Témaindító hozzászólás
|
2005.08.12. 00:24 - |
Séta a fák között, mely minden helyet körbevesz... Madarak zenebonája, zsákmány léptei... Nyugodt egyedüllét vagy kellemes beszélgetések helyszíne ez
|
[3397-3378] [3377-3358] [3357-3338] [3337-3318] [3317-3298] [3297-3278] [3277-3258] [3257-3238] [3237-3218] [3217-3198] [3197-3178] [3177-3158] [3157-3138] [3137-3118] [3117-3098] [3097-3078] [3077-3058] [3057-3038] [3037-3018] [3017-2998] [2997-2978] [2977-2958] [2957-2938] [2937-2918] [2917-2898] [2897-2878] [2877-2858] [2857-2838] [2837-2818] [2817-2798] [2797-2778] [2777-2758] [2757-2738] [2737-2718] [2717-2698] [2697-2678] [2677-2658] [2657-2638] [2637-2618] [2617-2598] [2597-2578] [2577-2558] [2557-2538] [2537-2518] [2517-2498] [2497-2478] [2477-2458] [2457-2438] [Korábbi]
Rendben, kölyök.*bólint immár nyugodtabban, ínyét visszereszti fogaira, szusszan egyet*Üdvözöllek a falkában. Légy jó tag, társ és családtag... És viszonzást nyer hű... Kincsem!*már nem foglalkozott a befejezetlen mondattal vagy az új taggal, Nekohoz siet, fejével átöleli a nyakát, majd mosdatni kezdi*Merre jártál, édesem? Annyira hiányoztál... Féltettelek...*persze eközben is megőrzi méltóságát, kihúzza magát, tartásából és jelenlétéből süt a vezérség...*
|
~hm micsoda alak..formás csülök*és mosolyogni kezdett~szép hegyes fülek...*és szemei végig a gyönyörű nőstényen merengtek...~micsoda csodálatos lény..-Igen!!igen csatlakozni szeretnék*ismételgette folyamatosan a mondatot és farkát szüntelen csóválta
|
*Egy pillanatra bosszúságot érzett, amiért lebukott, de új elhatározása csakhamar semmivé foszlott anyja hangjára, és farokcsóválva, homályos szemmel baktatott elő rejtekéből. Arra azért gondosan ügyelt, hogy mikor elsétált az idegen előtt, büszke, kihúzott testtartást vett magára, és magasan felemelt fővel lépdelt oda anyja elé.* Anya...*suttogta*
|
-csatlakozni*mondta ki a szavakat és már ő is érzett egy idegen,de gyönyörű illatot...~csatlakozni..csak éhes voltam..de ez széttép..kitudja lehet,hogy jó döntés is lesz*már alig áll pár méterre shirotól és fürkészi elősször a nőstény tekintetét,majd keresni kezdi az idegent
|
Hm? Lopni jöttél vagy csatlakozni? Jól vigyázz mit mondasz.*jelzésként ismét morog egy rövidet, majd figyelme lankad egy pillanatra, ahogy felkapja a fejét... De nem. Biztos csak téved... Amint feltámad a szél, beigazolja érzékeit... És persze anyai ösztönének finom jelzését is.*Neko!*tör fel belőle, szeme körbejár, keresi az alakját...*
|
*Árnyékként suhant végig. Mivel lopakodni nem tudott valami jól, remélte, hogy anyja és az idegen eléggé el vannak foglalva ahhoz, hogy ne figyeljenek föl jöttére. Elővigyázatosságból tisztes távolságban állt meg tőlük, és képességét felhasználva fülelt, hallgatózott. Egy pillanatra megdobbant a szíve, mikor meglátta a fekete idegent..de a morgásból azonnal rájött, hogy nem Dark. Sose morogta volna meg az anyját. És különben is...Dark nincs többé....*
|
*Draw a nevem*húzta ki magát...látta,hogy a vonításának most semmi hasznát nem veszi...de olyan ismerős volt neki a farkas..mintha álmaiban látta volna már..de mindannap álmodunk tévedhet is-én csak..én csak..*nézett a nőstény szemébe és csak azt vette,észre,hogy összehúzta magát~Draw ne csináld már*Ekkor kihúzta magát és közelebb lépet Shirohoz,farkát maga alá húzva és megpróbált mosolyogni
|
Befejezted?*a mondat szinte összetöri a hatást, hideg pillantással jutalmazza a mutatványt. Talán csak annak köszönheti a fiatal hím az életét és ittlétét, mert olyannyira hasonlít Darkhoz... ~Merre járhat... Biztos Nekoval mászkálnak valamerre..~ Kölyke hiányától egészen elszorul a szíve, morgása alábbhagy, de ínyét felhúzva továbbra is fenyegetőn mered a hímre*Mondd végre ki vagy, kölyök. Vagy fel is út le is út... Választhatsz.
|
*Ő sem hagyja abba a morgást,most kiemeli termetét..megpróbálva vele korát takarni~most mit mondjak??Draw szedd össze magad*nem tud semmit mondani..egyetlen ami eszébe jut egy megkönnyítő vonítás..-Áuuuuuuuuuuu*a vonítás messzire hallatszik mint egy gyönyörű dal zengi át a területet és közben csukott szemmel koncetrál,hogy mire befejezi a vonítást addigra már semmi baj ne legyen
|
*Morgása öblösebbé válik, szeme szinte villámokat szór*Ki a fene vagy, kölyök, és mit kerel itt?*nyakán felborzolódik a szőr, még mintha a szellő is felerősödne... A közelben érezhető egy másik... Egy másik ismeretlen erő jelenléte...*
|
*Még a falevelek recsegése mellett is meghallja a morgó farkast..a követ hirtelen kiköpi és felpattan,majd fürkészni kezdi a környéket~hogy lehetek ennyire szerencsétlen?*ő is morogni kezd,összeráncolja orrát kivillantja fogait és néha nyelve is kitülemkedik szájából,de szemei mégis bizonytalanságot sugároznak..igen a szemei azok amik soha nem hazudnak
|
*Némán figyeli a játszadozó, kölyökszerű, mégis robosztus farkast... Kissé feljebb húzza orrát, száját is elhúzza kissé furcsa fintort vágva a mutatványra... De szavakkal nem ad hangot jelenlétéről, majd csak észreveszi magát a kölyök... Kissé felvonja ínyét, gyilkos agyarait mutatva halk morgást hallat...*
|
*Erős szagok csapkodták ismét az orrát...farkát maga alá húzta és úgy lépkedett lassan és hallkan beljebb és beljebb~jó lesz vigyázni..nem szeretném,hogy kiszagassák a bundámat..*de valami elvonta figyelmét..valami számára rettenetesen érdekes dolog..közelebb lopózott hozzá,farka immár a fenekével együtt égnek állt és vigyorogni kezdett~most megvagy te kis...*ezzel rávetette magát áldozatára és hátára vetette magát..az áldozat egy kő volt ami mostmár a szájában ékeskedett,és a ráfagyott mohát rágcsálta le róla..most teljesen megfeledkezett magáról,jobbra balra dőlt és a lehulló faleveleket rugdosta vidáman,miközben a követ harapdálta
|
*lyverához bújik és megnyalja arcát*Hát persze..és örökre melletted leszek amíg világ ,a világ*Rámosolyog*Nyugodj meg......
|
*Szipogott párat, és megpróbálja elfeledtetni magával a rossz emlékeket. Kiara mondta még neki egy pár nappal ezelőtt, hogy a második kapcsolat sokkal tartósabb, mint az első valaha is volt. ~De olyan szép volt Tazával.~ ütött be a gondolat. A napi játékok a vadászatok, a falkatagok sárga földig való letiporása, és a közös séták a tengerparton a lemenő nap kiséretében. Hiányzott neki, de piszkosul. Lehet ezért keresi az embert, mert Tazát várja megpillantani. De napok óta nem érzett már akkora nagy vágyat utána. Azóta amióta megismert őt... és végre rájött.* *Felnéz Spiritre, a könnyek csak úgy gyűlnek a szemében. Hirtelen Spirit bundájába fúrja a fejét.* Tényleg megtennéd értem? *sírja ki magából a múltat, és azt a fájdalmat amit belé égetett. Miuitán kifújta magából az összes energiát, így szólt.* Örülök, hogy találkoztunk, és hogy mellettem vagy.* majd Spirithez simult.*
|
*Nagyon megdöbbent Lyvera szavain.Amikor ezeket a szavakat hallja egy világ omlik össze benne.Egy világ mely oly nagy és boldog volt.Egy percre lehajtotta fejét és újra búskomoran állt egymagában.Sose volt egy rendes társa ezalatt a három év alatt amit leélt az életéből.~Miért nem találok egy rendes társat magam mellé? Miért nem kellek én senkinek?~Aztán egy fuvallt azt súgta neki"Ő az igazi hidd el!.."Aztán végiggondolja magában~Igen nemszabad feladnom a reményt. Csak hinnem kell benne~Amint ezeket a szavakat ismételgette magában újra Lyvera szemébe nézett és mosolygott.Közelebblépett hozzá*Én elfogadlak téged olyannak amilyennek vagy...Ha adsz egy esélyt bebizonyítom hogy van értelme a boldogságunknak.Érzem hogy a szívem mélyén te is meleg szívű és kedves vagy csak fel kell fedezned magadban a jót...
|
*Lyvere leszegezi tekintetét, amikor Spirit próbál vele szemkontaktust teremteni. Egyik mancsával egy követ kezd el ide oda görgetni az avar között. Az avar zörgése megnyúgtatta belső énjét. Szíve valahogy örült, hogy gyilkolási öröme nem tért vissza egy jó ideje, hisz így is elég sok vér folyt itt mostanában. Lehunja szemét, sóhajt, majd felnéz Spiritre.* Vannak furcsa szokásaim, amit sokak nem bírnak bennem elviselni. Például, hogy állandóan lökdösődöm, hogy nagy a szám, meg hogy gyakran él bennem a harci tűz, amit nem tudok fékezni. * elfordul a hímtől. Szemében egy könnycsepp jelent meg.* Hozzád egy megértő meleg szívű nőstény illik, nem egy ilyen csavargó semmirekellő, mint én vagyok. Nemakarom, hogyha egyszer elkap egy harcvágy te lennél az áldozat, hacsak meg nem tudsz fékezni... *törölte ki mancsával a szeme sarkába összegyűlt könnycseppeket.*
|
*Meglepődötten néz Lyverára*Miért Lyv?Mi baj van?*Nézi a megtört nőstényt és keresi szemét*Miért nem ilyet érdemelnék?...
|
*Szeme sarkából Spiritre nézett, majd szembe lehuppant a hímmel. ~Jobb most letárgyalni, hogy én nem az vagyok akinek látszom.~ nagy levegőt vett.*Spirit nem hiszem, hogy én hozzád való volnék. Te nálam egy sokkal jobb nőstényt érdemelsz... *majd őzike szemeket meresztve ránézett.*
|
*Felkel*Jó reggelt!*Köszönt mindenkinek de látja hogy mindenki alszik*Te jó ég!Miez a rettenetes morgás?*Ezzel a mondattal ránéz hasára és látja hogy csak csont és bőr.Még a bordái is kilátszanak.Aztán ránéz Loupra.Ő is csont és bőr*Jaj,Loup!Megyek hozok neked egy kiss ennivalót!De betakarlak ezzel a sok levéllel!*Föláll és lábával,farkával és fejével rásöpri a hímre a sok levelet.Csak a fejét hagyja ki.*Nah,...Én mentem!*És megnyalja Loup arcát.Meghallja 2 vadkan harcát.Lelapul és csak figyel.Az egyik már nagyon gyenge és összeesik.Éppen hogy csak lélegzik.De végül kileheli lelkét.Windy kihasználja a lehetőséget és elhurcolja a disznót.Lerakja Loup mellé.De hogyha valaki szeretne belőle enni ad neki.Azért egy pár falatott ő is eszik de nem túl sokat mert emlékszik Shiro szavaira.
|
[3397-3378] [3377-3358] [3357-3338] [3337-3318] [3317-3298] [3297-3278] [3277-3258] [3257-3238] [3237-3218] [3217-3198] [3197-3178] [3177-3158] [3157-3138] [3137-3118] [3117-3098] [3097-3078] [3077-3058] [3057-3038] [3037-3018] [3017-2998] [2997-2978] [2977-2958] [2957-2938] [2937-2918] [2917-2898] [2897-2878] [2877-2858] [2857-2838] [2837-2818] [2817-2798] [2797-2778] [2777-2758] [2757-2738] [2737-2718] [2717-2698] [2697-2678] [2677-2658] [2657-2638] [2637-2618] [2617-2598] [2597-2578] [2577-2558] [2557-2538] [2537-2518] [2517-2498] [2497-2478] [2477-2458] [2457-2438] [Korábbi]
|