védhessen..hogy rendbehozza azt a hibát,amit azzal tett,hogy megpróbált a korcs védelmébe kelni..
|
[3397-3378] [3377-3358] [3357-3338] [3337-3318] [3317-3298] [3297-3278] [3277-3258] [3257-3238] [3237-3218] [3217-3198] [3197-3178] [3177-3158] [3157-3138] [3137-3118] [3117-3098] [3097-3078] [3077-3058] [3057-3038] [3037-3018] [3017-2998] [2997-2978] [2977-2958] [2957-2938] [2937-2918] [2917-2898] [2897-2878] [2877-2858] [2857-2838] [2837-2818] [2817-2798] [2797-2778] [2777-2758] [2757-2738] [2737-2718] [2717-2698] [2697-2678] [2677-2658] [2657-2638] [2637-2618] [2617-2598] [2597-2578] [2577-2558] [2557-2538] [2537-2518] [2517-2498] [2497-2478] [2477-2458] [2457-2438] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
