|
Témaindító hozzászólás
|
2005.11.02. 21:07 - |
Egy apró tavacska, mely tél felé sem telik elég sok vízzel, hogy benépesüljön a vízi élet állatvilágával... Csupán moszatok és hínár, mely nem mondható a leghasznosabb farkaseledelnek... Ha egyáltalán ráfanyaladik a farkas, bár az éhezés sok mindenre rákényszerít...
|
[216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
*Amint a hím abbahagyta a vonyítást már rossz sejtése volt.* ~Harc,hát persze,gondolkodjak,mit tanultam az utolsó harcaim során......~ *Nem volt sok ideje gondolkodni,észrevette a hím támadását.* ~ez is egy hím,ő is azt hiszi gyenge vagyok..~ *Iszonyatos dühe,amit évekig magában tartott most előtört,gyorsa nelugrott a hí melől,és támadásba lendült.Torokra támadott,amint azt mástól tanulta....ha elhibázza is,akkor egy könnyed kanyar,és megint támad,úgyszintén torokra.* Rossz nősténnyel kezdtél....*Ha sikerül elkapnia a hímet használja képességét //Éles agyar// .Dühe égett benne,csak kiakarta tölteni valakin....* ~Most megtanuljátok,hogy nem vagyok gyenge...~
|
*Amikor a hím hirtelen megszólalt abbahagyta vonyítását ami kicsit nehéz volt neki, de abbahagyta*~A játék kezdetét vesszi na lássuk...Ez biztos valami harc lesz...igen az lesz...~*Bátyja üzenetét megértete és gyorsan kiugrott Shan elől, dühös lett hogy pont őt támadja, harci ösztönei előjöttek és morgott Shanre akiben nagyot csalódott*~Ez meg mit képzel megtámad...semmi esély ilyen sebesen és méghozzá még én mentettem meg na most ezt megkapja~-Shan ez nem ment HAHA-*gúnyosan nevetett is de tudta ez nem a nevetés ideje támadó pozítciót vett fel és egyenest Shan felé ugrott ha sikerült neki Shan fölé kerülnie ami elég kizárt akkkor elkezdte a nyakát harapdálni//Éles agyar//,de ha nem sikerült neki akkor még dühösebb és agresszívabb lesz és elkezdi a földön támadni a nyakát//Éles agyar// ha ez sem sikerül neki akkor megvárja mit csinál Shan megtámadja vagy meggondolja magát*
|
*A hím szavára abbbahagyja a vonyítást és halgatja mit mond*~A játék elkezdődött...De milyen játék?...~*Ekkor hirtelen bevillant a fejébe hogy harconia kell, előjött benne a harciöszztön vérre vágyott, ölni akart előjött rejtegetett éne a gyilkoló feneved*~na most kire támadjak észrevett egy sebes és gyengének tűnő nőstényt*~Ő lesz ez a menet könnyű lesz kezdésnek aztán jönnek a nehezebbek~*Gúnyos mosoly az arcára és tamadásba lendül egyenesen Shina felé a támadás elég hirtelen és gyorsan zajlik tehát nincs sok esélye elugrani ha sikeresen ráugrott leteperi a földre és elkezdi éles agyaraival harapdálni a nyakát//Éles agyar//hacsak a nőstény nem talál ki valamit, hogy megmeneküljön a karmai közül, ha nem sikerül letepernie a földre akkor közelebblép hozzá és onnan próbálja a nyakát vagy a mancsait támadni hogy elessen*~Jajj mi lehet Fellyvel~//Néma szó//Felly, Shan vigyázz...//Néma szó//*Szerencsére észrevette és figyelmztetni tudta hugát, Shan támadása miatt*~Ez meg mit képzel rátámad arra aki megmentette életét remélem Felly elhupázza és megöli~*Visszatért harcához amit ugyebár el nem hagyot csak közbe gondolkozott és üzenetet küldött*
|
~A játék elkezdődött~ *Nem szerettet harcolni , ráadásul most még gyógyulóban lévő sebei is nehezítették dolgát.De a harciszellem, a vadállat felbukkant lelke mélyéről.Senki nem érdekelte.Talán egyedül bátyja.De ez a hang teljesen elhomályosította gondolatait , érzéseit.Mindenkit képes lett volna megtámadni , de tudta neki van a legkevesebb esélyei tt , ezért taktikához folyamodott.Kiválasztotta a hozzáillő ellenséget.A leggyengébb láncszemet./Rajta kivűl./Ez Felly volt.Mitsem sejthetett a nőstény hátborzonfató gondolatairól.Hisz Felly mentette meg.~Nem , őt nem szabad...~ *De még jobban előtőrt belőle a harc tűzének lángja.És úgy gondolta , egyetlen előnye a másik képessége lehet./LENDÜLET/Egy hatalmas , ugrással.Szinte már repült Fellyn termett./LENDÜLET/Azazl csak ezt akarta , nem tudta sikerül-e neki , de megpróbálta.Ha a nőstény elugrik előle/időben észreveszi úgy próbál érkezni , hogy ne essen el.Hisz ezen a csatán az élete múlhat...Ha a nőstényre tudott ugrani , megpróbálja Fellyt a nyakánál támadni , harapni.Jó harcos és vadász volt , de ilyen állapotban nem a legjobb.Egyetlen , hatalmas előnye képessége volt , amit szinte bármiylen helyzetben tökéletesen tudott használni.Agyarai félelmetesek voltak , de nem erősek.Próbálta a nőstényt maga alatt tartani , de ha ez nem sikerül neki , nagy bajba keveredhet , hisz Devil megtámadhatja.Ő ilyen helyzetben elutasította bátyja segítségét.Már nem is fájtak sebei , egyedül a harcra koncentrált...*
 |
*Sokan összegyűlnek. Elégedetten fut végig pillantása az egybeverődött hordán, akik valószínűleg mit sem tudnak tervéről... Egyedül Hrau láttán remeg meg egy pillanatra. ~Őt nem... De~ A terv készen van. A győztes jutalmat kap. Egy második képességet... Persze a képesség mikéntjét ő fogja eldönteni, s talán nem lesz jobb ettől a másiknak... De szórakozni akar, és ennek kell egy kis tét. Hogy meglegyen a hév...*Farkasok!*csattan fel érces hangja, melyre felrezzenhet az összes, aki kábulatba esett hangjától*Aki talpon marad, jutalmat kap tőlem...*Kaméleon képességét, meg a puha lépteket felhasználva eltűnik szem elől. Aki menekülni akar, arra halál vár... Aki alulmarad... Nos azt még eldönti...*Kezdődjék a harc.*hallhatja minden idegyűlt farkas a fejében, s a tétovázás lépésvesztéssel járhat...*
//A játék lényege: Harc egymás ellen, a feltételes mód használata kötelező (ha nem tudod, hogy kell, itt gyakorolhatod ;) Én, mint KM döntöm el, hogy melyik sebzés ért célba, és ki milyen állapotban van, természetesen elfogulatlanul 8) Hajrá ;) // |
*A távoli hegyeket is átszeli egy hang. Egy hang, amely.. ismerősen cseng számára. Magába foglal mindent..mindent, ami elég indokot ad ősi ösztöneinek. Hála az apróbb pocokvadászatoknak egészen kigömbölyödött, sőt! Ha nincs is ereje teljében, alkata visszanyerte régi formáját. Kecses ugrással lendül vágtába, szürkés bundájába bele-belemar néha egy ág, puha léptei semmi zajt sem csapnak - szinte repül le az ösvényen. Céltudatos, nyújtott lendülettel érkezik meg a.. pontosan maga sem tudja hova. Érzi, hogy többen vannak itt, amitől kicsit megtántorodik. Lépésre fékez, gyengéd alakját körbeöleli a holdfény, mintha csak régi barátjukat köszöntenék, a csillagok is fényesebben felragyognak. A lágy szellő most ugyan hiányzik.. Figyelme egy apró élőlényre összpontosul. Tudja, érzi, sejti, de nem látja. Az őrült vonításokra eszében sincs válaszolgatni, csendben, készenlétben ül le ott, ahol van. Innen jól belátja a többieket, de feltűnést sem kelt. Akinek kell, az észre fogja venni, aki nem figyel, annak viszont még köd övezte messzeség. Nem lapul, nem bújkál, árad belőle a békesség, a kíváncsiság.. valami érdekes lesz ezen az éjszakán. Óvatosan piheg, az út nem volt zökkenőmentes idáig. Megérte? Megérte otthagyni a hegyeket kósza hajlamot követni?*
 |
*Végre visszajutott.Hátborzongatónak , félelmetesnek tartotta a hangot , de egyszerre nyugtató is volt.Gyorsan megkereste a sok farkas közül hugocskáját , majd gyorsan hozzárohant , de többet nem is törödött vele.Ez valószínűleg egy hím volt.Sosem kegyelmezett a hímeknek/kiv.Devil/ , de msot képtelen volt támadni , hisz..Úgy gondolta Rancour nem az élők sorához tartozik.~Talán szellem?Nem , nem ez lehetetlen.~ *Már gondolkodni sme tudott tovább.Csak Shanhez hasonlóan a semmibe bámult , és állt.Bár lábait megviselte a sok állás , de mit érdekelte...Ez a vonyítás olyan-olyan kellemes volt.*
|
*Meghallotta a vonyítást.Nem volt meszze,csak pár méterre,otthagyta Sellyt,a hímet,és az idegent,és elindult a többiek felé.Léptei gyorsak voltak,csak úgy suhant.Leült Felly mellé,és meglátta a hang adóját,egy ismeretlen hímet.Shina nem vonyított,még fájt a torka a múlkori csatája után.Különös érzés fogta el egy kis idő után,..... megnyugodott.Ne mtámadott senkire,még az ismeretlen hímre sem.És nem is félt tőle,pedig elég hátborzongató volt ..... *
|
*Követte a hangot és ide jutott el vissza a tavacskához látta Shant Devilt és egy hímet, közelebb ment hozzájuk leült és testvérérehez csatlakozva elkezdett vonyítani olyan hangosan ahogy csak tudott//Zengő hang//ő is üvöltött bele a nagy csillagos és holdvilágos éjszakába ahogy Devil*
|
*Már épp elindult volna Felly után amikor egy vonyító hangot halott egyszerűen visszasétált és megnézte kitől jön a hang egy hímet látott meg Shant melette hirteleen ő is vonyítani kezdett ennek nem tudott volna semiképp elenálni tehát vonyított csak vonyított a szép holdfényes éjszakába...Bár nem volt telihold de vonyított...
|
~Igen , ide kellett visszajönnöm...~ *Látta , sokan vannak itt.Óvatosan lépkedett , és egyre inkább érezte a hívó hang forrását.Egy hím felé közeledett.Nem látta , de érezte.Nem bírt ellenálni , mennie kellett.Tovább , tovább , tovább...Egyre gyorsabbak lettek léptei.Majd megállt.Csak állt.Semmit nem csinált.Mélyen vette a levegőt , és nézett.De hova?Mit nézett?Nem akart támadni.Nem akart még csak morogni sem.Megnyugodott.Minden kiment a fejéből.Nem gondolt semmire sem.Csak várt.*
|
*Szellemként mozgó árny suhan, lépésről lépésre megfontolva a következő mozdulatot. Nem mindig mászkál így, minden képességét latba vetve, de van hogy élvezi. Feladatát, tisztségét, a farkasok közti egyensúly megőrzését már réges rég magáénak érzi. Egy pillanatra áll csak meg, míg orrát a magasba emelve szimatol egy keveset. Érzékeny orra azonnal megsúgja, a környék telis tele van farkasokkal... Nagyszerű alkalom egy kis... Játékra a'la Rancour. Pofáját lenyalogatva kaffant egyet, majd elnyújtott, zengő vonítás hangzik fel, mely átjárja az erdőt, hegyet... Kaméleon képessége elrejti az avatatlan szemek elől, ám ezúttal elvonja maga elől a fátylat. Még nincsen újhold, s ezt igyekszik kihasználni... ˇZengő hangjaˇ messze szárnyal, magához hívva minden farkast, aki csak meghallja... Fenekét letéve húzza ki magát, tartása fennsőbségessé válik, ámbátor nem lenézővé... Tekintetét előre szegezve vár..*
|
*Látta,hogy Selly támad,és meglátott valakit a bokor mögött.* ~ Selly tuti,hogy ismeri.~ *Ugrott eggyet,majdnem a bokor mellé,az idegen felé.* Te ki vagy,inkább bújj el...még a végén bajod lessz.* ~Csak akkor avatkozok közbe,ha Selly alul marad..igen,ezt teszem majd.~ *Addig fél szemével figyelte az idegent,aki nagyon hasonlított Sellyre,majd nem bírta tovább,és rákérdezett.* Te a testvére vagy?
|
*Selly támadási esélyeit mérné föl a hímmel szemben,mikor egy ismerős hang kezd csengeni a fülében.Megfordult, és huga Sessy volt akitől a hang származott.*Sessy?Hogy kerülsz te ide?*Mindenről megfeledkezve kissé dühesen kérdezte ezt Sessytől.De gondolatai visszatérítették a harchoz.*~Nem...nem teszem ki Sessyt ilyen veszélynek.~*De mégis Castigo felé ugrott és támadott.gyorsan ugrott toroknak,ha sikerül neki jól megszorítja és mély nyomot hagyva ereszti el újra a hím torkát.Ha nem újra támadásba lendül és mostmár jobban öszpontosítva.*
|
*Sessy elkeseredetten kereste nővérét.Mióta ide tévedt nem ismer senkit és semmit.De, Selly szagát folyamatosan érzi.Amíg végül tisztán érezte Selly szagát, egy bokor mögött van.Átbújt gyorsan a bokor alatt és meglátta nővérét egy nőstény és egy hím társaságában.*Selly!Selly!*Örömében kiáltozni kezdett az idegenekkel nem törődött, barátai-e vagy ellenségei testvérének.Viszont félt,nehogy Selly leszídja amiért ő titokban megszökött otthonról.*
|
*Halkan,de villámgyorsan futott,izmai megfeszültek minden egyes lépésnél,csak úgy repült,a szél fújta bundáját,csodálatos érzés lett volna,ha a nőstény odafigyel rá.De ez most csöppet sem izgatta,Futott a tó felé,átugrott egy bokrot,és megint Selly mögött termett,mikor megált és lefékezett nagy porfelhő támadt,amiből mint egy árny, lépett elő.Égett a fájdalomtól,bár most nem a sebei fájtak,valami más.....,de persze ezt titkolván Sellyre nézett.* Sajnálom a kis kitérőm. * Castigora vicsorgott. * Ha lenne egy kis eszed elfutottál volna akkor,mikor távoztam.* Nézte kicsit a hímet.* Remélem nem félsz,két nőstény egy hí mellen,szerintem remek arány *Majd gúgyos mosoly jelent meg pofáján.* ~Talán azért nem akar harcolni,mert gyáva?Hiszen edig nem kaptak össze Selyvel,akkor lehet ez egy iedős hím~ *Shina várta Castigo reakcióját,vagy Sellyiét.* ~Hiszen ez nem az én csatám.....~
|
Oh, micsoda ócska indok a menekülésre *jegyzi meg vigyorogva. Látja, hogy Selly idegei pattanásig feszülnek, de valahogy kezdi elveszíteni érdeklődését a pattogó-elzuhizó szuka iránt.* ~Megleckéztetem egy kicsit, aztán megyek vadászni~ *tervezi el további cselekedeteit, de nem helyezkedik támadóállásba, nemtörődöm módon vigyorogva bámul Selly képébe. Gyomra viszont morgolódni kezd, ezzel próbálva cselekvésre ösztökélni gazdiját, aki erre épp csak egy apró, tétova, kitérő lépést tesz oldalra, ami talán Sellynek fel sem tűnik. Mindenesetre megfutamodni nem akar, és a nőstényen is látszik az elszántság, tehát ezt a harcot meg kell vívni...*
|
*Selly először azt hiszi Shina fél, de ismeri már annyira,hogy tudja, mindig a középpontban kell lennie vagy, valahol szükség van rá.A hím szeme közé meredt és már-már remegte lábai az öszpontosítástól,ugrásra készen várt,hogy mire azt magase tudta,de érezte várnia kell még a támadással.*
|
*Shina hirtelen nagyom szomjas lett.* Selly,elbánsz vele egyedül is? *Majd mielőtt halhatta volna választát* Oké,akkor sok szerencsét,nekem most mennem kell,szomjas vagyok,a tó nem csillapítja szomjaj,rossz íze van,továbbállok,majd ha kellek küld egy gondolatot nekem.*A hímre néz és megcsóválja a fejét.* Örülj,hogy nem maradok. *majd futni kezd a vízesés felé,érzi fog ott történni valami,a kíváncsiság hajtja,csak fut,a lehető leggyorsabban.*
|
*Mikor Shina is odapattog, felmordul* Ketten egy ellen? Szép kis felállás *Majd a sértegetésre dühösen kivillantja fogait, képességével szinte üvölt Shina fejében, habár nem szereti használni, most úgy érzi, muszáj. Figyelnie kell, ha netántalán támadna egyikük, a dühös kiabálással nem menne semmire. Csak egy "kósza gondolatot" küld.* //Néma szó// Ha annyira gyenge vagyok, miért csak ketten mertek kiállni ellenem? Szánalmas...//Néma szó//
|
[216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
