|
Témaindító hozzászólás
|
2005.09.13. 19:43 - |
Az Odú a megfáradt farkasoknak kényelmes, biztonságos menedéket nyújt. Itt nőnek fel az apróságok és itt folynak a fontosabb tanácskozások.
|
[707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
~Beszélnem kell Shadowwal! Ha Risszo továbbra is itt marad ki fogok készülni. Egyszerűen útálom, és ő is engem. Akkor miért nem marad lent? Még a végén egyszer fogom magam és apró darabokra tépem azt a gyönyörű dús kis bundácskáját..~ *Vicsorogva szökken be az odúba. Leheveredik, és morogva nézi a bejáratot*
|
*Felkel és a bejárat felé néz.Nyújtózik egyet majd elindul az árnyas rengetegbe*
|
*Beljebb megy és lefekszik.*Szép álmokat!*Mormolja és elszenderedik*
|
*Bejön a barlangba*Üdvözöllek titeket!
|
*Hogy Darkmoon belecsípet keservesen elkezdet nyüszíteni...
|
Lássuk tényleg meg tudod e védeni magad. *és sunyin belecsípett Risszo oldalába, és a rengeteg felé futott.*
|
*Nem teljesen jó ötlet...nem szeretem*húzza ki magát és pofánnyalja Darkmoont.Fejét oldalra dönti és ahogy bevilágít a hold,és bundájára süt igazán olyan lehet mint egy angyal
|
Tudom, hogy tudsz vigyázni magadra, de annyira meg akarlak védeni. *simult hozzá Risszohoz.*
|
*Te is tudod,hogy nem kell engem félteni...*nézett csábítóan Darkmoonra,és kecses léptekkel járta körbe a farkast
|
Te is így akarsz járni, ahogy én. Inkább mégegyszer szembenézek, azzal a nagyképű behemóttal, minthogy neked bajod essen. *borzolta fel szőrét, amitől kétszer nagyobbnak látszódott.*
|
*Majd én ellátom a bajukat,büdös dögök*vicsorog és prüszköl az undortól*hol van ilyenkor Shadow???
|
Két őrült tért a falkánk területére. A hímmel csaptam össze, és...sajnos ő volt a jobb. *lehorgassztotta fejét. Nem tudta, hogy nézzen így megtiporva újra kedves tündérfarkasa szemébe.* A nőstény se semmi. Akkora mint egy megtermett hím.
|
*mitörtént veled?olyan betegnek tűnsz...*néz aggódva párjára és hátracsapja füleit...*idegen szagokat érzek...*vicsorog
|
Ki az! *mordul fel és sárga szeme megvillan a sötétben, de ahogy megpillantja Risszot, tekintete megenyhül és nyüszítő hangot ad ki.* De örülök neked! *lépett mellé, és megnyalta Risszo pofáját.*
|
*Risszo fáradtan tért be az odóba...a harac után addig nem ment be,míg úgy érezte,hogy rendes állapotra vissza nem szépítette bundáját...Csillogó szemekkel és puha léptekkel mint egy hercegnő ment be...~végre itthon
|
*Vicsorogva szökken be az odúba. Érzi az idegen szagokat* Ez nem lehet igaz! Két idegen Shadow területén, ráadásul levadáztak 1 vadlibát! Most jön a tél, amit így is szenvedés lesz túlélni, erre 2 idegen nyugodtan eszegeti az életmentő húsokat! *Sose fog hozzászokni hogy ő is falkavezér. Számára csak Shadow a falka vezére. Nagyon bosszantotta hogy idegenek esznek a falka területéről*
|
*Szíve hevesen ver. Talán meg tudja szelídíteni a vadlovat! Igazán boldog volt. Még mindig érezte, Daema sima bundáját pofáján. Elragadta a szerelem vágya. Csak nézi a fákat, amerre Daemia futott. ~Olyan gyönyörű, és kecses. Mint a pokol angyala...~ Álmodozik Buck. A nőstények könnyen elcsavarják a fejét, de ez régen majdnem az életébe kerültek... De tudta, hogy Daemia a legszebb számára világon.*
|
*Méregetni kezdi a húst, majd szép komótosan odaballag hozzá és falatozni kezd. Nem sietve, inkább jól megízlelve a húst, rendesen megrágva, mint egy úrihölgy..... Mikor befejezi lenyalja pofájáról a vért és a tollakat, hálásan pislog Buckra*Köszönöm... Majd egyszer meghálálom...*hozzádörgöli a fejét, majd kirohan a barlangból és eltűnik a fák között...*
|
Ezt, ööö neked hoztam Daemia. Gondoltam éhes vagy!* Mondta, kissé izgulva. ~Talán ezzel egy kissé megkedvel, ha nem is annyira.~ Reménykedett magában, bár tudta, hogy Daemiához sok türelem kell, de neki megvolt a türelme. Addig nem adja fel, amíg Daemia rendesen az értésére nem adja nemtetszését. De addig igyekszik mindent megtenni érte.*
|
*Elnéz a távozó Buck után, majd míg a hím nincs a közelében körbeszaglászik messze elkerülve az odúban alvó farkasokat... Mikor Buck visszatér felkapja a fejét, tekintete a vadlibára esik, majd kérdő pillantással néz a hímre*
|
[707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
