|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:24 - |
Séta a fák között, mely minden helyet körbevesz... Madarak zenebonája, zsákmány léptei... Nyugodt egyedüllét vagy kellemes beszélgetések helyszíne ez
|
[3397-3378] [3377-3358] [3357-3338] [3337-3318] [3317-3298] [3297-3278] [3277-3258] [3257-3238] [3237-3218] [3217-3198] [3197-3178] [3177-3158] [3157-3138] [3137-3118] [3117-3098] [3097-3078] [3077-3058] [3057-3038] [3037-3018] [3017-2998] [2997-2978] [2977-2958] [2957-2938] [2937-2918] [2917-2898] [2897-2878] [2877-2858] [2857-2838] [2837-2818] [2817-2798] [2797-2778] [2777-2758] [2757-2738] [2737-2718] [2717-2698] [2697-2678] [2677-2658] [2657-2638] [2637-2618] [2617-2598] [2597-2578] [2577-2558] [2557-2538] [2537-2518] [2517-2498] [2497-2478] [2477-2458] [2457-2438] [Korábbi]
*Ahogy bóklászik finom illat csapja meg az orrát. megy a szag irányába, majd az erdő szélén egy nagy lábszárcsontot talál...meg van főve, és még meleg, vagyis elképzelhető, hogy az erdőben tanyázó emberek tehették ide...nyalogatja a száját és felkapja, majd körülnéz, hogy hol régicsálhatná el nyugodtan. Eszébe jut a dombságon az az odú...arra veszi útját*
|
*belép a fák közé, de sajnálatára szagot veszt. Felborzolja a szőrét, majd újra lelapítja,aztán elindul bóklászni az erdőben.*
|
*Ahogy megy, büszkén felszegett fejjell, hirtelen ismerős szag csapja meg az orrát. Kirázza tőle a hideg.~ember~ vicsorogva felborzolja a szőrét és hangtalanul oson az emberek felé. Egy bokor résén át kinéz. Valóban emberek voltak...vadászok....a lábuk előtt egy vadkan hevert. Ő vicsorogva elhúzódkodott onnét és irányt váltott. Úgy dönt lemegy a patakhoz*
|
*Belép a fák közé és éhesen megindul valami zsákmány után nézni....Útjába is akad egy réce, de elvétette és a madár meglógott előle. ~kár érte! finom lett volna~ Utját folytatja és merővéletlenségből rálép egy egér farkára aki ilyedten próbál menekülni, de mivel a farkán lépnek....fintorogva néz le a rágcsálóra, de tudja, hogy lehet, hogy nem lesz más...úgyhogy bekapja, roppint rajta egyet és lenyeli. ~hát ilyet is csak akkor eszek, ha muszály~....*
|
| Aztán víz után kezd szaglászni és el is indul a patak irányába. (szobát váltok: Patak)
|
*Megrázza a fejét.* ~Hogy lehetsz ilyen? Nyavajás...nem tanultál semmit sem? Nem szabad gyengének lenni. Főleg nem most....~ *Képéről lenyalja az utolsó könnycseppet, szemébe visszaköltözik az elszántság, felpattan, kirázza bundájából a leveleket, és ruganyos léptekkel elindul a patak felé*
|
* Vár amég a jérce háttal kerül neki, majd egy óvatlan pillanatban kiugrott a bokorból és elkapta a nyakánál fogva, és át is harapta a torkát. szájában víve a jércét keresett egy helyet ahol kényelmesen elfogyaszthatja. Talált is egy olyan bokrot, ami úgy vont be egy fatövet, mintha sátor lett volna. Bebújt oda, és szép lassan, ízlelgetve, minden részét élvezve megette a jércét, csak egy valamire való tollkupac maradt meg belőle.* Ez jólesett *Vigyorog, majd kibújik a bokor alól és újra elindul, hogy felderítse az erdő további részét is.*
|
*amerre megy egyre sűrűbbek lesznek a bokrok. És ott meglát egy jércét amint valamit csipeget. megnyalja a száját, és meglapul egy bokor mögött...lehet hogy itt nem tud felszállni, de futni tud!*
|
*Az idegen után nézett...még sosem esett meg vele, hogy faképnél hagyták. Durcásan a fenekére huppant, és elfintorodott. A feléledő északi szél beletúrt bundájába, mire alaposan megborzongott.* Még te is? *észre sem vette, hogy hangosan kötekszik a széllel* Már csak az kell, hogy te is belém marj egyet jeges agyaraiddal...nem elég...hogy... *elszomorodik, szemében megjelenik az első könnycsepp.*
|
*Aztán eszébe jut, hogy mennyire farkaséhes. Nyújtózkodik egyet. * Nos, én tegnap óta nem ettem és mégsem mérhetem össze az erőmet valakivel éhesen...*Majd büszkén megindulva elüget a nősténytől hátat fordítva annak, valami táplálék után kutatva.*
|
*Az ember szóra felborzolódik tarkóján a szőr..és eszébe jut egy pillanatra Darkness. Mintha kést döftek volna a szívébe, de arca nem árulkodik a lelke állapotáról. Csak a szemében törik meg a kacérkodó, kíváncsi fény* Értem...az én nevem Kineko, de ezt már tudod. Anyám, Shiro ennek a területnek és falkának a vezére. Ha itt akarsz maradni, vele kell ezt tisztázni. *Mondta halk és jéghideg hangon. Majd kecsesen felállt, és beleszimatolt a szélbe, hátha közeleg valaki ismerős*
|
| *Ügyet se vet a nőstény viselkedésére* A nevem Démon. És messziről érkeztem. Sokfele jártam-keltem, falkáknál, emberek tanyája közelében...végül ide keveredtem. *Mondja egykedvűen* |
*Átható tekintettel nézi a hímet* Anyám nyilvánvalóan vadászik valahol. De mostanában nem láttam... *Próbál túllendülni hamar a témán, és többet megtudni a hímről, aki ennyire merész és szemtelen.* Hogy hívnak téged? És honnan jöttél? *Kihívóan megnyalja az orrát, és maga köré kanyarítja farkát, miközben szemét le sem veszi a másikról*
|
*elmosolyodik erre a pár szóra, de továbbra is csak várja a választ.*
|
*Felpattan, ahogy az idegen lefogja Moon-t, de amilyen gyorsan ez megtörtént, olyan gyorsan kiszabadult, és távozott is a másik nőstény. Tátott szájjal bámult utána, majd a hímre nézett. Megeresztett felé egy elbűvölő féloldalas mosolyt. * Téged aztán kemény fából faraghattak...*Hangja kellemesen lágyan szólt, de egyáltalán nem hízelkedőn*
|
*Aztán Kineko-ra néz.* Te vagy az örökös? És hol van a VALÓDI vezér? Felkeltette az érdeklődésem ez a falka...ahol még a kölkök is nekiugranak a náluknál jóval nagyobbaknak...*Mondja, és végigméri a másik farkast.*
|
| *Döbbenten néz a nőstény után. Rengetegen futamodtak már meg előle, de nem ilyen hamar. ~kölykök~ Mondtam már neked, csak oda megyek, ahol a vezér erősebb nálam *Kiáltja flegmán Moon után, majd feláll és kirázza bundájából a leveleket* |
*Látva a hím ugrását lefékez. Mikor az nyaka felé kap, csak egy pillanatra bevillan neki Agyar képe, mely telljesen megbénítja, így esik meg hogy a földön köt ki, de szinte azonnal lerúgja magáról a hímet. Talpra szökken és hátrébb ugrik. Készülne egy újabb támadásra, de megtorpan és leül. Oldalra dönti fejét és egy lehulló levelet kezd követni szemeivel* ~Jaaj kölyök.. te idióta! Észnél vagy? Te mindig barátságos voltál az idegenekkel..magad is ugyanilyen pimasz és tiszteletlen voltál..most meg képes lennél harcba szállni vele.. akármennyire is hím, nem teheted ezt. Gondolj Agyarra. Ha most megöleted magad, hogy fogod átharapni az ő torkát? Hisz megérdemli..~ *Beletörődő sóhajjal pillant a hímre* Hagyjuk abba. Ő itt Kineko, az örökös. Beszéld meg vele, hátha ő be fog fogadni.. ~Most pedig irány! Újra rendbe kell tenned a gondolataid..~ *Újra feláll, és elindul. Nem tudja merre, de nem akar újra harcba bonyolódni*
|
*Összeszűkült szemekkel mered az idegen hímre, amiért az szóra se méltatta. Fintorogva megráncolja orrát.* Aha...*figyeli Moon és az idegen minden mozdulatát*
|
* Ahogy ugrik a nőstény, villámgyorsan balra ugrik előre, majd ugyanolyan hirtelen jbbra, elkapja a nyakát, leteperi és szorosan tartja. Nem bántja, de nem is engedi el, kb fél percig. Ha nem sikerül, akkor megintcsak kitér a farkas elől.*
|
[3397-3378] [3377-3358] [3357-3338] [3337-3318] [3317-3298] [3297-3278] [3277-3258] [3257-3238] [3237-3218] [3217-3198] [3197-3178] [3177-3158] [3157-3138] [3137-3118] [3117-3098] [3097-3078] [3077-3058] [3057-3038] [3037-3018] [3017-2998] [2997-2978] [2977-2958] [2957-2938] [2937-2918] [2917-2898] [2897-2878] [2877-2858] [2857-2838] [2837-2818] [2817-2798] [2797-2778] [2777-2758] [2757-2738] [2737-2718] [2717-2698] [2697-2678] [2677-2658] [2657-2638] [2637-2618] [2617-2598] [2597-2578] [2577-2558] [2557-2538] [2537-2518] [2517-2498] [2497-2478] [2477-2458] [2457-2438] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
