FrissítésSúgó

Shiro	2005.10.15. 10:02 -
	Ha találsz valamilyen érdekes cikket, leírást, hírt ne habozz! Oszd meg velünk!

[4-1]

Moon	Előzmény | 2006.05.28. 11:58 - #4

Hiúz (Lynx lynx) Angolul: Eurasian lynx Rend: Ragadozók(Carnivora) Család: Macskafélék (Felidae) A képek a Veszprémi Állatkert kárpáti hiúzait mutatják. Ők nemrég kerültek régi, sivár ketrecükből egy természetszerűbb és nagyobb kifutóba. Kissé sérülékeny (low risk - IUCN), CITES II. Előfordulás: Nyugat-Európától Kelet-Szibériáig és Tibetig. Testtömeg: 18-38 kg Marmagasság: 0,6-0,75 m Tápláléka: kisebb-nagyobb gerincesek. Szaporodás: a nőstény 65-75 napig tartó vemhesség után 2-4 kölyköt hoz világra. Élettartam: vadon átlag 10-12 év Európa legnagyobb macskaféléje. Könnyen felismerhető hosszú fülpamacsairól. A kárpáti alfaj jellegzetes pettyes bundája szintén jó határozóbélyeg. A zárt, sűrű és kevéssé háborgatott hegyvidéki erdőségeket kedveli, minél messzebb az emberi zavarástól. A fiatal hiúzok jól másznak, sok időt töltenek fákon. Nagyon jó vadász, érzékszervei kiválóak, hallását nagyban segítik 3-4 centiméter hosszú fülpamacsai. Zsákmányállatai madarak, kisebb emlősök, de időnként olyan nagyobb állatokat is elkap, mint az őz és a szarvasborjú. A macskafélék többségére jellemzően lesből támad, majd nyakon harapja áldozatát, eltőrve annak csigolyáit. A februártól márciusig terjedő párzási időszakot leszámítva mindig magányosan jár. Egy hím territóriuma rendszerint átfedő több nőstényével. A nőstény egyedül neveli fel a kölykeit, kb 3-4 hónapos korukig, mialatt vadászni is megtanítja őket. Magyarországról kipusztult, de a fokozott védelemnek köszönhetően kis számban újra megtelepült hazánkban. A középkorban fejedelmi asztalok gyakori fogása volt a hiúzpecsenye, sőt húsának gyógyító erőt tulajdonítottak, például a bajor királynak hiúzt rendelt az udvari orvosa szédülés ellen.

Lyvera

Előzmény | 2005.12.24. 14:43 - #3

Hiúz (Lynx lynx) Elterjedés  Az Európai hiúz (a továbbiakban hiúz ) speciális élőhelyi igényei és sérülékenysége miatt, mind az európai, mind a hazai előfordulása szűk, szigetszerű területekre korlátozódik. Európai állományai északon valamint a magas hegységekben, így Skandináviában, az Alpokban, a Balkánon és a Kárpátokban maradtak fenn. A Pireneusi félsziget párduchiúz (Lynx pardina) állományát többen külön fajnak tekintik. Ez a populáció izolált elterjedési területén belül is erőteljesen megfogyatkozott. Érdemes megjegyezni, hogy az Európa Tanács által 1993-ban készíttetett A “The Threatened Mammals of Europe” c. jelentésben az Európai hiúz valamely okból (információhiány!?) nem szerepel. Magyarországon a hiúzt a nyolcvanas évekig kipusztult fajnak tekintették, ekkor a kárpáti állomány növekedése miatt újra megjelent hazánkban. Előfordulása az Északi-középhegység területére korlátozódik. Szorosan kötődik a zárt háborítatlan erdőségekhez. Az előfordulás jellege évről-évre változik, meglehetősen szórt, bizonytalan jellegű. Az utóbbi tizenöt évben végzett felmérések szerint rendszeres ill. alkalmi előfordulását jelezték a Börzsöny, a Mátra, a Zemplén és Aggtelek térségéből, szórványos előfordulást regisztráltak a Bükkben és a Tarnavidéki dombságon. Állománynagyság Az európai hiúzállomány valós nagyságának megbecslése a faj rejtett életmódja miatt még a farkasénál is nehezebb. Mindent összevetve a létszámuk 3-4000 példányra tehető. Ennek mintegy harmada a kárpáti régióban él. Az információhiány ill. a rendelkezésre álló adatok kétes megbízhatósága a magyarországi állapotokra is igazak. Létszámbecslés az elmúlt négy évtizedben nem történt. A rendelkezésre álló kilövési adatok,  kérdőíves felmérési eredmények és a szórványos terepi megfigyelések alapján a hazai populáció létszáma az elmúlt három évtizedben rendkívül változó, ám emelkedő, a farkasénál kiegyenlítettebb trendet mutat. Jelenlegi ismereteink szerint a 10-15 közötti egyedszám reális lehet. A szaporulat nagysága nem ismert.   Védelmi helyzet A hiúz védelmének megítélése Európában egységes. A faj veszélyeztetett, az Európai Unióban védett (Berni Konvenció, 92/43/EEC Európa Tanácsi Direktíva a Természetes és Vad Fauna és Flóra Megőrzéséről). Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az EU támogatási rendszerében (LIFE) a hiúz nem prioritás faj! Magyarországon a hiúzt a nyolcvanas évek végéig kipusztultnak tekintették, az alkalmilag megjelenő példányok elejtése külön engedéllyel lehetséges volt. 1988-tól fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 Ft. A védetté nyilvánítás óta legális elejtés nem történt.  A hiúz elterjedése Európában (itt) és Magyarországon (itt)

Shiro

Előzmény | 2005.10.15. 11:09 - #2

Európa legnagyobb macskája Miután a Balkánon előforduló oroszlán kipusztult, a hiúzé lett a kitüntető, Európa legnagyobb macskaféléje cím. Szlovákia nagy erdőségiből érkezve újra megtelepedett hazánkban ez a rejtett életmódot folytató ragadozó, ritkasága miatt ugyanakkor fokozott védettség alatt áll, eszmei értéke 500000 forint. A hiúz valaha Európa, Közép-Ázsia és Észak-Amerika valamennyi nagyobb erdőségében előfordult, mára Európa nagy részén teljesen kiirtották. Ma Skandináviában, Finnországban, az Ibériai-félszigeten, a Balkánon és a Kárpátokban él. Nemrég természetes úton, Szlovákia felől terjeszkedve megjelent hazánkban is. A Zemplén-hegységben legalább egy pár él belőlük, előfordult a Börzsönyben is, de ott szaporodása nem bizonyított. Bundájának alapszíne a fehéressárgától a vörösesbarnáig terjed, fekete pöttyökkel tarkítva. A Kárpátokban élő hiúztól színezetileg erősen eltérnek a Skandináviában élőkétől, ezek világosabb színezetűek. Az európai hiúz marmagassága 60-75 cm, testhossza 80-130 cm, farka 20-30 cm, súlya 12-32 kilogramm között mozog. Végtagjai erőteljesek, a hátulsók hosszabbak, ami javítja az ugrási és gyorsulási képességét. Feje kerekded, többsége szőrrel fedett, fülei hosszúak és szőrpamacsban végződnek. A hiúz szaglása nem valami jó, de látása ezzel szemben kitűnő, hallása pedig kiváló. Ez utóbbinak az éjszakai vadászatban döntő jelentősége van. Jellegzetes po***akálla a tudományos vizsgálatok szerint szerepet kap a hallásban. Ennek felülete ugyanis elősegíti a hangok összegyűjtését. A po***akállnak ez a képessége hasonlatos a gyöngybagoly arci lemezéhez hasonlítható, amelynek a hangok keletkezési helyének meghatározásában játszott szerepe ismeretes. Egyes tudósok úgy gondolják, hogy a hiúz po***akálla ugyanezt a szerepet tölti be. A nagy, összefüggő hegyi erdőségeket kedveli, ahol a lakott területektől távol eső, nyugodt helyeken telepszik meg. 2500 méteres magasságig hatol. Elsősorban az esti szürkületben és hajnalban vadászik, zsákmányát igazi macskaféléhez méltóan cserkészi be és gyors ugrásokkal ejti el. Máskor faágakon leselkedik, és onnan veti magát áldozatára. Fő tápláléka a nyúl, de nagyon sok apró rágcsálót és madarat is elejt. Alkalmilag fiatal őzet, szarvasborjút vagy süldő vaddisznót is elejt. Ilyenkor, mivel egyszerre csak 1 kilogramm húst fogyaszt, fákra cipeli fel az eleséget és több napon át ezt fogyasztja. Néha elejti rokonát, a vadmacskát is. A hiúz párzási (szaknyelven pacsmagolási) ideje a Kárpátokban február-márciusra tehető. A nőstény 65-75 napig vemhes és 2-3 kölyköt ellik. A kezdetben 240-300 gramm súlyú kismacskák szemei a 16. napon nyílnak ki, 2-3 hónapig szopnak, és körülbelül fél évig anyjuk mellett maradnak. Az ivarérett kort 22 hónapos korukra érik el. A hím nem vesz részt a kölykök nevelésében. A kistestű macskafélékhez tartozó hiúz csendes, rejtett életmódot folytat. Rendszeresen használt csapásai vannak, ezt használva ki az orvvadászok gyakran csapdákkal ejtették el. Bundája régebben keresett árucikk volt.

Shiro

Előzmény | 2005.10.15. 10:02 - #1

Ha találsz valamilyen érdekes cikket, leírást, hírt ne habozz! Oszd meg velünk!

[4-1]