|
Témaindító hozzászólás
|
2006.10.06. 16:24 - |
A folyam egyik visszakanyarodó ága a földrajzi elrendeződésnek köszönhetően lassan elhalad a Sziklatenger felé, majd onnan zubogva beleömlik az óceánba hosszú, ívelt vízesést alkotva..
|
[93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
*Sokáig semmi.Aztán léptek zaja.Majd egy reccsenés,ahogy elesik valaki.Nyilván egy ág reccsent alatta.Chie?Odakapja fejét.Fürkésző szemeivel keresi hugát,de nem lát mást,mint egy betolakodót.Méghozzá Shan.Sérült volt,azt látta,volt benne egy durva harapás,nade ettől szédelegni?Szánalmasabban gyengébb már nem is lehetne ez a nőstény.Villan a szeme,amikor meghallja Shan kijelentését.Szembefordul vele és farkát dominánsan az égnek szegezi,füleit előre tartja,felvonja ínyét.* - Igen,már megint én. *Morogja,egyenlőre nyugodt hangon.* - De ezt fordítva is lehetne mondani.Jobban mondva nekem kéne inkább méltatlankodni,amiért ismét betévedtél a területünkre.*Morogva tesz egy lépést Shan felé,felborzolja szőrét.* - Na hord el magad,amég szépen mondom!És mondd meg a pajtásaidnak is,hogy szét tépem,aki be mer jönni a területünkre!Ez itt a mi földünk,a mi otthonunk,semmi szükségünk a betolakodókra! *~Főleg,hogy nemsokára beköszöntenek az ínséges idők~ Teszi hozzá gondolatban.*
|
*Shan csak futott-futott, majd egy helyen megállt.Ismerős volt számára.Majd eszébe jutott, hogy mielött letelepedett volna ezen a csodás helyen, a vízesésnél kezdte körútját.Aztán ment a sziklatetőhőz, ahol...*~Lucifer...~ *Számára ez az egy szó nagyon sokat jelentett.Ha már itt tartunk: Shan egy különös szagra lesz figyelmes.Ismerős volt számára, pedig már oly régen volt.*~Igen, itt van!~ *Repdesett az örömtől, hogy újra láthatja azt, aki majdnem megölte.Lassú ügetésbe kezdett, bár először még a sziklák mögött rejtőzőtt.Megkellet hagyni, hogy félt.De a sok állás után kicsit közelebb ment, most már szaglótávolságon belülre.Így Lucifer könnyedén észrevehette.De ő kicsit elszédült, és összeesett.Ezzel nagy zajt csapott.Most már bíztosan észrevette.Gyorsan talpra állt, és foylamatosan résen volt, ha netalán az folytatná a múltkori "harcot".De azért odazsólt.*-Már megint te... *Megkell hagyni a modora nem oylan volt, mint egy szerelmes lánykáé :D*
|
*Egészen idáig ügetett.A vízesés fölött megáll.Nyelvét kilógatva liheg,füleit előre szegezve tekint le a mélybe,hova az őrjöngő,zubogó víz esik le.Alul a felkavart víz szinte már ködöt formáz,nem látja mi van odalenn.Végignyal pofáján,majd lehajol és lefetyel a hideg vízből.Bizony már itt is kezd lehülni a levegő.A fűszálak és a fák zúzmarásak,a tócsákon vékony jégréteg képződött és a víz is olyan hideg,hogy szinte égeti Lucifer torkát.Nem zavarja.Lesz ez még így se.Mikor kellőképp oltotta szomját felnéz és beleszimatol a levegőbe.Igencsak meglepődik a szél üzenetén.Ez bizony hiúz.Nagyon halványan,de még lehet érezni a bűzüket.Kivillantja fogait és mélyről feltörő morgást hallat.Ez amolyan refelx.Na sebaj.Nem idegeskedik néhny kóbor macska miatt.A szagok alapján már rég elmentek.NA de hol van Chie?Ismeri hugát,részben azért is jött ide,mert tudja,hogy mennyire szereti a fiatal kelekótya nőstény ezt a helyet.Talán most is a közelben van.Pofáját feltartja,torkát hosszas,hívó üvöltés hagyja el,mely végiglüktet a tájon.Néha felerősödik,néha elhalkul.A hangja most nem mély és magányos,sokkal inkább hívogató,kicsit magasabb,egy kedvesebb árnyalatot üt meg.Amikor befejezi fülel egy kicsit,majd elereszt még egy vonyítást,mostmár rövidebbet.Ezután csak vár és fülel,de egyenlőre a folyó csobogásán kívül nem hall semmit.*
|
~Nem most van a megfelelő alkalom,még játszanak rajta a sbek,amiket okoztam...~ *Majd pár ugrással elsuhant.*
|
*Hallotta,hogy egy őzgida felsír.* ~Gin elment~ *Hirtelen belenéz a hiúz szemébe.* Most mennem kell,kérlek ne kövess,és mond meg a barátnődnek ő se,vagy megbánja. *A bőgés irányába kezdett futni,és halk léptekkel követte a hímet,a szél összedolgozott vele,a hím szagát hozta,az övét pedig vitte,így Gin nem tudhatta meg,hogy követik. * ~Mármint a nőstény ezt remélte.~ *Nem tudta miért követi,mert éhes nem volt,és nem akart mégegy sebet,valami más vitte.Gin titkai,amiket a nőstény szeretett volna megfejteni.*
|
*Mikor megérzi a hiúz szagot, ráadásul kettőt is dóhödt vicsor kerül pofájára. Amint meghallja azok bájcsevejét, amit a farkasfül könnyedén meghall ügyesen kiszűrve a vízesés csobogását. Nem, most enni akar! Nem a büdös macskákkal értelmetlen csatát vívni. Betelt a pohár, mindenhol felfedezik, és megzavarják, nem lehet már egyedül. Ő viszont magányra vágyik, és ha ezt akarja, ezt is fogja tenni. Nem érdeklik a hiúzok, és a zsákmányát nem adja. Pofátlanul feláll, felkapja a megmarat húst, és hamar beugorva vágátba eltűnik a fák között. Bizony, ez már pofátlanság a hiúzokra nézve, dehát, ha csak így beszélgetnek, és nem is ügyelnek a szélre, bizony ez megtörténhet... A hím összetalálkozik a kétségbeesetten anyját kereső gidával. Egy pillanatra lefékez a hím. A gida nagy szemeivel végignéz anyja cafatdarabjain, és mire feleszmél, hogy saját anyja tetemét látta a vadász eltűnik előle. Így már nem hallható a folytonos bőgés, csupán egy hosszabb, szívszaggató bőgés hangozott fel torkából. Aníját örökre elvesztette, és ezt úgy tudta meg, hogy annak gyilkosa agyarai között látta a tetemét... Így már csak a fák maradtak családtagjai... A halált megérezve villámgyorsan eliszkolt ő is, egyenesen el a hiúzok és a farkasok elől. Gin szíve most sem hasad meg, szívtelenül vágtat zsákmányával szájában az erdőben, mostmár egy nyugodt, és magányos helyet keresve...*
|
*Lussy nem akarta bemocskolni a bundáját,de viszonzta a támadó testhelyzetet és...nem tudott tovább várni, gyorsan elörébb ugrott és felülről csapta a farkas feje felé mancsát,körmeit kimereszte.Ha, eltalálja Shinát gyorsan kiis húzza körmeit az áldozat pofájából,ha nem talpra esik :D és hátrébb ugrik,mielött ellenfele észbekaphatna.*
|
*Kicsit meglepődött.* ~Egy barátságos hiúz?? ... áilyen nem létezik.~ *Támadóból hirtelen átváltott védekező testhelyzetbe.* Mit akarsz? *Kicsit morgott,hogy ne tűnjön úgy,hogy fél,bár a hiúz kétszer nagyobb volt nála.Pár lépést hátrált,de nem akart harc nélkül távozni.* ~Az úgy hatna,mintha gyáva lennék,....pedig csak meggondolt vagyok .... bárki bármit mond.~ *Mikor nem tudott mit tenni várta a hiúz reakcióját.*
|
*Lussy is éhes volt,de megvárta amíg Tracy cselekszik.Tudta,amíg a húson marakodnak egy gyors elszelelés és már az övé a falat.Viszont aggasztotta a nőstény a fa elött.*~Kiszúrt jajj nekem~*Hirtelen cselekedett,nem tudta miért.Leugrott a fáról és a nősténytől olyan, 5 méterre megállt*Hello, Lussy vagyok és békések a szándékaim*Mondta csitító,ne bánts hangon.És szemeit a nőstény tekintetére függeszteve,várta az eseményeket.*
|
*Szánalmas fejet vágott a másik nőstényre.* Tracy vagyok,és gyenge húsra nem vagyok vevő. *Kicsit kémlelte a tájat.* Ott egy hím,vele már találkoztam,ő is tele van sebbekkel,és hús van nála,de még így is erősebb,mint ez a nőstény.*A húst mármár kívánta.* ~Elveszem tőled .... ~
|
*Hirtelen felkapta fejét,furcsa szag ütötte meg az orrát.* ~Hiúzok~ *Talpra pattant,és elugrott a fa alól.* ~Ginre is ott támadt.~ *Védekező helyzetbe ált meg.És vicsorogva kémlelte a fák lombkoronályát.*
|
*Lussyn egy gyanakvó mosoly jelent meg.És máris fürkészte a farkasokat.Az alatta fekvő nőstény tele volt sebekkel, így ideális célpontnak látszott.*
|
*Halk léptekkel oson,bár a vízesés robaja elnyom minden hangot.Érzi a farkasok szagát,az egyik nagyon ismerős neki.Felugrik egy fára,és onnan nézelődik tovább.* ~Igen,vele már találkoztam.~ *elfordítja tekintetét,és meglát egy másik hiúzt.Először támadó helyzetbe áll.* Ki vagy,és mit keresel itt? Ha nem támadsz összefoghatnánk a két farkas ellen.*Mondta,és gúnyos mosoly jelent meg arcán.* ~Mondtam hogy még visszajövök.~
|
*Lussy halk léptekkel osont a vízeséshez,megpróbált elrejtőzködni a farkasok elöl.Nagyot kortyolt a jéghideg mégis üdítő vízből.Elhemperedtt egy bokor előtt és egy falevéllel kiscica módjára játszadozni kezdett.Tetszett neki ez a táj, csak a farkasok ne lennének itt.Lussy felállt kirázta a bundáját, és egy közeli fára telepedett, ahonnan messzire beláthatja a környéket.Csak arra nem ügyelt,hogy a fa alatt egy nőstény farkas fekszik.Igyekezett elbújni a lombok között, hátha egy idő után elmegy.*
|
*A hideg szél megszárította végre bundáját.Hallotta a gida hangját.* ~Te is elvesztetted családod?Tudom milyen szörnyű,de ne hívd,attól csak rosszabb.~ *A vízesés hangos zaja miatt kicsit arrébb állt.Múltkor is járt itt,ugyanahoz a fához feküdt le.Nem érdekelte Gin,de azért fél szemmel figyelte,nehogy rosszízű meglepetést okozzon.* ~Van akiken már nem lehet segíteni,pedig én megpróbáltam.~ *Hirtelen szomorú lett tekintete,de remélte ezt a hím nem veszi észre,vagy csak nem érdekli.Shina végre kipihenheti magát.Csak fekszik és nézi a hímet,és a körülötte elterülő vidéket.Hamarosan feljön a nap,és a madarak újra csivitelni kezdenek.A vízesés robaja is megnyugtató volt számára.Vett egy mély levegőt,aztán tovább fürkészte mi van körülötte.*
|
*Jóízűen rágta a csontokat is, amikor megérezte a nőstény szagát. Egy halk morrabtás hagyta el torkát, majd odanézett. Mikor Shina játszadozni kezdett a halakkal amjd a vízbe esett szánalomra méltóanmegrázta fejét, aztán mit sem törődve a nősténnyel tovább csócsálta a finom húst. Bár zavarta, hogy már sehol sem lehet egyedül, ameddig Shina nem zavarja leveőnek fogja nézni. De az őzéből aztán semmi képpen nem fog adni, mivel nem tudja, hogy a farkas már evett. De még azt sem fogja engedni, hogy közelebb jöjjön, ugyanis félti a sok fáradtságot elvevő zsákmányát. Hallja még a gida kétségbeesett bégetését. Anyját hívja, de még nem tudja, hogy ő már a mennybe távozott a farkasnak hála. Gin nem érez semmi megbánást a gida miatt, ez az élet körforgása... Akármennyire fájdalams és szomorú a bégetés az ő kemény szívét nem töri meg egy zsákmány állat sírása.* Továbbra is hamar falja a gida anyja tetemét.*
|
*Végre odaért a vízesés tiszta vizéhez.Lasan lépdelt,de akkor két ismerős szag csapta meg az orrát.*~Gin itt van,és tuti,hogy eszik,érzem az őz illatát.~ *Shina nem volt éhes,nemrég evett,lassan kortyolta a tiszta vizet.* ~Amíg eszik addig sem zavar,úgyteszek,mintha nem is érezném~ *Akaratlanul is a szag irányába fordította fejét,és mikor megpillantotta a hímet gyorsan el is kapta tekintetét.* ~Inkább a vizet nézem~* Fejét leszegte,és nézte a halakat a felszín alatt.Akaratlanul is játszani kezdett velük,mancsát többször is a vízbe dugta,aztán ki .... hirtelen furcsa érzése volt,megcsúszott,és a vízbe találta magát.A hideg víz kimondottan jóttett az égő sebeinek.Aztán mire kikecmergett a vízből elég csatakos volt,megrázta magát,és sok víz jött ki a bundájából.csak állt ott,és eléggé fázott,már késő volt,és hideg szél fújt.Kicsit facogott is,de remélte ezt senki nem látja.* ~Jajj de hideg van~
|
*Milyen kellemes hely ez... Sehol egy farkas, csak régi szagok foszlányait érezni. Madarak éneke, és a vízesés kellemes csobogása. A hím végre nyugodtan sétálgat, mivel végre egyedül van. Aztán hirtelen lekushad, mikor orrába tudódik egy őzbak és gidája illata. Bár már felajánlottak neki egy kis ételt, de ő csakis azt eszi meg, amit saját maga vadászott le. Bár hátán a hiúz karmától származő seb még mindig szüntelenül sajgott, de most próbált csak a vadászatra gondolni. Agyarai elővillantak, nyáltermelése beindult. Az őzbak gidájával ittak a vízesés közelében. A vadász szerencséjére a vízesés csobogása szinte minden hangot elnyomott. Ellenőrizte a szelet. Ám épp felőle fújt, így kényteken volt odébbosonni. Egy másik helyről figyelte zsákmányát.*~Az őzbak gyorsabb, de gidáját figja védeni, az pedig hamar elfutna. És a bak táplálóbb is...~*Így eldöntötte a kérdést, hogy melyik legyen s célpontja. Mancsát kicsit előrébb helyezte, majd megvárva a tökéletes pillanatot elrugaszkodott a földről. Izmai összehúzódtak, és beléhasított a hátán lévő fájdalom, de próbálta elűzni a gondolatot. Sikerül elég nagyot ugrania, bár az őzet nem éri el nyomban utána ered, aki gidájával együtt irtelen vágtába ugrott. A hím gyorsan meg tudott fordulni az ugrás után, így egy kis futás után elkapja az őz lábát. Egy kemény rúgás puha orrába, de csak erősebben ráharap az őzlábra, aminek következtében elbukik az őz. Gin rögtön a földön heverő őz nyakára ugrott. Egy kétségbeesett nyögés, és még pár rúgás az őz utolsó perceiben. A vér kicsordult az őz nyakából, és már nem vett több levegőt. Gin véres agyarakkal engedte el a nyakat és komor tekintettel nézett végig zsákmányán. Elhúzta egy bokorba és máris nekiesett a finom prédának. Vadul szaggatta a húst, és hamar tűntek el a részek. A földön vérnyomok voltak, de az egészből nem lehett halklani semmit, uyganis a haláltusa zajait elnyomta a vízesés csobogása...*
|
*Selly nem a madarak csicsergésére kelt,saját korgó hasára keltette fel,elindult a sziklatető felé hátha akad egy két jó falat arra felé,de kicsit összerázkódott mikor rájött az egy falka területe.Nem mintha félt volna,nem ám...az a régi Selly volt.Tovább ment,de "baj szagot" érzett a levegőben...*
|
*Selly eléggé elfáradt,de éhes is volt,nem tudott vadászni,a fáradság elnyomta,össze kuporodott a víz közelében lévő bozótosban,nehezen tudott elaludni a hangos zubogástól."Álmában egy jó nagy gímszarvast üldözött,és el is fogyasztotta azt.Aztán egy újjabb álomkép jelent meg,miután eleget evett Shina és Shan harcoltak egymással" .Ekkor Selly felébredt,nagyon megrázta az álma.De,vajon mit jelenthet?Miután kiverte a fejéből az egészet ismét álomra hajtotta fejét...*
//Bocsi,hogy így(") jelöltem Selly álmát,csak nem akartam,hogy összefollyon az egész.Még egyszer bocsi!// |
[93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
