|
Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:23 - |
Egy hatalmas tó, melyben a patak végződik. Csupán a patak útját kell követned a barlangtól, hogy ide eltalálj. A nagy és kisvadak kedvelt ivőhelye ez, nagy vadászatok helye...
|
[824-805] [804-785] [784-765] [764-745] [744-725] [724-705] [704-685] [684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
*Hirtelen fordul vele a világ. Szemei felcsillannak, testében boldogság árad szét* Rhaido!! Te vagy az?? Rhaido! Én azthittem már rég meghaltál! Jajj istenem de jó hogy ittvagy! * Játékosan ráugrik Rhaidora és megnyalja az arcát* Ő az apám, Félix! Kérlek ne bántsd!
|
*Kihúzza magát, tartása még büszkébb, fennséges a egész farkas...*Rhaido vagyok, a terület ura és a falka vezére... Mármint Shiro mellett... Shiro társa vagyok. Most te jössz, kölyök*mormogja a kölyök szót különösen kihangsúlyozva, kissé gúnyosan is*Ki a fene vagy te, és mit keresel a területemen?
![]() |
*Én nem vagyok kölyök, te idegen! ogyhogy ismered Moont, és Shirot?? Mégis, ki vagy te?? Moon, vizsázz magadra!*Egyre izgatottabb lett, és amiért kölyke nem tágított, egyre idegesebb lett.*
|
*Végignézi a farkast.*Sajnálom, nem vagy ismerős!
|
*Szemében pimasz láng lobban. Mindig ez van, még túl kölyök hogy szót fogadjon* Nem megyek! Mi lesz hogyha megölitek egymást? Na azt már nem! Én ittmaradok és kész! Idegen Négylábú Farkasbácsi, mi a neve?
|
Kérdeztem valamit*morogja kimérten, felvonja ínyét, mely alól előtűnnek hófehér tépőfogai...*Jól gondold meg, kivel húzol újat...*Mikor Moon beszalad közéjük, láthatóan megenyhül, vicsorgása abbamarad, kicsit talán csalódottan néz is a kicsire...*Moon... Nem ismersz meg? Bár igaz... Nagyon kicsi voltál, mikor láttalak... Shiro hogy van?
 |
*Moon, most menk innen! Veszélybe kerülhetsz. Menj hátrébb! Az idegenek veszélyesek lehetnek.* Mondta hirtelen, és aggódva kölyke életéért.*
|
*A tó környékén csatangol amikor hirtelen felkapja a fejét. 2 Különféle szag. Különös. Futásnak ered. Megpillantja a 2 farkast, berohan közéjük* Apa! Idegen Négylábú Bácsi! Ugye nem akartok verekedni?
|
*Idegen szagot érez, és amikor megszólítja az idegen farkas villámgyorsan feláll, mordul egyet. *Nem vagyok már kölyök, láthatod! Ki vagy te?* Majd véigigméri a farkast. Még mindig vicsorog, és támadásra készen áll.*
|
*A fák közül figyeli a tavat és környékét. Csendes őrzőként járja az erdőt, most is figyeli a vad és zsákmányállatok nyugalmát... Egyetlen mozdulatába telne, hogy felbojduljon a rengeteg. Ő mégis csak áll és figyel. Zörejre kapja fel a fejét, csendesen, hangtalanul lopakodik oda az idegenhez. ~Még sosem láttam erre...~gondolja felháborodva kissé.~Egy hím...~Követi egy darabon, majd mikor az a tóba veti magát elhúzza az orrát.~Kölyök...~Mikor a másik a partra fekszik Rhaido közelebb sétál, majd a háta mögül figyeli ő is a tó vizét, tartása büszke, szinte már királyi...*Ki vagy, kölyök?*mordul rá végül a fekvőre*
|
*Elért a tóhoz. Utána ivott egy kicsit. Majd kedvetámadt úszni. Imádta vizet. Gyorsan belegázolt a vízbe. A víz alá merült, és kergetett, egy halrajt, fogott is pár pisztrángot. Előtört belőle a kölyökrarkas. Pancsolt a kristálytiszta vízben, versenyzett a pisztrángokkal, és a víz alá merült. Nagyon élvezte. De amikor már egy kicsit fázott kiúszott a vízből, és kirázta bundájából a vizet. Utána lefeküdt a partra, és nézte a vízben a tükörképét. Elgondolkodott pár dolgon... Közben figyelte a tóhoz lejövő állatokat...
|
*Persze, hogy itt maradok. Nem is lenne hol aludnom. Gyere, vezess haza. Szeretném már Kiarát is látni. És majd mutass be mindenkinek. Kíváncsi vagyok a falkatagokra is.* És követte kölykét a barlang felé. Közben még mindig alig tudta elképzelni, hog végre láthatja a családját. Rég aludt már meleg helyen. Rettentő boldog volt.*
|
*Szorosan apjához bújik. Könycseppek potyognak ki a szeméből* Annyira hiányoztál! El sem tudom mondani! Végre ittvagy! Köszönöm hogy eljöttél! Ugye velünk maradsz mostmár örökre? Anya a barlangban van. Gyere, odavezetlek! *Szóhoz sem tud jutni. Egyszerre annyi mindent mondana apjának, hogy alig lehet érteni miket beszél*
|
*ÓÓ, kicsikém! Ha tudnád mennyire hiányoztál!* És odament, majd megnyalta kölykét. Félix Egyépként nem szokott ennyire gyengéd lenni, de rég látott kölyke megtalálása, nagyon boldoggá tette.*Nagyon hiányoztál Moon. Anyu is errefelé van?*Kérdezte izgatottan.*
|
*Feláll. Különös érzés fogja el, Félixre néz. Végignézi jó alaposan, szemei felcsillanak* I..Iiigen! Apa?
|
*Hirtelen megtorpan, és felszimatol a levegőbe. Moon szagát érezte... Boldogság fogta el. A szag a tó tulsó feléhez vezette. És meglátta rég látott kölykét. *Moon, te vagy az?* Kérdezte reménykedve.*
|
*Megpillantja a farkast* ~Vajon ki ő?~
|
*Leér a tóhoz. Apró lábaival megáll, és körbenéz. A tó csendes és nyugodt. A vízhez hajol, és mohón inni kezd. Elfáradt kissé, ezért leheveredik a fűbe, és vár, hátha arra téved apja*
|
*Érezte az ismerős illatokat, kölyke és felesége szagát erősen érezte errefelé. Már régóta kereste családját. De a szagot nem vezettek el családjához, ezért nem tudta merre menjen. Éhes is volt, meg szomjas is. Lement a tóhoz, ivott, és hogy csillapítsa éhségét fogott pár pisztrángot.*
|
*Elért a tóhoz. A sötétben nem sokat látott, de miután szeme hozzászokott a sötéthez, kezdte magát jól érezni. Szagok alapján könnyen eligazodott, és nem tévedt még el eddig. A tó vizéhez hajolt, és mohón inni kezdett. Miután teleitta magát, furcsa gondolatok jártak át az agyán * ~Még kicsi vagyok, de korán tanul az állat. Most elmehetnék vadászni! Már láttam a többi falaktagot, hogy csinálja. És elvégre: próba, szerencse~ *Szerette a veszélyt, nem sok dologtól félt, így bátran elindult a fák közé. Szeme előtt a veszélyes cél lebegett: Elfogni élete első zsákmányát * ~Shiro és Kiara büszkék lesznek rám! Ha sikerül.. Ha nem sikerül, a barlangban tölthetek le még pár száz évet..~ * S ezzel berohant a fák közé*
|
[824-805] [804-785] [784-765] [764-745] [744-725] [724-705] [704-685] [684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
