|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:24 - |
Séta a fák között, mely minden helyet körbevesz... Madarak zenebonája, zsákmány léptei... Nyugodt egyedüllét vagy kellemes beszélgetések helyszíne ez
|
[3397-3378] [3377-3358] [3357-3338] [3337-3318] [3317-3298] [3297-3278] [3277-3258] [3257-3238] [3237-3218] [3217-3198] [3197-3178] [3177-3158] [3157-3138] [3137-3118] [3117-3098] [3097-3078] [3077-3058] [3057-3038] [3037-3018] [3017-2998] [2997-2978] [2977-2958] [2957-2938] [2937-2918] [2917-2898] [2897-2878] [2877-2858] [2857-2838] [2837-2818] [2817-2798] [2797-2778] [2777-2758] [2757-2738] [2737-2718] [2717-2698] [2697-2678] [2677-2658] [2657-2638] [2637-2618] [2617-2598] [2597-2578] [2577-2558] [2557-2538] [2537-2518] [2517-2498] [2497-2478] [2477-2458] [2457-2438] [Korábbi]
*Épp egy darazsat vesz szemügyre, mikor meglepetésszerű roham teperi le. A súlyból és szagból rögtön érezni, hogy drágalátos öccse erősködik megint. Jellemző... Ha már így együtt vannak a hím hasa felé kap, ínyét felvonva, fülét hátrahúzva borzolja fel tarkóján a szőrt, mikor Vis előreszáguld feláll, bundáját kirázva ereszti le ínyét és farkát. Mikor apja elhalad mellette enyhén hátralapítja füleit, jelezve, hogy megadja neki a tiszteletet, majd anyja után lohol a barlang családias hangulatát átvéve...*
|
*Elégedetten néz a meginduló Mille után, pofáját lenyalva üget a csapat után. Ekkor azonban Vis kezdi azt, amit Mille, csak előrefele... Futva indul meg utána, de aztán inkább hagyja. Látva a fellelkesülő Celert nyelvét kilógatva, lihegve üget a barlang felé, s mikor belép már tudja, hogy itt a helyük... Ha nem akad különösebb probléma, már indul is megjelölni a határokat... Szép, nagy, zsákmányokban gazdag terület.. Jó lesz.*
 |
Párja tisztogatását egy viszonzó nyalintással tűzi meg, majd egy pillanatra hátranéz, hogy ellenőrizze, egyben van-e a falka. Mille persze megint elkalandozott... Látván hogy Sem már gondoskodott a figyelmetlen "kölyökről" épp továbblépkedne, mikor Vis szemtelen kiskölyökként bevágva elé előrerobog. Ha Aqua is utánamegy akkor tényleg helyre teszi őket, csak a tisztázás végett... :P Közben rálel a keresett barlangra.. A nedves otthonszag bíztató jelére feljebb emelt farokkal lódul meg előre, s nemsokára belépked a hűvös, mégis barátságos Barlangba...*
 |
*Vidáman ugrándozva halad a fák között, az egyik veszélyes levélkupac előtt támadóállást vesz fel, szőrét felborzolva vonja fel ínyét, füleit hátrahúzza, éles, vaskos morgás hagyja el torkát. Megállíthatatlan rohammal fut bele a kupacba, a repkedő levek közt meghempergőzve dobja az ég felé lábait. Épp felállna, hogy kirázza bundájából a faleveleket, mikor meglátja maga fölé tornyosulva apja alakját. Szinte már a földre hasalva húzza be farkát a hasa alá, füleit lelapítva nyüszít fel. A csípésre megugrik, sunyítva indul meg apja előtt, bizonytalan léptei futásra váltanak, hogy végre beérje a falkát... Mindig a legkisebbet bántják :( *
 |
*Füleit hátralapítva kapja farkát lábai közé, mikor apja közelít felé, s mikor kikerülik már megy is tovább. Nyugodt, méltóségteljes lépteit meg-meggyorsítja, egyik fülét hátrahúzva néz hátra, majd előre. Nővére már megint előtte halad. Pedig... Ő, mint második hím... Kaffant egy fogaival, majd egy rövid rohammal lerohanja testvérét, ha tudja feldönti, ránehezedik egy kicsit, majd felugorva szalad ki előre. Figyelmetlenségében belép anyja elé, és elszáguldva előtte messze elhagyja a falka együttesét..*
 |
*Rugalmas, fürge léptekkel követi szüleit, mikor megállnak kitér oldalra, orrát egy levélkupacba fúrva szaglászik, majd egy rövid prüszköléssel szétfújja az érdekes kupacot. No nem baj. Akad még néhány ilyen... Mikor apja visszafordul farkát behúzza lábai közé, füleit hátralapítva húzódik össze, egy rövid behódoló, üdvözlő nyalintást is megenged magának, aztán hátrapislogva várja, mi fog történni. És igeen.. Valamelyik elkalandozó testvérke megjárta. Lendületes szökkenéssel ugrik meg előre, farkát enyhén megemelve csóválja meg, miközben tovább szemléli a tájat*
 |
*Csendesen szaglászva ballag párja után, közben hátra-hátrapillant, jön-e mindenki. Mikor Celer megáll mellélépked, kedvesen megbökve orrával nyalintja meg a pofiját, majd hagyva, hogy előremenjen kissé hátramarad, hogy az utolsót fenéken csípve sarkallja kissé a falka tempóját. Ínyét felhúzva várja a lázadókat - bár mint általában, valószínűleg most sem lesz egy se :P*
 |
*Néhány nagyobb ugrás, majd feltartott fejjel szagol bele a levegőbe. Az erdőség egy Sellyéktől távoli pontján járnak, s épp területet keresnek. Hogy miért költöznek, arról ne essék szó... Magasra tartott farokkal, kihúzva magát, egyenes fülekkel sétál tovább, figyelő tekintete körbe jár. Valahol erre van egy barlang...*
 |
*Kicsivel távolabb megáll, nézi a zabáló nősténykéket. Elhúzza a száját...* ~Talán még ennem kellett volna egy keveset...~ *Ismét beleszimatol hát a levegőbe, a szél pedig egy kis mókuska illatát hozza felé. Még egy pillantást vet a falatozó nőstényekre, aztán vadászni indul. Lassú, csendes, halk léptekkel közeledik zsákmánya felé. Ha észreveszi, fuccs a kajának... Nem is egyedül van, még jobb. Ketten vannak. Egyet már legalább el fog kapni. A gond csak az, hogy így kettőzött figyelemmel kell számolnia, és ha valami kis apró zajt csap, a mókuskák meglógnak, villámgyorsan felugrálhatnak a fákra. Lassan közeledik feléjük, hangtalanul. Az egyik kis bundás felkapja a fejét, megrezegteti a füleit. Talán észrevette volna a veszélyt? Nem szabad kockáztatni... Egy gyors ugrással feléjük ugrik, és elkapja az egyiknek a nyakát. A másik viszont túl ügyes, felugrándozik egy közeli fára, és egyik ágáról néz le reszketve.* Hogy a vadmacska rúgjon meg, te gyors kis ördög! *pillant utána bosszúsan, majd elkezdi eszegetni a zsákmányt.*
|
*Sessy hálás pillantásokkal búcsúzik Castigotól.*Hello...Majd még találkozunk.*Mondja kissé bizonytalanul.Majd hálásan elfogadja sellytől a plusz kaját.~Így már az üzenetet sem kell átadnom.~*Ígyse-úgyse atda volna át Castigo üzenetét,hiszen tudta hiába kissebb nővérénél,Sellynek is ennie kell.*
|
*Egyből ráveti magát a zsákmányra,már nagyon éhes volt.Pár pillantást vet a távozó Castigora,de nem nagyon érdekli jótevője,inkább tovább falatozik.Sessy elé löki az egyik darabot Sessy adagja mellé.*
|
*/Különleges nózi/A két nőstény már jóval megérkezésük előtt megérzi, de egyelőre nem csinál semmit, csak tovább nyammog a maradékon (persze nem a kisnyulakon ;)) Látja, hogy az egyik érkező a pattogós verekedős szuka, a másik pedig valami gyáva fehérnép :P Selly kérdésére ledöbben* ~Az ÉN zsákmányomra fáj a foguk? Habár... Én már jóllaktam... De akkor is... Én fogtam...~ *egy pillanatra gondolkozva mered maga elé, tulajdonképpen tudja, hogy jó szívvel odaadhatná zsákmánykáját, de miután a "jószíve" hiányzik (illetve neki ugyan nem hiányzik :D) nem tudja, hogy most akkor mit tegyen. Ez is csak egy pillanat, majd felveti a fejét, egy büszke, és csöppet lenéző pillantást vet a két nőstényre, majd mordul egyet, és lassú léptekkel ott hagyja zsákmányát.* //Néma szó Sessynek// Szólj a pattogósnak, hogy ehettek, de neked jár a több. Neked még nőnöd kell ;)//Néma szó//
|
*Kicsit megrettent a hím láttán.Selly mögé bújva figyelte az eseményeket és várta mikor lép a hím.*~...Castigo...~*Ezt a nevet jól a fejébe véste.*
|
*Selly megtorpan egy ismerős farkas szagára.*Ez Castigo*Nevét suttogva mondja Sessynek aki remélhetőleg utolérte :P.Nyúl szagot érez.Oda toppan Castigo mellé és tekintetét a két kisnyuszira függeszti.Észre veszi Cast előtt a véres csontdarabkákat.Majd Castra pillant.*Gondolom,már jól laktál,megosztánád velünk amaradékot?*Majd háta mögé pillant,megnézni Sessyt.*
|
*Lassú, megfontolt léptekkel halad a fák között. Orra egyenlőre semmilyen vadat nem jelez, ami elérhető közelségben lenne, habár gyomra egyre inkább követelőzik. /Különleges nózi/ Hirtelen feltámad a szél, és beleszagolva a levegőbe egy nyúlcsalád illatát hozza felé. Halkan lépked szélirányban, biztosan tudva, hogy a zsákmány nem fedezheti fel. Hatan vannak... Két felnőtt, és négy kiskölyök, márha lehet ezt egyáltalán nyúlra mondani. A felnőttek nagyobb falatnak számítanak, de talán ha egy kicsit elkap, jön utána a két nagy... Egyre közelebb lopakodik, ami nem is olyan nehéz, hisz a feltámadt szél eléggé hangosan rángatja a faágakat és magával sodorja a száraz leveleket. Most.... Most egy kicsi kiugrál a többiek közül, anyukájához pattog, talán éhes. Igen, most kell támadni! Egy gyors ugrással az anyára és kicsinyére tapos, az apa után nyúl fogaival, és egyik mancsával pedig egy kis nyúl felé kap. Az anya riadtan dermed meg mancsa alatt, a kicsinye egy kicsit még mozgolódni próbál. Az apát nem sikerül megkaparintania, túl gyorsan kapcsol, viszont a másik kicsit szintén sikerül elkapnia. Igen, hármat elszalasztott, de talán már így is jól fog lakni... Lakmározni kezd a nagy nőstényből, a két kicsi kinyúlva fekszik mellette. Néha-néha a levegőbe szimatol, nem zavarja-e meg valami az evésben, majd nyugodtan eszik tovább. Az anyanyúl elveri éhségét, talán ha jönne valaki, még meg is osztaná vele zsákmányát. Talán...*
 |
May,már teljesen összezavarodott,már a morgást is abbahagyta.Ránéz mindegyik idegenre,és csak halkan köszön nekik*sziasztok....*Majd elhalgat és leül csendesen,senkit sem akar zavarni,csak nézi az eseményeket. *~Legszivesebben a barlangba mennék visza,de hát,ha segítség kellene,én itt leszek,bár elegen vannak szerintem a híúzok legyőzéséhez.*~Ásít egy kicsit,mintha unná magát,*Ugyse szólnak hozzám,hát minek morogjak továb?*~Kérdi magától,és üdvözölve mosolyog az idegenekre.*~Ügyet se vetnek rám.*~ |
*Minden összezavarodik... Gyors farkasügetése füstgomolyagba vezeti, prüszkölve ugrik félre a szél pofájába vágódó ereje elől. A másik határt ellenőrizte, mikor messziről megérezte a csípős szagot. Aztán jöttek a vonítások. Próbált több úton is elérni a hívásokhoz, de reménytelen küzdelemnek látszott. Akármerre ment, füst, tűz, meleg, forró, égető... Szinte marta a szemét a szárazság, de nem adhatja fel. ~Neko? Hol van Neko? Moon? Mi van ha bajuk esett..?~ Kétségbeesett rohanása végre meghozza azt az eredményt, hogy két árnyszerű alak rohan felé. Cal és Wia... Hát persze... Ők ketten aztán mindig együtt vannak.*Shiro!*kiáltott felé Wia*Erre! Gyere! A többiek már várnak...*a hangot követve végre sikerül kivergődnie a füstfelhőből, eltompult tudattal, automatán követi a két farkast. A falka egy része már összegyűlt, szavak nélkül is tudják mindannyian. El kell hagyniuk az erdőt. Örökre.*A patak mentén eljuthatunk a tóhoz... A tónál mi a helyzet?*fordul aggódva Szirthez a fekete nőstény*Ott még az erdő egy része nem gyulladt be, nagyon vizesek a fák...*Shiro azonnal bólint*Arra megyünk.*Ha összegyűlik végre a falka nincs más hátra... Kicsinyéhez odabújva, féltőn vezetve int fejével, majd megindul az élen. Útjuk elvezet... El...*
|
*Már majdnem Mystickhez ér amikor a füst szagától megtorpan*~Két kölyök jött , büdös van és valaki hív~Azt ajánlom , hogy fuss*Faképnél hagyja a hiúzt és Moonhoz rohan.*Apám mesélte , hogy amikor kölyük volt , csípős szag szálta meg az erdőt . Őt és testvéreit a szüleik egy nagy pocsolyába vitték .Ez a szag is csíp , de mi hova megyünk ?
|
*Vágtázó árny csupán, lábai alig érintik a talajt, már szinte repül, bundájába beleborzol a szél, rózsaszín nyelve, mi fáradtságát űzi el csak egy elmosódott folt, fülei éberen merednek az ég felé, tekintete a fákat pásztázza.. ki más lenne, mint a jó öreg Szirt? Érezte ő is a tüzet, hogy ne érezte volna, a lángok kis híján le is nyelték. Az Alvezért keresi, kinek jelentést kell tennie. Amint feltűnik a szürke, törékeny árnyalak is, lefékez, tiszteletét kimutatva mélyen meghajol, de kapkodott szavai aggodalmat ébresztenek a nőstényben* Mi történt? Mit láttál? *A hím mellkasa szaporán emelkedik fel-le, s bár érzi a gyengülés jelenlétét, határozott hangján tesz jelentést* Mindenhol.. két láb..két lábú járt itt..más nem okozhatná a fenevadat..pusztít..fákat nyel le a torkán, és sötét felhőket köp.. aki a közelébe ér, azt mint a kígyó, megmarja.. átkozott fenevad, és iszonyú gyorsan terjed. Mindenre átterjed, még a madarak fészkeihez is felkússza magát. Veszélyben vagyunk, Moon. Nagy veszélyben. A nőstény nyelt egyet. Jól tudta, hogy Szirt a tűzről beszélt, mint ahogy azt is jól tudta, hogy neki csak egyetlen dolog vethet véget: a víz. Eső.. De az égbolt nem ígért segítséget. Magukra maradtak* Ide Shiro kell..és a többiek.. szólni..szólni kell mindenkinek! *Szavait tett követi, torka megfeszül, s még a közelben ropogó halál lármáját is átszeli hívó vonítása. Dallama nem tűr halasztást: Minden falkatagot egy helyre hív. Aki enm jön, itt pusztul. Segélykérése után leült, farkát maga köré csavarta, sárga szemei kikerekedve tapadtak * Félek, Szirt.. nagyon félek.. elpusztul.. az otthonunk rohamosan pusztul.. Hol vannak a többiek? *Aggódva nézett körbe, de még senkit sem látott. A hím mélyet bólintott, és mellé őlt, támaszt nyújtva ezzel.*
 |
*Lanka megijedt, mikor a nagy nőstény, és a kicsi hímmel találkozott.*-Én elvesztem a mamámtól... Úgy volt, hogy vadászni mennek, aztán volt az a durranás meg a nyüszítés... Aztán elindultam a mamáékhoz, de ott csak vér volt, meg egy kétlábú nagy csupasz valami, aztán az kergetett, aztán én bementem egy odúba, aztán az a lény elment, és elvitte a mamát meg a papát...* Most szünetett tartott, mert levegőt venni azért neki is kell... Aztán megint elcsodálkozott, amikor Shannon elvitte őt és a pici fiút egy helyre.*-Téged hogy hívnak? Mennyi idős vagy? Neked is eltűntek a szüleid? Te tudod mi folyik itt? És azt tudod, hogy mi ez a szag? Mert én semmit sem értek. *Azzal a hátára fekdt, és farkával a port söprögette.*
 |
[3397-3378] [3377-3358] [3357-3338] [3337-3318] [3317-3298] [3297-3278] [3277-3258] [3257-3238] [3237-3218] [3217-3198] [3197-3178] [3177-3158] [3157-3138] [3137-3118] [3117-3098] [3097-3078] [3077-3058] [3057-3038] [3037-3018] [3017-2998] [2997-2978] [2977-2958] [2957-2938] [2937-2918] [2917-2898] [2897-2878] [2877-2858] [2857-2838] [2837-2818] [2817-2798] [2797-2778] [2777-2758] [2757-2738] [2737-2718] [2717-2698] [2697-2678] [2677-2658] [2657-2638] [2637-2618] [2617-2598] [2597-2578] [2577-2558] [2557-2538] [2537-2518] [2517-2498] [2497-2478] [2477-2458] [2457-2438] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
